COVID-19

Így készült a Mayo Clinic kórházainak hálózata a COVID-19-járványra

2020. ÁPRILIS 04.

A Mayo Clinic eddig is komoly hangsúlyt fektetett arra, hogy a klinikai hálózatot felépítő három nagy centrum és sok kis kórház közös ellátási szabványok alapján működjön. Normál esetben a szakbizottságaink átgondoltan, hetek vagy hónapok alatt dolgoznak ki konszenzust a kérdéses ügyekben, minden érintett bevonásával; ugyanakkor kialakították annak struktúráját is, hogy szükség esetén gyors döntéshozatalra állhassanak át kizárólag az adott probléma vezető szakértőinek részvételével. Ez a kölcsönös bizalmon alapul az utóbbiak és a frontvonalban dolgozók között: a menedzsment bízik abban, hogy váratlan helyzettel közvetlenül szembesülő szakemberek képesek önállóan döntéseket hozni, míg utóbbiak megbíznak a „fentről” érkező üzenetek, felszerelések, információk megfelelőségében, helytállóságában.

A Mayo Clinic hatalmas kórház-hálózatot üzemeltet, vezető kórházakkal Arizonában, Floridában és a központban, a Minnesota állambeli Rochesterben. Évek óta dolgozik azon, hogy, változatos méretű, a különböző tagállamokban elhelyezkedő egységei közös elvek és jó gyakorlatok alapján működjenek. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy előbb-utóbb COVID-19 betegeket is fel kell venni, megkezdték a közös alapelvek kidolgozását. Már január első felében nagy csoportos megbeszéléseket szerveztek, magas vezetői szinten áttekintették a meglévő irányelveiket és eljárásokat, és azt, hogy ezek közül melyek alkalmazhatók a szükséges módosításokkal erre a járványra.

Később, amikor a valós esetek érkezése már küszöbön állt, egyrészt felállítottak egy rendkívüli helyzetekben alkalmazandó utasítási struktúrát, másrészt napi telekonferenciákat tartottak a klinikák összes fertőzésprevencióval és -kontrollal foglalkozó szakembereinek részvételével. Ezek kötetlen, 15 perces beszélgetések voltak, amelyek során számos kérdést azonnal megválaszoltak, és rengeteg időt megtakarítottak. Ez a korábban soha nem alkalmazott módszer igen népszerűnek és hatékonynak bizonyult – olyannyira, hogy valószínűleg a jövőben is ezt a megoldást alkalmazzák veszélyhelyzetekben.
Mivel a kórház-hálózat egységei az USA különböző tagállamaiban működnek, jó szolgálatot tett a telekonferencia, amikor egyes tagállamok egészségügyi minisztériumai egymásnak ellentmondó információkat adtak ki. A helyben dolgozó kollégák közvetlen kapcsolatba léptek az érintett minisztériumokkal és így az ellentmondás okait villámgyorsan és megnyugtatóan sikerült tisztázni. De ezeken az alkalmakon az egyes kórházak felhívhatták egymás figyelmét valamilyen készlet- vagy kapacitáshiányra is.

Az információk gyors elavulása miatt központi honlapot hoztak létre, amelyen lényegre törően összefoglalták a hivatalos irányelveket, elsősorban arra való tekintettel, hogy azok hogyan működnek a Mayo Clinic hálózat dolgozóinak mindennapi munkája során. Az eddigi tapasztalatokból megtanulták, hogy járvány esetén nem szabad nyomtatott anyagokra, sőt e-mailekre sem támaszkodni, csakis egy folyamatosan frissen tartott honlap garantálja mindenki számára a legújabb információkat.

Jelentős nyereséggel járt az intenzív terápiás egységeken belül egy olyan csapat létrehozása, amelyet a kifejezetten súlyos következményekkel járó, kis esetszámú fertőzések intenzív terápiájára készítettek fel. A szükséges változtatásokkal ez a csapat a COVID-19 járvány súlyos esteinek tömeges ellátásában is folyamatosan támogatja a teljes kórházi személyzetet, megfelelő tanácsokkal és oktatással támogatják a frontvonalban dolgozók munkáját.

Eredeti közlemény:

Namita Seth Mohta, MD: Learnings from Mayo Clinic’s Methods for Scaling a Coordinated and Comprehensive Plan for Covid-19. NEJM Catalyst.


Szemlézte:
Udvari Máté dr.

eLitMed.hu
2020.árpilis 04.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.