COVID-19

Cardiovascularis betegség, gyógyszeres kezelés és mortalitás Covid-19-ben

2020. MÁJUS 06.

A coronavírus-betegség 2019 (Covid-19) aránytalanul sok cardiovascularis betegségben szenvedő személyt érinthet. Cardiovascularis betegség és Covid-19 együttes előfordulásakor az angiotenzinkonveráló-enzim (ACE) gátlóknak és az angiotenzinreceptor-blokkolóknak (ARB) a lehetséges kedvezőtlen hatása is aggodalomra adott okot. 169 ázsiai, európai és észak-amerikai kórház adatait összesítő adatbázis alapján elemezték a cardiovascularis betegség és a gyógyszeres kezelés összefüggését a kórházi halálozással Covid-19 miatt kezelt, a kórházakba 2019. december és 2020. március 15. között felvett betegekben. A „Surgical Outcomes Collaborative” regiszterben rögzített páciensek adatait dolgozták fel, mind a kórházban elhunyt, mind a 2020. március 28-ig a kórházból élve elbocsátott személyek adatait áttekintették. Az elemzés időpontjában 8910 Covid-19 miatt kezelt, a kórházból elbocsátott vagy a kórházban meghalt páciens adatai álltak rendelkezésre. Összesen 515 páciens hunyt el a kórházban (5,8%), 8395 beteg élve távozott. A kórházi halálozás nagyobb kockázatával a következő tényezők voltak független módon összefüggésben: 65 évnél idősebb életkor (mortalitás 10%, szemben a 65 évesek vagy annál fiatalabbak 4,9%-os halálozásával; esélyhányados 1,93; 95% konfidenciaintervallum [CI] 1,60 – 2,41); coronariabetegség (10,2% versus 5,2% a nem-coronariabetegek között; esélyhányados 2,70; 95% CI 2,08 – 3,51); szívelégtelenség (15,3%, illetve 5,6% a szívelégtelenségben nem szenvedők között; esélyhányados 2,48; 95% CI 1,62 – 3,79); szívritmuszavar (11,5% versus 5,6% a ritmuszavar nélküliek között; esélyhányados 1,95; 95% CI 1,33 – 2,86); krónikus obstructiv pulmonális betegség (14,2%, illetve 5,6% a betegségben nem szenvedők között; esélyhányados 2,96; 95% CI 2,00 – 4,40); aktuálisan is dohányzók (9,4%, szemben a korábban dohányzók és a soha nem dohányzók közötti 5,6%-kal; esélyhányados 1,79; 95% CI 1,29 – 2,47). Nem jelentett nagyobb kockázatot a kórházi halálozás szempontjából az ACE-gátló szedése (2,1% versus 6,1%; esélyhányados 0,33; 95% CI 0,20 – 0,54) vagy az ARB alkalmazása (6,8% versus 5,7%; esélyhányados 1,23; 95% CI 0,87 – 1,74). A közlemény eredményei megerősítik a korábbi megfigyelések eredményeit, amelyek arra utalnak, hogy a cardiovascularis alapbetegség nagyobb kórházi halálozási kockázattal jár együtt a Covid-19 miatt kórházi kezelésre szoruló betegek között.

Az eredmények nem igazolják azt a korábbi aggodalmat, hogy az ACE-gátlók vagy az ARB-k szedése kedvezőtlenül befolyásolhatná a cardiovascularis alapbetegségben szenvedő, Covid-19 miatt kórházban kezelt páciensek mortalitását.

Eredeti közlemény:Mehra MR, Desai SS, Srey Ram Kuy SR, et al. Cardiovascular Disease, Drug Therapy, and Mortality in Covid-19. N Engl J Med. Előzetes elektronikus közlés: 2020.05.01. DOI: 10.1056/NEJMoa2007621

Szemlézte:
Vályi Péter dr.

eLitMed.hu
2020.05.06

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.