COVID-19

A SARS-CoV-2 stabilitása aeroszolban és szilárd felületeken a SARS-CoV-1-gyel összehasonlítva

2020. MÁRCIUS 27.

A New England Journal of Medicine honlapján megjelent tudományos levél szerzői ötféle környezetben (aeroszolban, műanyagon, rozsdamentes acélon, rézen és kartonpapíron) hasonlították össze SARS-CoV-2 és a SARS-CoV-1 stabilitását.

A SARS-CoV-2 aerosolban életben maradt a kísérlet 3 órás időtartama alatt, azonban jelentős volt a titerének csökkenése, amely SARS-CoV-1 esetében is hasonló értékeket mutatott.

A SARS-CoV-2 stabilabb volt műanyagon és rozsdamentes acélon, mint rézen és kartonpaíron. A felvitel után 72 órával a műanyag felületen még mindig lehetett életképes kórokozókat találni, rozsdamentes acél felületen pedig 48 óra után, de a vírus titerének jelentős csökkenése mellett. Réz felületen 4 óra után nem maradt életképes a SARS-CoV-2 vírus, SARS-CoV-1 esetében pedig 8 óra után. Kartonpapíron a SARS-CoV-2 24 óra után, a SARS-CoV-1 pedig 8 óra után vált életképtelenné.

SARS-CoV-2 and SARS-CoV-1 titerének medián felezési ideje aeroszolban 66-72 perc között mozgott, és réz felületen is hasonló volt. Kartonpapíron SARS-CoV-2 felezési ideje hosszabb volt a SARS-CoV-1-nél. Mindkét vírus esetében az időtartam rozsdamentes acélon és műanyagon volt a leghosszabb. A SARS-CoV-2 medián felezési ideje az előbbin 5,6 óra volt, az utóbbin 6,8 óra.

A kutatók eredményei alapján a SARS-CoV-2 és a SARS-CoV-1 stabilitása hasonló volt a vizsgált körülmények között, ami arra utal, hogy epidemiológiai különbségeik okát alighanem más tényezőkben kell keresni. Ilyen lehet például a felső légutak jelentős vírusterhelése, illetve az, hogy a SARS-CoV-2-vel fertőzött emberek tünetmentesen is továbbadhatják a vírust.

Az eredmények SARS-CoV-2 cseppfertőzéses terjedését valószínűsítik, ugyanis a vírus aerosolban órákon át életben maradhat, és onnan kerülhet a szilárd felületekre. Mindez a SARS-CoV-1 járványra utal vissza, amennyiben a fertőzés átadása nozokomiális környezetben és szuper gyorsasággal történt, ami egyben támpontokat ad arra nézve is, hogy miként csillapíthatnánk a pandemia terjedését.

Eredeti közlemény:

Dormalen, Bushmaker, Morris et al. Aerosol and Surface Stability of SARS-CoV-2 as Compared with SARS-CoV-1


Szemlézte:
Udvari Máté dr.

A fenti közlemény tájékoztató jellegű, a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban érvényben lévő hazai eljárásrend az alábbi oldalon érhető el: Nemzeti Népegészségügyi Központ: ELJÁRÁSREND A 2020. ÉVBEN AZONOSÍTOTT ÚJ KORONAVÍRUSSAL KAPCSOLATBAN - 2020.03.18.

eLitMed.hu
2020.március 27.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.