Agykutatás

Őssejtek gyógyíthaták az idegrendszert

2011. AUGUSZTUS 15.


A laboratóriumi körülmények között fenntartott köldökzsinór eredetű vérsejtek befolyásolják a központi idegrendszer öregedését, sérülékenységét és betegségeit. A sejtek hozzájárulnak az akár fiatal, akár idős állatból származó hippokampusz-idegsejtek túléléséhez.

Az öregedéssel párhuzamosan a gondolkodási készség csökkenése tapasztalható. A szerkezeti változások főként a hippokampuszt érintik, mely a hosszú távú memória helye, és többek között az Alzheimer-kór egyik első támadáspontja.

Alison E. Willing neurológus professzor és a Dél-Floridai Egyetem munkatársainak a Cell Transplant című szaklapban megjelent cikke szerint az öregedés során beinduló degeneratív folyamatok sebezhetővé teszik az idegsejteket stresszkeltő hatások és a betegségek iránt. Munkájuk során a köldökzsinórból nyert őssejteket használtak fel arra, hogy megfelelő terápiás alternatívát nyújtson az idegrendszeri folyamatok gyógyításában. A kutatók megállapították, hogy a köldökzsinór vérsejtjei kísérletes körülmények között fokozták patkány eredetű hippokampusz-idegsejtek túlélési készségét és szaporodását, valamint serkentette a többi idegsejttel való kapcsolat kialakítását.

A védő hatás mind fiatal felnőtt, mind idősebb egyedek esetén érvényesült, annak kialakításában a citokinnek nevezett jelátviteli molekulák töltöttek be alapvető szerepet. A sejttenyészeti eredmények a kezelt és nem kezelt sejtek között felnőtt egyedek esetén drámaiak voltak – szemben a fiatalabb állatokkal.

A felfedezés hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben fokozni lehessen a sejtek növekedését, és csökkenteni már meglévő idegsejtek pusztulását, mely felfedezés új utakat nyithat meg az idegrendszeri traumák, illetve az olyan degeneratív betegségek esetén, mint az Alzheimer-kór, vagy a Parkinson-kór.

Forrás: Medipress



Kapcsolódó anyagok: Az őssejtekről





HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

Új dimenzió a gyógyszerkutatásban: sejten belüli receptorok

Az idegsejteken belüli receptorok is felelősek a szinaptikus plaszticitásért, memóriáért, tanulásért, illetve számos idegrendszeri pathológiáért. A sejtszervecskéken, a citoplazmában és a sejtmag membránján, valamint plazmájában elhelyezkedő intracelluláris, G-fehérjéhez kötött receptorok leírása a depresszió, a szkizofrénia, a fájdalom, az autizmus, a metabolikus reguláció vagy az ischaemiás stroke kezelésének újabb szintje előtt nyit teret.

Agykutatás

Omega-3-zsírsavak a depresszió ellen

Az étrend-kiegészítőként forgalmazott omega-3-zsírsavak hatásosak a major depresszió kezelésében.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mesenchymalis őssejtek: az őssejtterápia ígéretes eszközei

Teljes gyógyulás érhető el az 1-es típusú diabetes állatkísérletes modelljében mesenchymalis őssejtek beültetésével, amelyek nemcsak a csontvelőben, de valamennyi kötő- és támasztószövetben megtalálhatók, hangzott el a Semmelweis Egyetem Genomikai Hálózat c. rendezvénysorozatának szeptember 23.-i előadásán.

Gondolat

Az őssejtterápia és a klónozás kísérleti eredményei

Az elvesztett testrészek és szervek átültetéssel végzett pótlása és spontán regenerációja már az ókor képzeletét is foglalkoztatta. Valamennyi kultúra mítoszai, istenei és héroszai között szép számmal találunk kimérákat, emberfejű, állattestű lényeket, akiket ma xenotranszplantátumoknak neveznénk.

Hírvilág

A jövő orvostudománya etikai szemmel

Interjú dr. Sándor Judit jogász-bioetikussal, a CEU tanárával

Agykutatás

Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A felnőttek fele alszik az ajánlott napi 7-8 óránál kevesebbet, írják Cameron S. McAlpine és munkatársai „Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis” című, a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A másodikként magyar szerzőt (Kiss G. Máté, Harvard Medical School, Medical University of Vienna) felvonultató írás bemutatja, hogyan vezet az elégtelen vagy megzavart alvás érelmeszesedés kialakulásához. A tanulmány azonosít egy eddig ismeretlen neuro-immun tengelyt, ami az alvást a haematopoiesis-hez és az atherosclerosis-hoz kapcsolja.

Gondolat

Sülykór vagy szent betegség?

Az epilepszia gyógyításának története