Agykutatás

Szentágothai János

2017. JÚLIUS 25.

A 20. század nemzetközi hírű magyar neuroanatómusa, aki a korlátozott technikai lehetőségek ellenére lenyűgözően sokat adott hozzá ahhoz, amit az idegrendszerről tudunk. Az elektronmikroszkópos vizsgálatok kora előtt ezüst impregnációs módszerrel igazolni tudta a neurontan érvényességét. A későbbiekben kísérleti agykutatással foglalkozott, főleg a szemmozgások, egyensúlyi működések, gerincvelő- és agytörzsi reflexek idegmechanizmusának tanulmányozásával, az idegi gátlás szerkezeti alapjaival és a magasabb idegközpontok szerkezeti elemzésével. Legnagyobb eredményeit talán a kisagykéreg kutatásában érte el: felismerte a kéreg moduláris szerkezetét, azt, ahogyan 10-50 ezer idegsejt egységekbe kapcsolódik.

Szentágothai – eredeti nevén Schimert – János anyai és apai ágról is orvoscsaládból származott. Édesapja közismert és közkedvelt gyógyító volt, és négy fiútestvére is az doktori pályát választotta. Szentágothai János szenvedélyes érdeklődése az agy és idegrendszer iránt 16 éves korában dőlt el, amikor karácsonyi ajándékként megkapta élete első mikroszkópját. Amikor egy egéragy-metszetet vizsgált meg, amit ő maga készített és festett meg a Golgi-módszerrel, az eléje táruló szövevényes rendszer szépsége egy életre lenyűgözte. 1930-ban kezdte meg tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Egyetem orvosi karán, és hamar dolgozni is kezdett az anatómiai tanszéken Lenhossék Mihály mellett. 1936-ban szerzett diplomát. Ott maradt az egyetemen instruktorként, majd adjunktusként tanította az anatómiát. A festési eljárások és másodlagos degenerációs eljárások továbbfejlesztésével kezdett foglalkozni.

A második világháború alatt a náci rezsim elleni tiltakozásul Schimertről Szentágothaira változtatta a nevét – édesapja ugyanis Szentágotáról származott. 1944-ben amerikai hadifogságba esett, ahol nyelvtudásának és végzettségének köszönhetően egy németországi honvédkórház vezetője lett. 1946-ban tért haza, majd Budapestről Pécsre költözött, hogy átvegye a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem anatómiai intézetének vezetését. 1947-ben nevezték ki egyetemi tanárrá. Sikerült nemzetközi elismertségű színvonalra emelnie a karon zajló kutatást és oktatást, amely a háború alatt hanyatlásnak indult. Ő maga is hozzájárult a kutatási eredményekhez: neuroendokrinológiai kutatásain kívül feltárta annak a kapcsolatnak egyes részleteit, amely a labyrinthus, a vestibularis rendszer és a szemmozgató izmokat beidegző idegmagvak közt működik. (A felismeréseit 1950-ben Kossuth-díjjal jutalmazták)

1963-ban visszatért Budapestre, ahol a későbbi Semmelweis Orvostudományi Egyetem anatómiai intézetének lett az igazgatója. Számos neurohisztológiai kutatást vezetett az évek során. A kisaggyal, gerincvelővel, az agykéreggel és a thalamus magjaival foglalkozó kutatásaik nemzetközileg ismertté váltak. Szentágothai 1967-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, de idővel számos külföldi akadémia és tudományos társaság is a tagjává választotta, például az angliai Royal Society. Nemzetközi ismertségéhez kutatói innovációja és széleskörű tájékozottsága mellett sziporkázó egyénisége is hozzájárult. Többször jelölték Nobel-díjra is; állítólag azért nem kapta meg, mert túl sok mindennel foglalkozott. 1976 és 1985 között elnöki pozícióban vezette a Magyar Tudományos Akadémiát.

Mély meggyőződése volt, hogy az életfeladata mások szolgálása és a világ állapotának javítása; ebben a munkában keresztény hite is segítette. A rendszerváltás körüli időszakban parlamenti képviselőként vállalt közéleti szerepet, környezetvédelmi, pedagógiai és humanitárius kérdésekben pedig korábban is aktívan hallatta a hangját. A fiatal tudósok mindig bizalommal fordulhattak hozzá tanácsért, építő kritikáért; tanítványai és munkatársai közül számos világhírű idegkutató került ki (pl. Flerkó Béla, Somogyi Péter). A világ felé fordulásába beletartozott az is, hogy a tudását közérthető és nagy érdeklődést vonzó módon adta tovább. Kiváló előadó volt, amihez hozzájárult, hogy több idegen nyelven is anyanyelvi szinten beszélt. Mindig megtalálta azt a demonstrációs fogást, amivel a nem szakmabelieket is le tudta nyűgözni. Az anatómia oktatásában paradigmaváltást jelentett, hogy Szentágothai az alaktan helyett a szervezet működésére koncentrált: sokat idézett mondása szerint „a szerkezetben a működés a legszebb”.

Szentágothai kreativitása valószínűleg művészi adottságaiból is táplálkozott: tehetségesen rajzolt-festett, tanítás közben könnyű kézzel skiccelt anatómiai ábrákat a táblára, és híres anatómiaatlaszának (Az ember anatómiájának atlasza) is ő készítette a vázlatait. Személyes akvarellfestményeiben szinte naplóként rögzítette az élményeit. Egy interjúban így beszélt összefonódó tudomány- és művészeteszményéről: „Jó lenne, ha a létnek, az életnek egy felsőbbrendű harmóniáját egy művészetet értő kutató vagy a tudomány modern eredményeit értő vagy legalábbis valamennyire sejtő művész magában egyesíteni tudná. (...) De hogy a mai, nagyon specializált tudományban mennyire lehet ezt az ideált megközelíteni, az már nagyon kérdéses. Boldognak érzem magam, ha legalább egyes pontokon megsejtek valamit a művészet és a tudomány alaptörekvéseinek az egységéből.”

Cziglényi Boglárka
eLitMed.hu
2017.július

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Egy nemzetközi kutatócsapat, a Yale Egyetem idegtudósai vezetésével, négy órával a halál beállta után képes volt helyreállítani és fenntartani a teljes emlősagy (sus scrofa) keringését, valamint sejtjeinek molekuláris és celluláris funkcióit. Az eredmény szerint az emlősagy regenerációs képessége jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.

Agykutatás

Az idegrendszer működésének új dimenziója

A központi idegrendszer különböző sejttípusaiban, sőt a sejtek különböző részeiben is eltérő az alapvető mitokondriális funkciók szabályozása, állapította meg a Nature Neuroscience közleménye.

Agykutatás

Omega-3-zsírsavak a depresszió ellen

Az étrend-kiegészítőként forgalmazott omega-3-zsírsavak hatásosak a major depresszió kezelésében.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Gondolat

Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel.

Agykutatás

In memoriam Dr. Hegedűs Katalin

Hatalmas veszteség érte a magyar neurológus és neuropathologus társadalmat. Életének 72. évében meghalt Dr. Hegedűs Katalin Professzornő, a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikájának nyugalmazott egyetemi tanára, a hazai neurológia és neuropathologia kimagasló szaktekintélye.

Agykutatás

Neurológia a betegágynál

Nagy örömmel és érdeklődéssel vettem kezembe a Dr. Vécsei László professzor úr és Dr. Szok Délia szerkesztése nyomán megjelent Neurológia a betegágynál című könyvet.

Gondolat

Testnek és léleknek szigorú iskolája…

Ugyan mit lehet elérni huszonnégy kurta év alatt? A legtöbb ember ennyi idős korára még azt sem találja ki, hogy mit is akar. Zsigmondy Emilnek pedig ennyi jutott ki mindösszesen; 1885-ben, huszonnégy évesen veszítette életét.