Agykutatás

Őssejtek gyógyíthaták az idegrendszert

2011. AUGUSZTUS 15.


A laboratóriumi körülmények között fenntartott köldökzsinór eredetű vérsejtek befolyásolják a központi idegrendszer öregedését, sérülékenységét és betegségeit. A sejtek hozzájárulnak az akár fiatal, akár idős állatból származó hippokampusz-idegsejtek túléléséhez.

Az öregedéssel párhuzamosan a gondolkodási készség csökkenése tapasztalható. A szerkezeti változások főként a hippokampuszt érintik, mely a hosszú távú memória helye, és többek között az Alzheimer-kór egyik első támadáspontja.

Alison E. Willing neurológus professzor és a Dél-Floridai Egyetem munkatársainak a Cell Transplant című szaklapban megjelent cikke szerint az öregedés során beinduló degeneratív folyamatok sebezhetővé teszik az idegsejteket stresszkeltő hatások és a betegségek iránt. Munkájuk során a köldökzsinórból nyert őssejteket használtak fel arra, hogy megfelelő terápiás alternatívát nyújtson az idegrendszeri folyamatok gyógyításában. A kutatók megállapították, hogy a köldökzsinór vérsejtjei kísérletes körülmények között fokozták patkány eredetű hippokampusz-idegsejtek túlélési készségét és szaporodását, valamint serkentette a többi idegsejttel való kapcsolat kialakítását.

A védő hatás mind fiatal felnőtt, mind idősebb egyedek esetén érvényesült, annak kialakításában a citokinnek nevezett jelátviteli molekulák töltöttek be alapvető szerepet. A sejttenyészeti eredmények a kezelt és nem kezelt sejtek között felnőtt egyedek esetén drámaiak voltak – szemben a fiatalabb állatokkal.

A felfedezés hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben fokozni lehessen a sejtek növekedését, és csökkenteni már meglévő idegsejtek pusztulását, mely felfedezés új utakat nyithat meg az idegrendszeri traumák, illetve az olyan degeneratív betegségek esetén, mint az Alzheimer-kór, vagy a Parkinson-kór.

Forrás: Medipress



Kapcsolódó anyagok: Az őssejtekről





HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

A krónikus neurológiai covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitis-t. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Agykutatás

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A neurózis nagyvárosi megjelenése és korai tapasztalatai - Orvosi és irodalmi diskurzusok 1900 körül

HEGEDŰS Máté

Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy olyan forrásokat ismertetek és kommentálok, amelyek valamilyen módon érzékenyen reflektáltak a nagyvárosi idegességre, mint újonnan megjelent és elterjedt betegségre. Alábbiakban olyan orvosi regiszterű szövegeket mutatok be, melyek jelentős mértékben járultak hozzá a betegség képének kialakulásához és egyáltalán ahhoz a folyamathoz, hogy ezt a jelenséget betegségként kezdték számon tartani.

Hírvilág

Mesenchymalis őssejtek: az őssejtterápia ígéretes eszközei

Teljes gyógyulás érhető el az 1-es típusú diabetes állatkísérletes modelljében mesenchymalis őssejtek beültetésével, amelyek nemcsak a csontvelőben, de valamennyi kötő- és támasztószövetben megtalálhatók, hangzott el a Semmelweis Egyetem Genomikai Hálózat c. rendezvénysorozatának szeptember 23.-i előadásán.

Agykutatás

Neurológiai tünetek és emelkedett kórházi mortalitás COVID-19-ben

Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a COVID a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain-Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatios encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő COVID-os esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.

Agykutatás

A neurodegeneráció terápiáinak jövője

Bár a neurodegeneratív betegségek kezelése még mindig a tünetek megszüntetését vagy csökkentését szolgálja, klinikai fázisba léphetnek az RNS-csendesítő, illetve a génterápiával átalakított őssejteket beültető, fokozott idegnövesztőfaktor-termelést lehetővé tevő terápiák.

Hírvilág

A jövő orvostudománya etikai szemmel

Interjú dr. Sándor Judit jogász-bioetikussal, a CEU tanárával