Agykutatás

Viselkedésszavar a mellékhatás

2011. AUGUSZTUS 15.


A Parkinson-kór kezelésében alkalmazott dopamin-serkentő gyógyszerek a betegek mintegy 22 százalékában okoznak viselkedési problémát - a Mayo Klinika munkatársai szerint.

A kutatók 2005-ben foglalkoztak először a Parkinson-kór gyógyszerei és a viselkedési zavarok kapcsolatával, és az azóta eltelt időben megfigyeltekről a Parkinsonism and Related Disorders februári számában értekeztek. A dopamin-serkentők, melyek a Parkinson-kór általános gyógyszerei, az agy limbikus rendszerét stimulálják, ami az érzelmekkel, a jutalmazással, és az örömkereső viselkedéssel áll kapcsolatban. A gyógyszer magatartászavarokat segíthet elő, melyek akár játékszenvedélyben, felfokozott szexuális vágyban, falásos rohamokban, pénzköltési kényszerben, számítógép-függőségben, vagy más hobbiszerű tevékenység előtérbe kerülésében nyilvánulhatnak meg.

Anhar Hassan és munkatársai közepes dózisú dopamin-serketővel kezelt Parkinson-kórban szenvedő betegeket tanulmányoztak, legkevesebb kétéves utánkövetési idővel. Ezalatt a betegeket mintegy negyedénél alakult ki valamilyen viselkedészavar. Emiatt a kockázat miatt nemcsak a kezelőorvosnak, hanem a barátoknak, hozzátartozóknak is ébernek kell lenni, hogy amennyiben beavatkozás szükséges, meggátolják a beteget az újfajta, önveszélyes viselkedésminta kivitelezésében. Magasabb dózisú gyógyszernél az arány még jelentősebb, a kutatók szerint három esetből egyben kell számolni viselkedészavarral.

A probléma jelentkezése a kutatók ajánlása szerint a gyógyszer dózisának csökkentését, vagy a teljes leállást kell, hogy maga után vonja, ami a zavart néhány nap, esetleg egy hónap alatt megoldhatja.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinae) - 2010; 20(12) A Parkinson-kór modern szemlélete



Növelheti a Parkinson-kór kaiakulását az amfetamin?



A Parkinson gyógyszer és a kényszeres zavarok



LAM (Lege Artis Medicinae) - 2009; 19(12) Együtt élni a Parkinson-kórral



HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Egy nemzetközi kutatócsapat, a Yale Egyetem idegtudósai vezetésével, négy órával a halál beállta után képes volt helyreállítani és fenntartani a teljes emlősagy (sus scrofa) keringését, valamint sejtjeinek molekuláris és celluláris funkcióit. Az eredmény szerint az emlősagy regenerációs képessége jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.

Agykutatás

Az idegrendszer működésének új dimenziója

A központi idegrendszer különböző sejttípusaiban, sőt a sejtek különböző részeiben is eltérő az alapvető mitokondriális funkciók szabályozása, állapította meg a Nature Neuroscience közleménye.

Agykutatás

Omega-3-zsírsavak a depresszió ellen

Az étrend-kiegészítőként forgalmazott omega-3-zsírsavak hatásosak a major depresszió kezelésében.

Agykutatás

Ki kapjon jogosítványt stroke után?

A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Mivel érdemes kezdeni a vérnyomáscsökkentő terápiát?

Egy 5 millió beteg adatain alapuló – The Lancet-ben megjelent - elemzés azt mutatta ki, hogy az ACE-gátlóval indított antihipertenzív kezelés kevésbé hatékony, és több mellékhatást eredményez, mint a thiazid diuretikumokkal kezdett vérnyomáscsökkentés.

Klinikum

A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

FARKAS Katalin, JÁRAI Zoltán, KOLOSSVÁRY Endre

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Klinikum

A statin használata növeli a diabetes kockázatát

A statint szedők körében különös hangsúlyt kell fordítani a diabetes megelőzésére.

Agykutatás

A cannabidiol hatása a Lennox–Gastaut szindrómával járó epilepsziás rohamokra

A CBD-kezelésben részesülők szignifikánsan nagyobb száma érte el az astatikus rohamfrekvencia 25, 50 és 75%-os csökkenését, továbbá a CBD-kezelés szignifikánsan csökkentette az összrohamszámot és a nem astatikus rohamfrekvenciát is, ami arra utal, hogy a szernek széles spektrumú rohamcsökkentő hatása van.

Hírvilág

A H1N1 elleni védőoltás halálos, az idegeket érintő betegséghez vezethet - egy vezető neurológus szerint

Az információ Nagy-Britanniában egy bizalmas levélben jutott el a vezető neurológusokhoz, akik értetlenkedve fogadták a hírt, hiszen már emberek millióinak, köztük gyermekeknek is megkezdődött az oltása.