Agykutatás

Tüsszentő áramkörök

2021. SZEPTEMBER 18.

A tüsszentés egy olyan önkéntelen légzési reflex, mely a légutakba kerülő irritánsokkal és kórokozókkal szembeni védekezési mechanizmusként szolgál. A túlzott tüsszögés ugyanakkor elősegíti a légúti fertőzések terjedését, valamint pokollá teszi az allergiás rhinitisben szenvedők mindennapjait. A tüsszentési reflex neurális hátterének megértése és a reflex esetleges befolyásolása így mind az egyén, mind pedig a népegészségügy szempontjából nagy jelentőséggel bírhat. Li és munkatársai a Cell-ben megjelent cikkükben feltárnak egy, az orrot az aggyal összekötő idegi áramkört, mely egérben a reflex kiváltásáért felelős.

A szerzők állatmodelljükben aeroszolizált kapszaicint, illetve hisztamint juttattak szabadon mozgó egereket tartalmazó ketrecekbe. Ezek az anyagok az egerekben tüsszentésszerű válaszokat váltottak ki, melyeket ismétlődő görcsszerű kilégzés és önkéntelen légzőizom-összehúzódások jellemeztek. Korábbi kutatások igazolták, hogy az orrmucosából érzőneuronok projiciálnak az agytörzsben elhelyezkedő nucleus spinalis nervi trigeminibe (SpV), mely magnak ingerlése tüsszentést vált ki. Ennek a projekciónak az átmetszése megszűnteti a tüsszentési reflex kiváltódását az állatmodellben. A szerzők azt is igazolták, hogy a perifériáról a tüsszentést kiváltó információt vékony rostátmérőjű, TRPV1-t (mely egy kapszaicin-szenzitív kationcsatorna) expresszáló érzőneuronok szállítják.

Ezt követően a szerzők arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen neurotranszmitterek felelősek a TRPV1+ érzőneuronok ingerületátviteléért. Az érzőneuronokra alkalmazott single-cell RT-PCR technológiával igazolták, hogy egy neuropeptid, a neuromedin B (NMB) fontos szerepet tölt be ebben a transzmisszióban: az Nmb-knockout TPRV1-neuronokkal bíró egerekben a tüsszentési reflex jelentősen csökkent, valamint az SpV-be juttatott NMB-saporin toxin és az NMB-receptorok (NBMR) deléciója is hasonló redukcióhoz vezetett.

Az SpV és a légzőizmokat vezérlő agytörzsi régiók között nincs közvetlen átfedés, így az NMBR+-neuronoknak valahogyan kommunikálniuk kell ezekkel a centrális légzésszabályzó régiókkal. Retrográd és anterográd axonkövetéses módszerek kombinációjával a kutatók kimutatták, hogy az SpV-beli NMBR+-neuronok specifikusan beidegzik a caudalis ventralis légzőközpontot (cVRG), melynek idegsejtjei a spinalis motoneuronok vezérlésével a kilégzés szabályzásáért felelősek. Ezt a kapcsolatot elektrofiziológiai vizsgálatokkal is sikerült igazolni: az SpV NMBR+-neuronok ingerlése akciós potenciálokat váltott ki a cVRG idegsejtjeiben., mely válasz akkor is létrejött, mikor az egerek kapszaicinnel kerültek kapcsolatba, illetve mikor az NMBR+ axonokat az élő egerekben aktiválták. Mivel ezek az NMBR+ neuronok befolyásolják a tüsszentési reflexet, de nem esnek egybe az életfontosságú légzési ritmust szabályzó neuronokkal, szelektív terápiás befolyásolásuk a maladaptív tüsszentés kezelhetőségéhez vezethet.


Szemlézte:
Cséke Balázs dr.

Eredeti közlemény:
Li F, Jiang H, Shen X, et al. Sneezing reflex is mediated by a peptidergic pathway from nose to brainstem. Cell. 2021;184(14):3762-3773.e10

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

A krónikus neurológiai covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitis-t. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Néhány érv a H1N1 oltás mellett...

Sokan megkérdőjelezik a H1N1-vírus elleni védőoltás jelentőségét. A Magyar Immunológiai Társaság válaszol a leggyakrabban előforduló aggodalmakra és ellenvéleményekre.

Hírvilág

Új módszer a fülcsengés csillapítására

Új módszert találtak a kutatók a krónikus fülcsengés, vagyis a tinnitusz csillapítására. Az egyik nyaki ideg stimulálásával és hangok lejátszásával indítják újra az agyat.

Hírvilág

Kényelmes elektronikus eszközök szívbetegeknek

Gumiszalagként viselkedő elektronikát hoztak létre

Hírvilág

A modernség jeles alakja

Ország Lili életmű-kiállítása a debreceni Modemben

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 15.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
OKT 15.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
OKT 15.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
OKT 15.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
OKT 15.