COVID-19

A SARS-CoV2-fertőzés vesére kifejtett hatásai

2020. MÁRCIUS 30.

Perico L. és munkatársai cikkükben a SARS-CoV2-fertőzés vesére kifejtett hatásait részletezik, az akut vesekárosodást (Acute Kidney Injury, AKI) is tekintete véve, továbbá az angiotenzin-receptor blokkolók (ARB) hatását vizsgálják COVID-19 fertőzött betegeken. Végül részletezik a COVID-19 fertőzött és krónikus veseelégtelenségben (Chronic Kidney Disease, CKD) szenvedők klinikai kezelését, különös tekintettel a dializisre és a vese-transzplantált betegekre.

Eddig a SARS-Cov2 vírus azért nem hívta fel magára a figyelmet, mert jelentősen különbözött a korábbi koronavírus járványokat okozó SARS-CoV és MERS-CoV szerkezetétől. Ezen különbségek ellenére egyes tanulmányok arra hívták fel a figyelmet, hogy a SARS-CoV-2 a sejtekbe való behatoláshoz ugyanúgy a membránkötött angiotenzin-konvertáló enzim 2-t (ACE2) használja fel. Az ACE2 nagy mennyiségben expresszálódik a szájnyálkahártyán, illetve a nyelven, így valószínűleg ezeken a helyeken lép be a vírus a szervezetbe. Ezen túl az ACE2-expresszió jelentős a tüdőben (az I-es és II-es típusú pneumocitákon), a vesékben, a szívben és a bélrendszerben. Az utóbbi szervek szerepe a vírus fertőzőképességében egyelőre nem tisztázott.

Mivel a sejten belül a SARS-CoV-2 kolonizációjában döntő szerepe van a PH-értékeknek, feltehető, hogy a chloroquin, mint antimaláriás szer antivirális hatást fejthet ki az inracelluláris Ph-értékek emelése révén. Ezért került újabban a chloroqiun és a hydroxychloroquin a kutatások homlokterébe.

A vesékben az ACE2 főként a proximális tubulusok epitheliumának felszínén, illetve a podocitákon expresszálódik. Li és munkatársai egy 193 beteget érintő klinikai vizsgálatban a COVID-19 infekció miatt hospitalizált betegek 40%-ában észleltek proteinuriát, illetve hematuriát. CT-felvételeik a vesékben gyulladásra és ödemára utaló eltéréseket mutattak. Diao és munkatársai fokozott mennyiségű vírusantigént mutattak ki a vesetubulusokban, így valószínűsíthető, hogy a vírus közvetlenül is képes akut vesekárosodást okozni Az infekciót kísérő citokinvihar szerepe az akut vesekárosodás kialakulásában még nem tisztázott.

A hemodializált CKD-betegekben a COVID-19 lefolyása általában enyhe, a súlyos pneumonia ritka, mert az ilyen betegekre jellemző csökkent immunfunkciók következtében a tüdőben ARDS-t okozó citokinvihar kisebb mértékű. Ugyanakkor a megfertőződés valószínűsége igen magas ebben a betegpopulációban, ezért a dializált járóbetegek ellátása során rendkívül fontos az infekció korai felismerése, a légúti fertőzés tüneteit mutató betegek izolálása és a megfelelő védőfelszerelés használata.

Az ARB-k igazoltan növelik az ACE2-szintet a vese- és a koszorúerekben, így valószínűleg ugyanez igaz a tüdőerekre is. Felmerül a kérdés, hogy ennek következtében számíthatunk-e a megbetegedés kockázatának és súlyosságának fokozódására. Paradox módon úgy tűnik, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz: egyfelől a vírus pneunmocitába történő bejutásához az ACE2-n kívül a TMPRSS2 transzmembrán proteázra is szükség van, melynek szintjét az ARB-k nem emelik, így a TMPRSS2 nélküli ACE2 csapdába ejtheti a vírust. Másrészt az ARB-hatás következményeként megnövekedett angiotenzin-II-szint kompetitív módon gátolhatja a vírus kötődését az ACE2-höz, valamint a magasabb Ang-II-szint az ACE2 következtében az Ang 1-7 szintjének emelkedéséhez vezet, mely citoprotektív, vazodilatatív és antifibrotikus hatású.

Végezetül, a járvánnyal kapcsolatban jelenleg semmilyen ismeretünk nincs a vese-transzplantált és immunoszupresszív terápiával kezelt betegekről. Továbbá az sem merült még fel, hogy a COVID-19 fertőzés átadható-e a donor veséjével. Mindenesetre az ilyen veséket szűrni kellene a SARS-CoV2 jelenlétére. Élő donorok esetében az esetleges fertőzés miatt célszerű a műtétet 14-28 nappal elhalasztani a negatív bizonyosság érdekében.


Eredeti közlemény
Perico L, Benigni A, Remuzzi G: Should COVID-19 Concern Nephrologists? Why and to What Extent? The Emerging Impasse of Angiotensin Blockade. Nephron 2020.


Szemlézte
Cséke Balázs
eLitMed.hu
2020.március 30.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.