Agykutatás

Talajbaktériumok a perifériás és centrális gyulladás ellen

2019. SZEPTEMBER 20.

Harminc évvel a higiénia hipotézis megalkotása után a kutatók azonosították a szaprofita Mycobacterium vaccae hangulat- és memórajavító, stressz- és gyulladásgátló hatását okozó zsírsavat. Az eredeti higiénia hipotézist a „régi barátok” elméletévé továbbfejlesztő fiziológusok és idegkutatók a vakcinaként is használható triglicerid (1,2,3-tri [Z-10-hexadecenoyl] glycerol) hatásmechanizmusát is feltárták.


A Psychopharmacology című szaklapban publikált kutatás (Identification and characterization of a novel anti-inflammatory lipid isolated from Mycobacterium vaccae, a soil-derived bacterium with immunoregulatory and stress resilience properties) legalább részleges válasszal szolgál arra, hogyan lehetséges, hogy egy talajlakó, szaprofita baktériummal való érintkezés (belélegzés, lenyelés, vakcináció) hangulat- és memórajavító, stressz- és gyulladásgátló hatással bír. A tanulmányról beszámoló ismeretterjesztő portálok rendre a „Prozac helyett port” címmel jelennek meg, és idézik annak utolsó szerzőjét, Christopher Lowry-t, aki elmondja: az 1989-ben a brit David Strachan által megalkotott higiénia hipotézis arra utalt, hogy steril, modern világunkban a gyermekek felnövekedésük során nem találkoznak mikroorganizmusokkal, ami rontja az immunrendszerük működését, és a növekvő gyakorisággal megjelenő allergiás, asztmás megbetegedésekhez vezet.

Egy mikrobiológus, a M. vaccaekutatásban is részt vevő Graham Rook a 2000-es évek elején fejlesztette tovább a higiénia hipotézist, mivel az nem szolgált kielégítő magyarázattal arra, hogy az autoimmun gyulladásos állapotok gyakorisága miért nő a kevéssé higiénikus nagyvárosokban is. A „régi barátok” elmélet szerint nemcsak az állandó tisztító- és fertőtlenítőszer-használat vezet el az allergiás és autoimmun betegségek gyakoriságának növekedéséhez, a modern élet szélesebb körben felelős: az agresszív antibotikum-használat, a pasztörizált élelmiszerek, a természettől és háziállatoktól elzárt, lakótelepi élet egyaránt közreműködik abban, hogy a mai gyermekek nem találkoznak azokkal a mikrobákkal, amelyekkel az emlősök évmilliókon keresztül együtt fejlődtek.

Az M. vaccae karrierje az 1970-es években, Ugandában indult, amikor John Stanford immunológus felfedezte, hogy az itt élők jobban reagálnak a lepra elleni oltásra, és arra jutott, hogy ezért az immunregulátoros hatásért a helyi talajban élő baktérium a felelős. További meglepetést keltett, amikor 2004-ben Mary O’Brien onkológus tüdőrákos betegeit oltotta be az ártalmatlan baktériummal, abban reménykedve, hogy az segít nekik legyőzni gyógyszerrezisztens pulmonális tbc-fertőzésüket, netán aktivizálja immunrendszerüket a tüdőrák elleni küzdelemben: a tüdőrák progressziója nem módosult, azonban szignifikánsan javult a betegek életminősége (javult a M. vaccae-oltásban részesült, előrehaladott rákbetegek érzelmi, hangulati állapota, vitalitása).

Az ezt követő, 2007-es eredmények már a Psychopharmacology-tanulmányban ismertetett kutatást vezető Christopher Lowry nevéhez fűződnek. Ekkor mutatta ki Lowry (Identification of an immune-responsive mesolimbocortical serotonergic system: Potential role in regulation of emotional behavior; Neuroscience), hogy az M. vaccae-vel beoltott egerek agyában az immunrendszernek is részét képező, szerotonin-termelő neuronok aktiválódnak, ez eredményezi az állatok csökkenő stressz-érzékenységét, hangulat- és memóriajavulását (proaktívan, bátrabban fedezik fel a nyitott tereket, ügyesebbek a labirintuskísérletekben, csökken a stressz által kiváltott vastagbél-gyulladásuk, domináns hím jelenlétében kevésbé szubmisszív a viselkedésük, mint nem beoltott társaiknak). Lowry és munkatársai ezt követően azt is megállapították, hogy az M. vaccae baktériumok az USA és Európa talajában szinte mindenhol jelen vannak, majd egy 2017-es PNAS-tanulmányban igazolták, hogy M. vaccae-oltással megelőzhető egerekben a PTSD-szerű tünetek kialakulása.

A Psychopharmacology-ban megjelent friss kutatás során Lowry és munkatársai azonosították, izolálták és szintetizálták is azt az eddig ismeretlen lipidmolekulát, ami a M. vaccae immunregulátoros és agyműködést serkentő, stresszellenes és antidepresszív hatásáért felelős. Mint kiderült, a 1,2,3-tri [Z-10-hexadecenoyl] glycerol szabad zsírsav formája, a 10(Z)-hexadecenoic-sav a makrofágok plazmájában a peroxiszóma proliferátor-aktivált receptorokhoz (PPAR) kötődve akadályozza a gyulladásos folyamatok beindulását, gátolja a gyulladásos citokinek (pl. IL-6) stressz indukálta felszabadulását, és megelőzi az agyban a mikrogliasejtek gyulladásos válaszát. Mint a kutatók kifejtik: a következő években klinikai vizsgálatokkal kell igazolni, hogy a zsírsav emberekben is gátolja a perifériás és centrális gyulladásos jelátvitelt, csökkenti a szorongást és a depressziót, segíti a tanulást, javítja a memóriát. Ráadásul, teszi hozzá Lowry, a talajban sokmillió olyan baktérium-féleség lehet, amelyekből hasonlóan pozitív hatású anyagokat izolálhatunk a jövőben.


Kazai Anita dr.
eLitMed.hu
2019.szeptember

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Egy nemzetközi kutatócsapat, a Yale Egyetem idegtudósai vezetésével, négy órával a halál beállta után képes volt helyreállítani és fenntartani a teljes emlősagy (sus scrofa) keringését, valamint sejtjeinek molekuláris és celluláris funkcióit. Az eredmény szerint az emlősagy regenerációs képessége jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.

Agykutatás

Omega-3-zsírsavak a depresszió ellen

Az étrend-kiegészítőként forgalmazott omega-3-zsírsavak hatásosak a major depresszió kezelésében.

Agykutatás

Az idegrendszer működésének új dimenziója

A központi idegrendszer különböző sejttípusaiban, sőt a sejtek különböző részeiben is eltérő az alapvető mitokondriális funkciók szabályozása, állapította meg a Nature Neuroscience közleménye.

Agykutatás

Ki kapjon jogosítványt stroke után?

A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Rihmer Zoltán
Vortioxetin: új, többes hatásmechanizmusú antidepresszívum

RIHMER Zoltán

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.