Agykutatás

Örökre elfeledhetők a rossz emlékek

2011. AUGUSZTUS 15.


Ennek módjára egereken végzett kísérletek segítségével jöttek rá a kutatók. A legígéretesebb módszerek egyike azt a rövid időszakot használja ki, amikor a felnőtt agya nagyon hasonló egy csecsemőéhez, azaz ugyanúgy alakítható. Ez alatt az úgynevezett „rekonszolidációs” időszak alatt ugyanis az emlékek átalakíthatóvá és kitörölhetővé válnak.

A New York Egyetemen Daniela Schiller és munkatársai önkéntesek segítségével egy úgynevezett „kioltást” alkalmazva tesztelték ezt a módszert. A jelentkezőknek kék négyzetet vetítettek egy képernyőre, miközben enyhe áramütés érte őket. Egy nappal később Schiller felidézte néhányukban a rossz emlékeket azzal, hogy újra bemutatta a négyzetet és áramütést is előidézett, majd úgy próbálta manipulálni az emlékeket, hogy ismétlődően csak a kék négyzetet mutatta. Azt figyelték meg, hogy a rekonszolidációs időszak alatt az ingerek ismétlése blokkolta a félelmet keltő emlékeket, ezért azok nem tértek vissza. Egy évvel később, azok, akiknél a rekonszolidációs időszak alatt alkalmazták a kioltást, - a többiekkel ellentétben - nem mutattak félelmet a kék négyzeteket látva.

Az egereken végzett kísérletek során arra is fényt derítettek a kutatók, hogy a rossz emlékek kitörlésének képességét akkor veszítik el a rágcsálók, amikor agyukban kezd kifejlődni a perineuronális háló (PNN). Cyril Herry, a franciaországi Magendie Neurocentre munkatársa és csapata ebből azt a következtetést vonta le, hogy ennek a hálónak az elpusztításával visszatéríthető az agy csecsemőkori állapotába. Mivel ez a háló újranő, a traumát okozó emlékek kitörölhetőek anélkül, hogy ezzel hosszú távon károsodást okoznánk az emlékezetben.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: Agysérült gyermekeknél gyakoribb a roham



Félelmetes emlékek megszelidítése

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Agykutatás

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.