COVID-19

A közösségi média válasza a koronavírusra a jelenlegi szükséghelyzetben

2020. MÁRCIUS 24.

Az 1918-as influenza világjárvány a Föld teljes népességének 1/3-át érintette és 50 milliós halálos áldozatot követelt. Kétségtelen, hogy 100 évvel ezelőtt nagyon korlátozottak voltak a terápiás lehetőségek, a hatóságok mozgástere is szűkebb volt, továbbá az információ áramlásának eszköze a vezetékes telefon, a postai levélforgalom és a személyes közlés volt, ami korlátok közé szorította a közlések gyorsaságát.

Több mint egy évszázad múltán most a koronavírus világméretű fenyegetésével nézünk szembe. Ellentétben a korábbi állapotokkal, jelenleg szinte korlátlan az információk áramlása, különösen a közösségi média kínál hatalmas felületet mindenki számára. Számokban ez azt jelenti, hogy több mint 2,9 milliárd ember él ezzel a lehetőséggel. Jelenlegi tudásunk azonban nem elegendő ahhoz, hogy ezeket a felületeket eredményesen állítsuk a gyorsaság, a rugalmasság és a gyors reakció szolgálatába.

Cél a megbízható források elérhetősége

Már most is megállapíthatjuk, hogy a közösségi média felületek fontos szerepet játszanak a koronavírusról (COVID-19) szóló információk gyors terjesztésében. Az USA-ban a Központi Járványügyi és Megelőzési Hatóság (CDCP), a WHO, számtalan újság és egészségügyi szolgáltató helyezett fel aktuális tartalmakat a megfelelő média felületeikre. A közösségi médiaszolgáltatók körében ugyanakkor számos erre a célra alakult munkacsoport terelte az elektronikus térben zajló párbeszédet olyan irányba, hogy a koronavírusról minél pontosabb és gyorsabb információk jelenjenek meg. A Facebook például célzottan irányítja a felhasználókat a WHO vagy a helyi egészségügyi hatóságok honlapjára. A Google Scholar külön kiemeli a vezető szaklapok és más honlapok orvosi híreit és tartalmait. A Twitteren és a további közösségi média felületeken az olvasók megbízható módon jutnak hozzá a valós tartalmakat közlő forrásokhoz. Így működnek azonban az egészségügyi szolgáltatók, a gyakorlati egészségügyi szakemberek, és mindenki, akinek számottevő befolyása van az olvasóközönségre.

Teljesen egyértelmű, hogy a közösségi média gyakorolja a legnagyobb hatást a közegészségügyi tartalmak személyes hangvételű közlésében, különös akkor, ha például a kézmosásról vagy a személyes távolságtartásról van szó. Különösen igaz ez abban az esetben, ha milliók látják az erre utaló azonos tartalmakat, ha nem is lépnek be közvetlenül a WHO vagy más szakmai szervezetek honlapjára.

A téves és álhírek kezelése

Sajnos a közösségi média álhíreknek és rémhír terjesztésnek is felületet adhat, és a tapasztalatok szerint számos behatolás történik a Facebook, a Twitter, a YouTube, a WhatsApp és további szolgáltatók oldalaira szándékos zavar- sőt pánikkeltés céljából. Jellemző, hogy a WHO erre a jelenségre egy új fogalmat alkotott és a tömeges hírözönt „infodémiának” nevezte, amelyben az olvasók aligha képesek elválasztani a megbízható híreket az ál- vagy rémhírektől. Teljesen nyilvánvaló, hogy komolyan kell foglalkozni ezzel a jelenséggel az elektronikus tér mielőbbi megtisztítása érdekében.

A közösségi média, mint a felderítés eszköze és a betegutak szervezője

Tudomásul kell venni, hogy ezt a felületet lehet a legeredményesebben használni, ha azt akarjuk közölni, hogy hol lehet célzott szűrővizsgálatra jelentkezni, mit kell tenni a teszt pozitív eredményének birtokában, és hol lehet jelentkezni az ellátásra. Ha remélhetőleg rövid időn belül a védőoltás is elérhető lesz, ugyanezen az úton lehet az oltóhelyeket meghirdetni, és felvenni a küzdelmet az esetleges vakcina-ellenes mozgalmakkal. Számítani kell arra is, hogy a szűrés kiterjesztésével egyre több beteg fog közepes vagy enyhe tünetekkel ellátásra jelentkezni, de abban is a közösségi média nyújthat segítséget, hogy helyesen ítéljék meg a saját állapotukat, és felelősséggel döntsenek a további teendőikről. A Facebook Egészségmegőrző oldala számos tanáccsal szolgál például a keringési rendszer vagy a daganatos betegségek szűrésére, és a felhasználó lakóhelyének megfelelően azokat a helyeket is megjelöli, ahol ezeket a vizsgálatokat igénybe lehet venni. Ráadásul, akik éltek a lehetőségekkel, saját hálózatukon belül megoszthatják az így szerzett ismereteiket és tapasztalataikat. Mindez érvényes arra az esetre is, ha a COVID-19 teszt szélesebb körben válik elérhetővé.

Kapcsolat a közösségi háló és a lelki segélyszolgálat között

Napjainkban, amikor az emberek önkéntes karanténba vonulnak, és csak elektronikusan érintkeznek a külvilággal, a szociális izoláció újabb változatai kerülnek felszínre. Egy-egy közösségen belül temetések, esküvők, istentiszteletek, vendéglői találkozások és más hasonló társasági események maradnak el. Ezek hatásaival komolyan kell számolni, és a következmények célzott kezelésére is fel kell készülni. Az izoláció különösen súlyos probléma a halmozottan hátrányos társadalmi közegekben. Ezért kell különös figyelmet fordítani az idős emberekre, akik hátrányos társadalmi-gazdasági környezetben élnek, ráadásul a lakhatásuk is bizonytalan, krónikus betegségekben szenvednek, vagy teljesen kiestek a szociális hálózatok látóköréből. Esetükben is a közösségi média élhet azzal a lehetőséggel, hogy a fizikai érzékelés hiányában, felhívja a figyelmet ezekre az emberekre, mozgósítsa a közösségi erőforrásokat és irányítsa azok célzott felhasználását. A chat-szobák lelki segítségnyújtásra is eredményesen használhatók, és az ott folytatott beszélgetések elemzésével számos társadalomlélektani következtetést lehet levonni a világjárvány pszichés kezelésének érdekében. Mindennek tudatában természetesen tisztában kell lenni azzal, hogy az elektronikus tér nem helyettesítheti a személyes találkozásokat, de jelentős mértékben hozzájárulhat a helyzet célzott és rugalmas kezeléséhez.

Lehetőségek a távoktatásban

Újabb megoldások után kell nézni az egészségügyi szakemberek képzésében is. Kétségtelen, hogy a távoktatás jelentősen befolyásolja a gyakorlati foglalkozásokat, például nemcsak a sürgősségi ellátásban, hanem olyan elméleti tárgyakban is, mint az anatómia oktatása. Azt is számításba kell venni, hogy a video-konferencia rendszerek sem bírják majd a terhelést, miután minden intézmény átáll az új megoldásokra. A közösségi média itt is segítséget nyújthat a tanárok és a hallgatók közötti kapcsolattartásban. Másfelől, ugyanezen az úton az oktatás részére azonnal átadhatók azok a tapasztalatok is, amelyeket a járvány ellenes küzdelem frontvonalában küzdő orvosok és más egészségügyi szakemberek szereznek a napi munkájuk során.

A kutatás gyorsítása

Abban a helyzetben vagyunk, hogy a közösségi médiában nyilvánosságra került tünettani ismeretek, személyes érintkezések, fényképek, útvonalak és más információk valós időben elemezhetők a COVID-19 terjedésének tanulmányozásában. A Facebook-on például személyi azonosításra alkalmatlan tömeges információ érhető el az emberek helyközi közlekedéséről, és a lakónépesség sűrűségéről, ami jól hasznosítható forrás a vírus terjedésének kapcsán. Ráadásul, amennyiben a betegek beleegyezésével ezek az adatok a klinikai dokumentációval is összevethetők, a kockázatokat az egyes személyek szintjén is lehet elemezni. Alapkutatási és alkalmazott tudományi szinten is hasznosíthatók a közösségi média lehetőségei. Számos alapítvány nyújtott például pénzügyi támogatást a COVID-19 RNS-szerkezetének teljes feltérképezéséhez. Ennek birtokában olyan további kutatások válnak lehetővé, amelyek tisztázhatják, hogy például a vírus miként hat a különböző szervrendszerekre. A tudósok között létrehozott közösségi háló gyorsítja az információk cseréjét, és lényeges segítséget ad a prioritások meghatározásához a védőoldás és a különböző antivirális szerek kutatásában.
Ma felkészültebbek vagyunk mint valaha a védekezésre

Több mint 100 évvel ezelőtt az influenza világjárvány 500 millió embert érintett valamilyen formában. Mai körülményeink között, egy újabb világméretű kihívás idején, a történelem arra tanít, hogy helyesen értékeljük az információk terjedését és az emberek erre adott válasz-reakcióit. Számításba kell venni, hogy a közösségi média bevonása a járványellenes küzdelem eszköztárába jelentős fegyver a kezünkben nemcsak a jelenlegi korona-vírus járvány leküzdésében, hanem bármilyen jövőbeli kihívással szemben is.

Eredeti közlemény: Merchant RM, Lurie N. Social Media and Emergency Preparedness in Response to Novel Coronavirus JAMA. Published online March 23, 2020. doi:10.1001/jama.2020.4469

Szemlézte:
Balázs Péter dr.


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 01.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
NOV 01.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
MÁRC 01.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
JÚN 01.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
JÚL 01.