COVID-19

COVID-19 és az ACE-gátlók/ARB-k szedése

2020. ÁPRILIS 25.

Nincsenek arra vonatkozó adataink, vajon a magas vérnyomás miatt angiotenzinkonveraáló-ezim gátlót (ACEI) vagy angiotenzinreceptor-blokkolót (ARB) szedő, a coronavírus okozta betegség (COVID-19) miatt kórházban kezelt páciensek között súlyosabb-e a betegeség lefolyása vagy nagyobb-e a mortalitási kockázat. A közlemény célja az ACEI/ARB szedése és a lefolyás súlyossága, illetve a mortalitás közötti összefüggés vizsgálata volt magas vérnyomásban szenvedő, COVID-19 miatt kórházba került betegeken. Az egyetlen vizsgálati központban végzett retrospektív tanulmányban COVID-19 miatt a kínai Wuhan központi kórházában 2020. január 15-től 2020. március 15-ig COVID-19 miatt kezelt 1178 személy adatait vizsgálták. A COVID-19-et PCR-teszt pozitivitása alapján állapították meg, minden betegnél elemezték az epidemiológiai, a klinikai, a radiológiai, a laboratóriumi adatokat, valamint a gyógyszeres kezelést. A magas vérnyomás miatt ACE/ARB kezelésben részesülő betegek százalékos arányát hasonlították össze a súlyos és a nem súlyos lefolyású COVID-19-ben szenvedők, illetve a betegséget túlélők és az elhunytak között. Az 1178 COVID-19-ben szenvedő páciens átlagos életkora 55,5 év (interkvartilis tartomány 38-67 év), a férfiak száma 545 (46,3%) volt. A teljes kórházi halálozási arány 11,0% volt. 362 páciens szenvedett magas vérnyomásban (a teljes vizsgálati népesség 30,7%-a, akiknek az átlagos életkora 66,0 év [interkvartilis tartomány 59-73 év] volt; a hypertoniás férfiak létszáma 189 [52,2%] volt), akik közül 115 személy (31,8%) szedett ACEI-t/ARB-t. A magas vérnyomásban szenvedő páciensek mortalitása 21,3% volt. A magas vérnyomás miatt ACEI-t/ARB-t szedő betegek arányában nem volt különbség a súlyos és a nem súlyos fertőzésben szenvedők között (32,9% versus 30,7%; P =0,65), illetve a COVID-19-ben elhunytak, illetve a betegséget túlélt személyek között (27,3% versus 33,0%; p =0,34). Hasonló eredményeket kaptak, amikor külön-külön elemezték az ACE-gátlókat és az angiotenzinreceptor-blokkolókat szedő páciensek adatait. Összefoglalva a fentieket, a közlemény magas vérnyomásban szenvedő, COVID-19 miatt kórházban kezelt betegeken mutatja be az ACEI/ARB szedése és a klinikai kimeneteli mutatók közötti összefüggéseket. Az eredmények arra utalnak, hogy az ACEI/ARB kezelés a magas vérnyomásban szenvedő betegekben sem a COVID-19 lefolyásának a súlyosságát, sem a mortalitást nem befolyásolja. Az eredmények alátámasztják a magas vérnyomásnak a COVID-19 pandémia idején történő kezelését tárgyaló jelenlegi irányelveket és a lakossági tájékoztatók útmutatásait, amelyek szerint a hatásos vérnyomáscsökkentő kezelést (beleértve az ACE-gátlókat és az ARB-ket is) nem szabad megváltoztatnia az új koronavírus okozta járvány idején.

Eredeti közlemény:
Juyi Li, Xiufang Wang, Jian Chen, Hongmei Zhang, Aiping Deng: Association of Renin-Angiotensin System Inhibitors With Severity or Risk of Death in Patients With Hypertension Hospitalized for Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) Infection in Wuhan, China.
JAMA Cardiol. Előzetes elektronikus közlés: 2020.04.23. 2020. doi:10.1001/jamacardio.2020.1624

Szemlézte:
Vályi Péter dr.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.