COVID-19

A COVID-19 epidemiológiája és terjedése Kína Sencsen tartományában 391 igazoltan fertőzött és 1286 közvetlen kontakteset retrospektív kohorsz-vizsgálata alapján

2020. MÁJUS 05.

A Lancet tudományos folyóiratban megjelent közlemény a kínai Vuhan városban (Sencsen tartomány) a járvány legkorábbi időszakában összegyűjtött adatokat dolgozta fel. A szemlézőnek nem célja a tanulmány összes adatsorának részletes bemutatása és külön-külön értelmezése, sokkal inkább a munka következtetéseit szándékozik röviden összefoglalni.

A súlyos akut légzőszervi szindróma kialakulását okozó koronavírussal (SARS-CoV-2) kapcsolatos kutatások és publikációk jelentős része foglalkozik a vírus terjedésének, átadhatóságának és virulenciájának a kérdésével. A közlemények jelentős része Vuhanból származik, vagy az ott keletkezett és nyilvánosan elérhető adatokat dolgozza fel. Nyilvánvaló azonban az is, hogy a terepen hiányos és pontatlan adatgyűjtés történt, ami torz becslésekhez vezetett. A Lancetben megjelent tanulmány a SARS-CoV-2 terjedési módjának talán az első olyan elemzése, amely relevánsnak tekinthető a vizsgálat elemszáma alapján, továbbá a fertőzés tüneti képét vagy a kontaktkutatáson alapuló gyanúját majdnem minden esetben RT-PCR teszteléssel erősítették meg. Az így bemutatott és statisztikailag értékelt adatok ritka lehetőséget kínálnak a betegség lefolyásának, a vírus terjedésének és a korlátozó intézkedések hatásainak nyomon követésére.

A tanulmány szerzői a 2020. január 14. és február 12. közötti időszakban Szencsen Betegségmegelőzési Központjában regisztrált 391 igazolt SARS-CoV-2 eset és a hozzájuk köthető 1286 közvetlen kontakt személy adatait dolgozták fel. A tünetileg észlelt esetekből külön csoportot hoztak létre, a másik csoportba pedig a kontaktkutatással azonosítottakat sorolták. Ezek után külön-külön megbecsülték a tünetek kezdetétől a betegség igazolásáig eltelt időtartamot (inkubációs periódus), majd meghatározták az igazolt betegek elkülönítéséig eltelt napok számát és ezt követően a kórházi ápolási napok számát. Az adatokat statisztikailag elemezve modellezni tudták a betegség terjedésének módját és a fertőződés kockázatát befolyásoló tényezőket.

A fertőzött és kórházi kezelésre került betegek életkora szignifikánsan magasabb volt az átlag népességnél (68 vs. 45 év). Kiegyensúlyozottnak tekinthető a férfiak (n=187) és nők (n=204) aránya. Az igazolt 391 esetből 356 (91%) mutatott enyhe vagy közepes súlyosságú tüneteket. A vizsgálati időszak utáni megfigyelés alatt (2020. február 12-22.) három beteg hunyt el a betegség következtében és 225-en gyógyultak meg. A gyógyuláshoz szükséges idő medián értéke 21 nap volt. A tünetek megjelenését követően az elkülönítésig átlagosan 4,6 nap telt el. Ezzel szemben a kontaktkutatással azonosított esetekben az elkülönítés átlagosan 1,9 nappal korábban történt.

A kontaktok kutatásából nyert adatok mélyebb elemzése rámutatott, hogy az igazolt pozitív esetekkel egy háztartásban élők és a velük egy tömegközlekedési eszközön utazók esetében nagyobb a vírus terjedésének a kockázata, mint az egyéb típusú közeli kapcsolatok (egy lépcsőházban lakó szomszéd vagy munkatárs) esetén. Statisztikailag az egy háztartáson belül élők másodlagos fertőzési aránya 11,2% volt. Szintén érdekes megfigyelés, hogy a kutatás ebben a csoportban nem tárt fel szignifikáns különbséget a felnőttek és a gyermekek fertőződési valószínűsége között.

A közlemény megerősíti, hogy a COVID-19 első tünetei rövid inkubációs idő után (átlagosan 4-6 nap) alakulnak ki, ugyanakkor a kórházi ápolási idő meglehetősen hosszú, akár több hét is lehet. Az első tünetek a betegek mintegy 5%-ában 2 hét inkubációs időszak után jelentkeznek, amely lényegesen több a korábban közölt és elfogadott 1%-nál. Nem lehet elég gyakran hangsúlyozni, hogy ennek az általában szuperfertőzőnek nevezett betegcsoportnak különösen nagy a jelentősége a fertőzés továbbadása és terjesztése szempontjából.
A tanulmány nagy erénye, hogy a kontaktok vizsgálata kivétel nélkül RT-PCR teszteléssel történt. Így ez a részminta a SARS-CoV-2 fertőzés modellezésében lényegesen jobban használható, mint a tünetek megjelenése alapján létrehozott esetcsoport. A tanulmány érdekes és lényeges megfigyelése, hogy a kontaktokból kialakított csoport 20%-a a vizsgált időszakban tünetmentes volt, és közel 30%-ban láz és hőemelkedés sem fordult elő. Ez is arra hívja fel a figyelmet, hogy az új típusú koronavírust nagy valószínűséggel tünetmentes esetek is terjesztik.

Végül a tanulmány a karanténintézkedések hatását is vizsgálta a betegség terjedésében. Megállapították, hogy az európainál szigorúbb, egyben gyorsabban bevezetett intézkedések jelentősen csökkentették a vírus terjedési sebességét. Így a primer átfertőződési ráta (azaz a nem kontaktuskutatással azonosított új esetek jelentkezése) a már-már elhanyagolható 0,4-es szintre csökkent. Természetesen ennek az aránynak az értékelésénél a látencia esetleg magasabb szintjét is figyelembe kell venni.

A szemléző véleménye: a közlemény remek összefoglalást nyújt a betegség terjedési kinetikájáról a vírus megjelenésének korai időszakában. Megállapításai nem öncélúak, hanem a nemzetközi szervezeteket és kormányokat szolgálják a védekezési stratégiák kialakításában. Nem lehet elég gyakran hangsúlyozni, hogy a betegség terjedésének egyik legfőbb tényezője a tünetmentes hordozók magas száma. A közlemény elképesztően magas, mintegy 5%-os szintre helyezi a hetekig tünetmentes hordozók és terjesztők arányát. Közöttük jelentős lehet gyermekek száma, akik szűrése és izolálása nehezebb feladat a felnőttekhez viszonyítva. A vírus terjedését leghatékonyabban a karanténintézkedések gátolják. A tanulmány szerint erőteljes, gyors és következetes intézkedésekkel a terjedési ráta 0,5 alá szorítható, de fontos ugyanakkor a célzott tesztelés is. A fentiekből következik, hogy a tünetmentes hordozók szisztematikus kiszűrése és gyors elkülönítése elsődleges cél a vírus elleni küzdelemben.

Szemlézte:
Szöőr Árpád dr.
a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Új Nemzeti Kiválóság Programjában résztvevő kutató

Eredeti közlemény:
Bi, Qifang, et al. Epidemiology and transmission of COVID-19 in 391 cases and 1286 of their close contacts in Shenzhen, China: a retrospective cohort study. The Lancet Infectious Diseases (2020).

eLitMed.hu
2020. május 05.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.