Agykutatás

Neurokannabisz

2019. JANUÁR 08.

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

A Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület által szervezett konferenciára - Cannabicum – 2018. őszén Budapesten került sor. Mint megnyitójában az egyesület elnöke, Szelestei Miklós elmondta, a cél többek között az volt, hogy a szakembereket megismertessék a kannabisz széles körű gyógyászati lehetőségeivel, és társadalmi egyeztetést kezdeményezzenek a Magyar Orvosi Kannabisz Program kidolgozásának lehetőségeiről. Konferencia-beszámolónkban elsősorban a neurológia területét érintő eredményeket ismertetjük.

Sárosi Péter történész, drogpolitikai szakértő történelmi áttekintést adott az orvosi kannabisz magyarországi használatáról, aminek első hivatalos nyomát a Molnár János-féle, 1814-es Orvosi törvényben (1) találhatjuk. Sárosi kifejtette: az 1860-as években több magyar orvosi szaklap ajánlotta a kendert (vagy a kendervirág gyantáját, a hasist) szamárköhögésre, csúzra, majd az 1871-es Magyar Gyógyszerkönyv szerint a virág alkoholos kivonatát orvosi vényre adhatták ki a patikusok álmatlanság, migrén, köszvény, dühroham, szénanátha vagy angina pectoris kezelésére. Az Orvosi Hetilapban hirdetett Grimault-féle kannabisz-cigaretta asztma ellen volt használatos, erről azonban Tóth Lajos 1881-ben azt derítette ki, hogy nem kannabiszt, hanem atropint tartalmaz (a doktor saját laborjában vizsgálta be a terméket). Miután 1930-ban a Genfi Egyezmény illegálisnak minősítette a kendert, az 1934-ben a Magyar Gyógyszerkönyvből is kikerült. Mint Sárosi kiemelte, ennek ellenére mára megoldódtak azok az orvosi szempontú problémák, amelyek korábban nehezítették a kender medikális felhasználását. Így ma már védekezni tudunk a kiszámíthatatlan minőségű termékek ellen, a minőségbiztosítás modern módszerei lehetővé teszik a korszerű gyártási, raktározási és fogyasztási módokat (ez utóbbi pl. az égéstermékek felszabadulásának elkerülését lehetővé tevő vaporizálás), ismerjük a kender hatóanyagainak hatásmechanizmusát, és a herbális medicinák újra növekvő felhasználása mellett az is úgy tűnik, a legalizálást követően nem nő a kender abuzív fogyasztása.



Pavel Pachta kábítószer-szabályozási szaktanácsadó többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy 2017-ben a WHO drogfüggőséggel foglalkozó szakértői bizottsága (Expert Committee on Drug Dependence/ECDD) megállapította, nincs értelme annak, hogy a kender nem pszichotróp hatóanyagát, a CBD-t (cannabidiol) a nemzetközi kábítószer-egyezmények szerint kezeljük. Pachta hozzátette, hogy a kender terápiás felhasználásának jelenleg tapasztalható reneszánszát a gyógyszeripar indította: a növényben legnagyobb mennyiségben előforduló pszichotróp hatóanyag, a THC (tetrahydrocannabinol) szintetikus mását az FDA 1985-ben törzskönyvezte dronabinol (Marinol) néven, a HIV és a kemoterápia mellékhatásaként jelentkező étvágytalanság csökkentésére; 1986-ban egy szintetikus THC-analóg kapott engedélyt (nabolin/Cesamet) antiemetikus és neuropátiás fájdalomcsökkentő indikációban; 2010-ben megjelent a növényi alapú Sativex, ami 1:1 arányban tartalmaz THC-t és CBD-t a szklerózis multiplex izomgörcseinek enyhítésére (700 Euro/3 dózis), és 2018-ban a CBD tartalmú Epidiolex egyes más gyógyszerekkel nem kezelhető epilepszia-formák kezelésére (30 000 USD/év). A gyógyszeripar mellett a betegek körében is beindult az orvosi kenderrel kapcsolatos érdeklődés, és számos országban lehetővé vált a „compassionate use”: az együttérző felhasználás 1992-ben indult Izraelben, 1996-ban Kaliforniában, 2001-ben Kanadában (1g/5USD), 2017-től pedig Német- és Csehországban juthatnak gyógyszerkönyvi minőségű kannabiszhoz a betegek (ez utóbbiban 1g/7USD).

Gregor Zorn orvosi kannabisz tanár, kannabinoid terápiás tanácsadó, aki az Európai Unióban indult első orvosi kannabisz posztgraduális képzésben is oktat (a képzés a Padovai Egyetem Orvosi Iskolájának idegtudományi tanszékén indult 2017-ben), társasági tagságai révén a témába vágó tudományos szervezeteket is bemutatta: a szakember az Európai Kannabinoid Terápia Egyesület (ECTA) társalapítója, és tagja a Nemzetközi Kannabinoid Gyógyszerészet Szövetségének (IACM) és a Nemzetközi Kannabinoid Kutató Társaságnak (ICRS) is. A biológus Zorn azzal indokolta az idegtudományi tanszék orvosi kannabisz képzésben betöltött szerepét, hogy az endokannabinoidokból (EC), a kannabinoid receptorokból és a kannabinoidok lebontásáért felelős enzimekből álló endokannabinoid rendszer (ECR) különösen aktív a központi idegrendszerben: az 1-es típusú kannabinoid receptor (CB1 R) a legnagyobb mennyiségben előforduló G-protein-kötött receptor az agyban. Nem meglepő tehát, hogy az endokannabinoid rendszer szabályozási zavara számos betegségben megfigyelhető: többek között neurodegeneratív betegségekben, motoros diszfunkciókban, hangulatzavarokban, szkizofréniában, autizmusban, retinopátiában, neuroendokrin zavarokban, elhízásban írták le az ECR kóros eltéréseit, míg konkrétan klinikai endokannabinoid hiányt (Clinical Endocannabinoid Deficiency/CED) mutattak ki pl. migrén, fibromialgia, fantomfájdalom, poszttraumás stressz betegség (PTSD) során (2). Néhány a CB1 receptorok ingerlésével elérhető számos hatás közül: fájdalomcsillapító, gyulladásgátló, neuroprotektív, antibakteriális, antineoplasztikus, antiemetikus, viszketésgátló, bronchodilatator és étvágynövelő hatás.
A kannabisznak ezernél is több aktív összetevője van (szekunder metabolitok): 2016-ig 144 féle kannabinoidot, többszáz féle terpént és flavonoidot mutattak ki a növényből (3); a hatóanyagok egymással szinergikus kölcsönhatásban működnek.

Bilkei-Gorzó András biokémikus, fiziológus, a Bonni Egyetem Molekuláris Pszichiátria Intézetének neuromodulátor-kutatója elmondta: munkatársaival már 2005-ben kimutatták, hogy a csökkent kannabinoid jelátvitel gyorsuló agyi öregedést eredményez, míg 2015-ben egérkísérletekben úgy találták, hogy a kannabinoid rendszer aktivitásának fokozása előnyös hatással van az öregedő agyra, többek között javítja a tanulóképességét (4). Figyelembe véve az öregedési folyamatok és a kannabinoidok hatásának hasonlóságát egerekben és emberekben, hasonló hatásokra számíthatunk embereknél is, fejtette ki az öregedéskutató, és hozzátette: spanyol kutatók vizsgálatai szerint (5) a THC alkalmas lehet az Alzheimer-kór megelőzésére, míg a THC+CBD a kifejlődött kórkép egyes tüneteinek kezelésére (5).

Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa ismertette, hogy milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy egy beteg Magyarországon THC tartalmú gyógyszert kaphasson (ez eddig mindössze két beteg esetében sikerült): indikáción belüli orvosi javaslat után OGYEI engedély iránti és egyedi importkérelmet kell benyújtani, majd a TB-támogatást is kérvényezni lehet (ez utóbbit eddig hazánkban nem kapta meg egy beteg sem). A jogász-pszichológus hozzátette, fontos volna elérni, hogy a betegek ne csak sokadik vonalban (pl. az opiátok súlyos mellékhatásainak kialakulása után) juthassanak hozzá a fájdalomcsillapító vagy antiepileptikus, szklerózis multiplexben izomgörcsoldó kezeléshez, hanem már első vonalban is.

Gil Lewitus, az izraeli Technion Rákbiológiai és Kannabinoid Kutatási Laboratóriumának kutatója kifejtette, hogy a kannabisznak világszerte kb. 2000 féle kultivárja (ember által nemesített fajtája) van forgalomban, Izraelben ezekből 90 féle kapható orvosi kannabisz programok keretében (2016-os adat szerint ezekben Izraelben 25 000 beteg vesz részt). A fajták eltérő genetikájuk, valamint az eltérő termesztési feltételek miatt igen különböző hatóanyag-összetételűek lehetnek. A különböző hatóanyag-profilú fajták más-más kórképek esetén hatékonyak, azaz a kannabisz-medikációt személyre kellene és lehetne szabni. Fontos lenne a különböző fajták kutatása, Lewitus laborja egyelőre 13 kultivár részletes profilírozását végezte el, és kérdőíves felmérések révén gyűjtik a betegektől a kannabisz-fajták hatásaival kapcsolatos információt (infonabis.com). A neuroimmunológus az autizmus példáján keresztül mutatta be a fajták különböző hatását: a magas CBD-tartalmú kultivárok nyugtató hatásuk miatt segítik a kommunikációt, a magas THC-tartalom az aktivitást fokozza, egyéb kannabinoid- vagy terpén-tartalom pedig az agressziót mérsékli, így pl. a magas CBD-tartalmú fajtáknak is igen különböző hatásuk lehet. Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD), valamint alvászavar kezelésére is olyan fajtákat használnak, amelyekben magas a THC- és a CBD-tartalom egyaránt. Maga a CBD egyébként több mint 40 receptort és enzimet befolyásol (csak tavaly két új receptorát fedezték fel), és a molekulának az antikonvulzív hatás mellett antipszichotikus hatása is van, továbbá közepesen erős bizonyítékok támasztják alá, hogy használatával jobb gyógyulás érhető el az agy sérülése (trauma, intrakraniális vérzés) után. Mivel a CBD akadályozza a gyógyszerek felének lebontásában közreműködő Citokróm P450 működését, fogyasztása 2 órával a többi gyógyszer bevétele előtt ajánlott.



Kardos Tamás kulturális antropológus, filozófus, a TASZ drogpolitikai szakértője, a 2016-os első magyarországi Gyógyászati Kannabisz Konferencia főszervezője ismertette Cseh-, Lengyel- és Németország, valamint Anglia orvosi kannabisz programjait (amit Csehországban pl. 2015 óta a társadalombiztosítás is finanszíroz). Mint Kardos hozzátette, Magyarországon nemcsak orvosi kannabisz program nincs, de az OGYEI legutóbbi, 2018. augusztusi döntése során a CBD tartalmú termékek forgalmazását sem engedélyezte, így a betegeknek a táplálékkiegészítő minősítésű CBD-olajokat is külföldről kell beszerezniük (a CBD-olajat a kannabisz-virágból állítják elő különböző kivonási technikák révén; a kivonás során a THC- és a terpéntartalom megsemmisül, így a végeredmény nem tartalmaz illegális pszichotróp hatóanyagot, illetve a THC-tartalom nem érheti el a 0,2%-ot). Az EU-országok betegei körében az elmúlt években számos kórkép kezelésében is divatba jött a CBD-olaj használata, a piacon egyre nagyobb pénzösszegek mozognak, azonban a kapható termékek igen különböző minőségűek és különböző hatóanyag-tartalmúak. Radmila Pavlovic és munkatársai az uniós piacon kapható CBD-termékekből 14-nek a minőségellenőrzését végezték el, és azt találták, hogy kilenc olaj esetében is lényegesen eltért a feltüntetett és a valódi CBD-tartalom (6).
A drogpolitikai szakértő előadása zárásaképp kifejtette: az Európai Parlament 2018-ban ajánlást fogalmazott meg az EU számára, amelyben arra kérik a döntéshozókat, segítsék a még mindig előítéletekkel szembesülő kannabinoid-kutatást, és tegyék lehetővé a kannabisz társadalombiztosítás által támogatott orvosi célú felhasználását első vonalban is.


dr. Kazai Anita
eLitMed.hu
2019. január 8.




(1) Orvosi törvény, mellyet a két ns. magyar haza hasznára készített Molnár János, http://real-r.mtak.hu/871/
(2) Russo E. B. (2016). Clinical Endocannabinoid Deficiency Reconsidered: Current Research Supports the Theory in Migraine, Fibromyalgia, Irritable Bowel, and Other Treatment-Resistant Syndromes. Cannabis and cannabinoid research, 1(1), 154-165. doi:10.1089/can.2016.0009
(3) Hanuš, L. O., Meyer, S. M., Muñoz, E., Taglialatela-Scafati, O., & Appendino, G. (2016). Phytocannabinoids: a unified critical inventory. Natural product reports, 33(12), 1357-1392.
(4) Bilkei-Gorzo, A., Albayram, O., Draffehn, A., Michel, K., Piyanova, A., Oppenheimer, H., ... & Bab, I. (2017). A chronic low dose of Δ 9-tetrahydrocannabinol (THC) restores cognitive function in old mice. Nature Medicine, 23(6), 782.
(5) Aso, E., Sánchez-Pla, A., Vegas-Lozano, E., Maldonado, R., & Ferrer, I. (2015). Cannabis-based medicine reduces multiple pathological processes in AβPP/PS1 mice. Journal of Alzheimer's Disease, 43(3), 977-991.
(6) Pavlovic, R., Nenna, G., Calvi, L., Panseri, S., Borgonovo, G., Giupponi, L., Cannazza, G et al. (2018). Quality Traits of "Cannabidiol Oils": Cannabinoids Content, Terpene Fingerprint and Oxidation Stability of European Commercially Available Preparations. Molecules (Basel, Switzerland), 23(5), 1230. doi:10.3390/molecules23051230

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Egy nemzetközi kutatócsapat, a Yale Egyetem idegtudósai vezetésével, négy órával a halál beállta után képes volt helyreállítani és fenntartani a teljes emlősagy (sus scrofa) keringését, valamint sejtjeinek molekuláris és celluláris funkcióit. Az eredmény szerint az emlősagy regenerációs képessége jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.

Agykutatás

Az idegrendszer működésének új dimenziója

A központi idegrendszer különböző sejttípusaiban, sőt a sejtek különböző részeiben is eltérő az alapvető mitokondriális funkciók szabályozása, állapította meg a Nature Neuroscience közleménye.

Agykutatás

Omega-3-zsírsavak a depresszió ellen

Az étrend-kiegészítőként forgalmazott omega-3-zsírsavak hatásosak a major depresszió kezelésében.

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

Az orvosi kender

"Az endokannabinoid rendszer befolyásolása terápiás hatású lehet szinte valamennyi emberi betegségben" írta Pacher Pál és Kúnos György egy nemrég megjelent áttekintő közleményében. Egy civil szervezet 2016 júniusában megrendezte az első magyar gyógyászati kannabisz konferenciát.