Agykutatás

Psilocybin versus escitalopram a depresszió kezelésében

2021. MÁJUS 12.

Nagy-britanniai kutatók NEJM-ben megjelent tanulmánya először hasonlítja össze közvetlenül a psilocybin antidepresszáns hatását a depresszió bevett gyógyszereinek hatásával.

Robin Carhart-Harris és munkatársainak II-es fázisú vizsgálata az első randomizált, dupla vak, kontrollált vizsgálat, ami a psilocybin hatását hasonlítja össze major depresszió kezelésében befogadott szer hatásával, ezen belül a tipikus első vonalbeli kezelésnek számító szerotonin-visszavételgátló/SSRI-gyógyszerosztályba tartozó escitalopram hatásával.

A major depresszió a lakosság 10%-át érintő kórkép, aminek az SSRI-szerek jelentik első vonalbeli terápiáját. Az escitalopram biztonságosság és hatékonyság szempontjából az SSRI-gyógyszerosztály tipikus képviselője. A pszichedelikus hatású psilocybin a psilocybe nemzetségbe tartozó pszichoaktív gombák hatóanyaga (a vizsgálatban szintetikus psilocybint használtak). Az elmúlt évtizedben – többek között a jelen tanulmány szerzői is – egy nyílt elrendezésű és négy randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatot végeztek psilocybinnel depresszió és szorongás kezelésében, és különféle betegpopulációkban is hatékonynak találták (így terápiarezisztensek körében is). Ezen vizsgálatok tapasztalatait felhasználva végezték el 2019-2020-ban Carhart-Harris és munkatársai a psilocybin versus escitalopram direkt összehasonlítást közepesen súlyos depressziótól szenvedő betegek körében. A vizsgálatot a kutatók kezdeményezték, és egyetemük (Imperial College London), illetve egy magánadományozó finanszírozta.

A vizsgálat időtartama 6 hét volt, 30 beteg került a psilocybin-, és 29 beteg az escitalopram-csoportba; mindkét csoport tagjai párhuzamosan pszichológiai támogatásban is részesültek. A psilocybin-csoport tagjai 3 hét különbséggel egy-egy 25 mg-os psilocybin-kapszulát kaptak és naponta szedtek placebokapszulát, míg az escitalopram-csoport tagjai 3 hétig 10 mg, majd 3 hétig 20 mg hatóanyagtartalmú escitalopram-kapszulát, és 3 hét különbséggel két alkalommal 1mg hatóanyagtartalmú (elhanyagolható hatású) psilocybin-kapszulát kaptak (a betegek várakozásainak standardizálása érdekében mindannyiuknak azt mondták, hogy kapnak psilocybint, de nem mondták meg, hogy milyen dózist). A vizsgálat elsődleges végpontja a 16 részes Depressziós tünetegyüttes önértékelő gyorsteszt (16-item Quick Inventory of Depressive Symptomatology Self Report/QIDS-SR-16) mérőskálán bekövetkező változás volt, míg másodlagos végpontként további 16 mérőskála eredményeinek 6 hét alatti változása szolgált (pl. válasz és remisszió 6 hét elteltével a QIDS-SR-16 szerint, Beck Depresszió Skála/Beck Depression Inventory 1A, 17 részes Hamilton Depresszió Skála, Warwick-Edinburgh Mentalis Jóllét Skála, az öngyilkossági gondolatok felmérésére szolgáló Suicidal Ideation Attributes Scale vagy Laukes-féle Érzelmi Intenzitás Skála).

Az escitalopram-csoportból 5 beteg nem teljesítette a protokollt: 4-en mellékhatások miatt hagyták abba a kapszulák szedését, egy beteg a covid-19-járvány miatti korlátozások következtében nem tudott megjelenni a vizsgálat második felében. A psilocybin-csoportból 3 beteg nem teljesítette a protokollt: 2 beteg a covid-19-járvány miatti korlátozások miatt maradt ki, egy pedig abbahagyta a placebokapszulák szedését, mert rájött azok tartalmára (a vizsgálat vezetői egyébként nem kérdeztek rá, hogy a betegek felismerték-e, hogy melyik csoportba kerültek). A betegek átlagéletkora 41 év volt, 34%-uk nő, 15–22 éve szenvedtek depressziótól.

6 hét elteltével a psilocybin-csoportban átlagosan 8 ponttal csökkent a QIDS-SR-16-pontszám, az escitalopram-csoportban pedig 6 ponttal. A két kezelési csoport eredménye közötti különbség nem volt szignifikáns mértékű. A másodlagos végpontok esetében is a psilocybin-csoportba tartozók teljesítettek jobban, itt a különbség legtöbbször szignifikáns volt. Mivel a csoportok közötti eltérések konfidencia intervallumait nem igazították a többszörös összehasonlításhoz, ez utóbbi információ nem alkalmas széles körű következtetések levonására. Egyik csoportban sem fordult elő súlyos nemkívánatos esemény, a mellékhatásról beszámolók aránya a két csoportban közel azonos volt (a psilocybin-csoportban leggyakrabban emlegetett mellékhatás a dozírozást követő 24 órán belüli fejfájás volt). A kutatók folytatják a betegek utánkövetését 6 hónapig, ennek eredményeit később közlik.

A tanulmány mellett megjelent szerkesztői kommentárban Jeffrey A. Lieberman kifejti: a psilocybint 1959-ben vonta ki, majd később szintetizálta is Albert Hoffman, a Sandoz gyógyszergyár kémikusa. A psilocybin az USA-ban több más pszichedelikummal együtt 1973-ban a kábítószerlista legszigorúbb osztályába került (Schedule I), ezért a következő 40 évben megszűnt gyógyításban való használata és kutatása egyaránt. Tíz éve azonban újrakezdődött a részleges 5-HT2A-receptoragonista pszichedelikumok klinikai vizsgálata, és a psilocybin hatékonynak bizonyult depresszió, szorongás, addikció kezelésében és a palliatív ellátásban egyaránt. Érdekes módon, teszi hozzá Lieberman, a terápiás hatást a betegek által megélt misztikus élmény jelentkezéséhez kötik. A pszichedelikumok vizsgálata során számos módszertani problémával kell megküzdeni, így pl. nehéz a maszkírozás, azaz a vak elrendezés fenntartása, mivel a betegek a jellegzetes pszichedelikus hatást könnyen felismerik; a különböző vizsgálatokban eltérőek a kezelési körülmények, holott a pszichedelikus hatást a körülmények nagyban befolyásolják; illetve felmerül a kérdés: hogyan magyarázzuk a betegeknek a misztikus, potenciálisan transzformatív élményeket?

Más kommentátorok (Psychedelic Bulletin: April 16, 2021) azt emelik ki, hogy a depresszióhoz hasonló pszichiátriai zavarokat nehéz kvantifikálni (ráadásul a jelenlegi eszközök alig alkalmasak a psilocybin hatásának – érzelmi áttörések, értelemalkotás, spirituális élmények – mérésére), ezért a terápiás hatás szignifikáns különbségeinek kimutatásához jóval nagyobb vizsgálati populációra és hosszabb vizsgálati időtartamra lesz szükség – amit a II-es fázisú vizsgálat tapasztalatai alapján indítandó III-as fázisú vizsgálat biztosít majd. Mindazonáltal, teszik hozzá a kommentátorok, óriási jelentőségű, hogy a rossz mellékhatásprofilú antidepresszánsok (testsúlygyarapodás, szexuális diszfunkció, alvászavar stb.) mellett megjelenhet egy újfajta kezelési módszer, ami a II-es fázisú vizsgálatban is legalább olyan jónak bizonyult, mint a jelenleg első vonalban használatos szerek. Mint Guy Goodwin, a University of Oxford emeritus pszichiáterprofesszora a nagy-britanniai Science Media Center kérdésére hozzáteszi: jelenleg a pszichiátriában a psilocybin és a többi hasonló pszichedelikum újbóli terápiás felhasználása a legérdekesebb projekt.

Szemlézte:
Kazai Anita dr.

Eredeti közlemények:
Carhart-Harris, R., Giribaldi, B., Watts, R., Baker-Jones, M., Murphy-Beiner, A., Murphy, R., Martell, J., Blemings, A., Erritzoe, D. and Nutt, D.J., 2021. Trial of Psilocybin versus Escitalopram for Depression. New England Journal of Medicine, 384(15), pp.1402-1411.

Jeffrey A Lieberman. Back to the Future - The Therapeutic Potential of Psychedelic Drugs N Engl J Med. 2021 Apr 15;384(15):1460-1461.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

A krónikus neurológiai covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitis-t. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Agykutatás

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

Glutamát- és szerotonerg mechanizmus magyarázhatja a rapid antidepresszáns hatást

A Nature kiadójának lapjában (Translational Psychiatry) megjelent vizsgálat megmagyarázza a ketamin paradigmaváltást eredményező hatásának mechanizmusát, és biomarkerrel is szolgál a depresszió kezeléséhez.

Agykutatás

Próbavizsgálat az ayahuasca terápiás használhatóságáról depresszióban

Napjainkban a depresszió alternatív kezelésének kutatása okán az ayahuasca a figyelem fókuszába került. Ezt a pszichedelikus italt évszázadokon keresztül dél-amerikai sámánok használták gyógyító ceremóniáikhoz. Brazil kutatók az elmúlt hónapban publikálták az első klinikai tesztek eredményeit a dél-amerikai ayahuasca főzet lehetséges terápiás hasznáról.

Hírvilág

A depressziós bohócdoktor

A depressziót sokan divatbetegségnek tartják, tudományos adatok is szép számmal vannak arról, hogy túldiagnosztizált és túlkezelt betegség. Strukturált interjúkkal kivizsgálva a személyes beszélgetés alapján depressziósnak minősített betegeket hétből hat nem felel meg a depresszió kritériumainak. A betegnek minősített emberek aztán gyógyszereket kapna, nagyrészt feleslegesen.

Hírvilág

Hogyan hat a napsütés az öngyilkossági kockázatra?

A napsütés időtartama pozitívan korrelált legfeljebb tíz nappal az öngyilkosság előtt a kockázattal, de negatívan 14–60 nappal az öngyilkosság előtt.

Egészségpolitika

Vajon az okostelefonod tudja, ha depressziós vagy?

Mennyire ismer téged az okostelefonod? Egy új kutatás szerint, ezek az eszközök most már használhatók arra, hogy érzékeljék, ha gazdájuk depresszióban szenved.