COVID-19

Az új-koronavírus fertőzés megelőzése egészségügyi dolgozók körében

2020. MÁRCIUS 23.

Hongkong és Szingapúr január végén fedezte fel az első új-koronavírus eseteket, majd az esetek számának gyors növekedését tapasztalták. Betiltották a nagy összejöveteleket, az embereket otthoni munkavégzésre irányították, és ösztönözték a távolságtartást a hétköznapi találkozásokban is. A fertőzést igazoló vizsgálatok számát is a lehető leggyorsabban növelték. Azonban ezek az intézkedések sem lennének elegendőek, ha a vírus tovább terjedne az egészségügyi dolgozók között és az egészségügyi intézményekben.

A két ország járó- és fekvőbeteg ellátásban, mint ahogy az Egyesült Államokban is, nem volt elegendő köpeny és N95 (ffp3) maszk, illetve először a vírus teszteket sem lehetett kellő mennyiségben beszerezni. Hat hét elteltével azonban Hongkongban és Szingapurban is sikerült elkerülni a járvány szélesebb körű elterjedését, és a kórházak is mentesültek a túlzott terheléstől. Kulcsfontosságú megoldásaik a következők voltak:
1) a dolgozók minden beteggel történő interakció során sebészi maszkot, kesztyűt visejenek,
2) ügyeljenek a megfelelő kézfertőtlenítésre,
3) minden egyes betegvizsgálat után minden felületet fertőtlenítsenek.
4) Gyanús tünetekkel (mérsékelt hőemelkedés, köhögés, légzőszervi panaszok, fáradtság vagy izomfájdalmak) rendelkezők, vagy az expozíció (vírusfertőzött helyekre való utazás vagy igazolt fertőzöttekkel való kapcsolatfelvétel) esetén az ilyen személyek elkülönítendők a többi betegtől, és - ahol csak lehetséges - külön légzőszervi osztályokon és klinikákon, külön helyszíneken.
5) A személyes távolságtartást a dolgozók a klinikákon és kórházakon belül is tartsák be, a várótermek székeit egymástól két méter távolságra helyezzék el;
6) Az orvosok és a betegek is tartsák be a 2 méter távolságot, természetesen kivéve a vizsgálatokat.

Az N95 (ffp3) maszkok, arcvédők, védőszemüvegek és köpenyek használata olyan eljárásokra van fenntartva, amelyekben a járvány cseppfertőzéssel terjedhet (például a beteg intubálása kapcsán is altatás céljából), tehet ezeket az ismert vagy feltételezett COVID-19 esetekbe is kötelező alkalmazni.

Mi történik azonban akkor, ha a teszt pozitív eredményt mutat - mondjuk egy kórházi dolgozó vagy egy beteg esetében, vagy az alapellátási rendelőben, vagy a mentőszolgálatnál? Ilyenkor mindent meg kell tenni a kontaktszemélyek felkutatásának érdekében, és csak azok kerüljenek karanténba, akik szoros kapcsolatban voltak a fertőzött személyekkel.
1) Hongkongban a „szoros kapcsolat” tizenöt percet jelentett, kevesebb, mint két méter távolságban, sebészi maszk használata nélkül;
2) Szingapúrban harminc perc volt a határ.
3) Ha az expozíció rövidebb volt, de 2 méteren belüli távolsággal, és több mint két percig tartott, akkor a dolgozók munkában maradhatnak, amennyiben sebészi maszkot viselnek, és naponta kétszer ellenőrzik a testhőmérsékletüket.
4) Azokat az embereket, akiknek rövid, esetleges kapcsolatai voltak, csak arra kell kérni, hogy figyeljék önmagukon a tünetek megjelenését.

Az SARS-CoV-2, bár úgy tűnik, hogy fertőzőbb az influenzánál, továbbra is kezelhető a szokásos közegészségügyi intézkedésekkel: távolságtartás a társadalmi érintkezésben, alapvető kézhigiénia és -tisztítás, célzott izolálás és karantén a betegeknél és a fokozott kockázatú egyéneknél, az egészségügyi ellátás kapacitásának növelése (ellátás, tesztelés, személyzet, osztályok) és a koordinált, egységes, nyilvános tájékoztatást kell adni, átlátható, naprakész iránymutatásokkal és adatokkal.

Akik foglalkozásuk körében állandó kapcsolatban vannak az emberekkel, nem kell pánikba esniük, ha kiderül, hogy egy koronavírussal fertőzött személy velük azonos helyiségben tartozkodott, vagy közelebb állt hozzájuk, amint az kívánatos kell volna. Az átvitel elsősorban tartós expozíció révén alakul ki, és akkor is abban ez esetben ha az alapvető védelem hiányzik (kézhigiénia, cseppfertőzés elleni védelem).

Szingapúrban egy súlyos tüdőgyulladásban szenvedő beteg kapcsán, mielőtt a COVID-19-et diagnosztizálták, négy nap alatt 41 egészségügyi dolgozó volt veszélynek kitéve, akik 85%-ban csak műtéti maszkot használt. A megfelelő kézhigiénia miatt azonban egyikük sem fertőzött meg.

Az USA-ban az első tapasztalatok alapján San Francisco-ban a közegészségügyi hatóság enyhített a korlátozásokon, és engedték, hogy a veszélyeztetett alkalmazottak a munkahelyükönn maradjanak, mindaddig, amíg sebészeti maszkot viselnek, és tünetmentesek. Egy seattle-i kórház is hasonló eljárást alkalmaz, az állami közegészségügyi hatóság és a CDC támogatásával. Az egészségügyi dolgozók betegség elleni védelmében fontosnak tűnő tényezők a gondos kézhigiénia és a tisztítás biztosítása; a klinikák és kórházak korlátozása a szükséges beteglátogatásokra; az ellátás átterelése a virtuális csatornákra (például telefon és videó); és a cseppfertőzéssel kapcsolatos szokásos óvintézkedések (műtéti maszk, kesztyű és ruha) alkalmazása légzőszervi betegek esetén. Így a kórházakban alkalmazott biztonsági intézkedések miatt inkább az valószínűsíthető, hogy a személyzet otthon fog fertőzést szerezni, mintsem a munkahelyén. Ezért minden egészségügyi dolgozó - nem csak azok, akik a betegekkel való érintkezésben fertőzésveszélynek vannak kitéve - minden nap jelentse, hogy lázas vagy influenzás tünetei volnának a munka megkezdése előtt.

Dél-Koreában arra összpontosítottak, hogy mindenkit megvizsgálanak, akiknél gyanús tünetek jelentkeztek, vagy akiknek a közösségében magas volt a fertőzésveszély kockázata. Megállapították, hogy a vírus olyan emberek körében terjed leginkább, akik semmilyen tünetet nem észlelnek.

Az a siker, amelyet Hong Kong és Szingapúr ért el láz- vagy influenza-szerű tünetekkel való szűrés során, azt sugallja, hogy a tünetmentes fertőzés kockázata sokkal alacsonyabb lehet, mint gondolnánk.

Eredeti közlemény:
Atul Gawande: Keeping the Coronavirus from Infecting Health-Care Workers

Szemlézte:
Balázs Péter dr.

A WHO ajánlásai
WHO: Country & Technical Guidance - Coronavirus disease (COVID-19)


A fenti szemlézés tájékoztató jellegű, tudományos eredmények vázlatos bemutatása, a hazai, a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban érvényben lévő eljárásrend az alábbi oldalon érhető el:
Nemzeti Népegészségügyi Központ: ELJÁRÁSREND A 2020. ÉVBEN AZONOSÍTOTT ÚJ KORONAVÍRUSSAL KAPCSOLATBAN - 2020.03.16.

eLitMed.hu
2020.március 23.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

A nem dokumentált SARS-CoV2-fertőzések nagy száma segíti a járvány gyors terjedését

A nem dokumentált SARS-CoV2-fertőzések prevalenciájának és fertőzőképességüknek becslése alapvetően fontos a COVID-19 betegség prevalenciájának és pandemikus potenciáljának megértéséhez. A kínai szerzők a jelentett fertőzések és mobilitási adatok alapján becsülték meg, hogy a fertőzések hány százalékát jelenthették a Wuhanban január 23-án életbe lépett utazási korlátozások előtt, illetve után.

COVID-19

COVID-19 a fogorvosi praxisban

Habár a legtöbb fogászat bezár a COVID-19 járvány alatt, a sürgősségi betegeket a fogászati klinikák ellátják. Milyen módon védekezhetnek a fogorvosok a fertőzésveszélyben, és hogyan előzhetik meg, hogy esetlegesen fertőzött páciensük révén további betegek fertőződjenek meg?

COVID-19

COVID-19: védjük az egészségügyi dolgozókat!

Szerkesztőségi közleményben hívja fel a figyelmet az egészségügyi dolgozók védelmének fontosságára a The Lancet legutóbbi száma.

COVID-19

Az aneszteziológiai és intenzív ellátás kihívásai a COVID-19 fertőzéssel kapcsolatosan -gyakorlati szempontú ajánlás

A Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság 2020.03.18.-án jelentette meg a COVID-19-ben szenvedő betegek ellátását tárgyaló szakmai ajánlását. Az eltelt 5 nap alatt több, mint 5-szörösére növekedett a bizonyítottan új-koronavírussal fertőzött páciensek száma, akik között növekvő számban vannak az intenzív ellátásra, lélegeztetésre szoruló, a súlyos társbetegségek miatt kezelendő betegek. A betegellátás különös szempontjait mutatja, hogy a 19 oldalas dokumentumból 14 oldal az infekciókontrollal, a személyi védelmi eszközök használatával foglalkozik. Mindenki számára fontos, a mindennapi gyakorlatban hasznos útmutatásokat tartalmaz az ajánlás.

COVID-19

Koronavírus: az innovatív gyógyszergyártók európai közössége egyesült erővel csatlakozik a küzdelemhez

Az új koronavírus-járvány népegészségügyi és humanitárius jelentőségét figyelembe véve globális fellépést kíván mind a járványban már érintettek kezelése, a járvány megfékezése, és nem utolsósorban a jövőbeni járványok megelőzését tekintve. Ebben az erőfeszítésben aktív szereplőként kíván részt venni az innovatív gyógyszergyártók európai közössége.