Agykutatás

Új fehérje a neurológiai betegségek gyógyításában

2011. AUGUSZTUS 15.


Egy új fehérjét fedeztek fel az Edinburghi Egyetem kutatói, mely az idegrostokban való jeltovábbításban tölt be fontos szerepet. A felfedezés hozzájárulhat az olyan neurológiai betegségek, mint az epilepszia, a demencia, a szklerózis multiplex, valamint a stroke megértéséhez.

Az idegrendszeri degeneratív betegségek során az agyban megszakad az elektromos impulzus közvetítése, ami a mozgás irányításának zavaraiban, és izomgyengeségben nyilvánul meg. Az agy elektromos áramot tart fenn, az impulzusokat idegrostokon keresztül továbbítja, hasonlóan a mindennapi életben is használt vezetékekhez. Azonban ezek a rostok vékonyabbak, mint az emberi hajszál.

Jelen tanulmányban Peter Brophy professzor és munkatársai az Nfasc186 nevű fehérjét írták le, mely az idegrostok állapotát hivatott megőrizni. A fehérje a hosszú idegnyúlványok kezdeti szakaszán helyezkedik el, és alapvető a jel megfelelő továbbítása szempontjából. A szignalizáció folyamatának megértése nagyban hozzájárulhat az olyan kóros állapotok megértéséhez, mint a demencia, a szklerózis multiplex, valamint a stroke, melynek során a jeltovábbítás szenved zavart.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: Nagyobb jelentőséget az epilepszia kutatásának



Lehetőségek a demencia prevenciójában




Áttörés a szklerózis multiplex kezelésében



Magyar Radiológia - 2009; 83(1) A stroke ellátása Franciaországban



HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

A krónikus neurológiai covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitis-t. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Agykutatás

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.