Agykutatás

Nemi különbségek az empátiában és a rendszerezésben, valamint az autizmus az extrém férfi agy következménye: igaz-e ez a két teória?

2018. DECEMBER 13.

A tipikus nemi különbségek és az autisztikus jellemvonások valaha volt legnagyobb vizsgálatát végezték el a University of Cambridge kutatói, és igazoltak két pszichológiai teóriát: az empátiában és a rendszerezésben megnyilvánuló nemi különbségek elméletét, valamint az autizmus és az extrém férfi agy közötti összefüggést kimondó elméletet. A Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban közölt tanulmányban több mint fél millió embert, köztük 36 000 autistát teszteltek.

Az empátiában és a rendszerezésben megnyilvánuló nemi különbségek elmélete ( Empathizing-Systemizing Theory) szerint a nők átlagosan nagyobb pontszámokat érnek el az empátiát - azt a képességet, hogy felismerjük, mit gondol és érez a másik ember - mérő teszteken, és a férfiaknál hajlamosabbak a másik ember tudati állapotára megfelelő érzelemmel reagálni. Az elmélet azt is kimondja, hogy a férfiak átlagosan nagyobb pontszámokat érnek el a rendszerezést – azt a hajtóerőt, hogy elemezzünk vagy szabályokon alapuló rendszereket hozzunk létre - mérő teszteken.

Az extrém férfi agy elmélete ( Extreme Male Brain theory) szerint az autisták átlagosan maszkulin irányba tolódnak el ennek a két dimenziónak a mentén: a populáció átlagánál alacsonyabb pontszámokat érnek el az empátiát mérő teszteken, és a populáció átlagának megfelelő vagy annál magasabb pontszámokat érnek el a rendszerezést mérő teszteken.

Habár korábbi vizsgálatok kis esetszámon már bizonyították mindkét teóriát, jelen vizsgálat big data dimenzióban mozogva 671.606 ember (61% nő és 39% férfi, átlagos életkor 29 év), köztük 36.648 autista (a teljes minta 5,45%-a, 51% nő és 49% férfi) teszteredményei alapján hozták meg a következtetést, és az eredményt egy második, független, más módszerekkel toborzott mintán is megismételték (ennek esetszáma 14.354 fő volt). Az autizmus prevalenciája a lakosságban 1%. A résztvevők négy, egyenként 10 kérdéses pszichológiai tesztet töltöttek ki online: Autizmus Spektum Hányados Teszt (AQ), Empátia Hányados Teszt (EQ), Rendszerező Hányados Teszt (SQ) és Szenzorikus Percepció Hányados Teszt SPQ). Az autista személyek azonosítása annak alapján történt, hogy rákérdeztek, rendelkeznek-e autizmus diagnózissal.

Az eredmények szerint a nők átlagosan szignifikánsan magasabb pontszámot értek el az EQ és az SPQ teszten, míg a férfiak átlagosan szignifikánsan magasabb pontszámot értek el az AQ és az SQ teszten. A tipikus nemi különbségek az autisták esetében jóval kevésbé jelentek meg: az autisták nemüktől függetlenül átlagosan „maszkulinok” voltak, azaz szignifikánsan magasabb pontszámot értek el az AQ és az SQ teszten. Az autisták esetében a D-érték (az EQ és az SQ közötti különbség: E-S) az autisztikus sajátosságokban jelentkező variancia nagy részét magyarázta (43%; 20-szor annyit, mint a demográfiai változók - benne a nem – összesen).

Az átlagpopulációban az EQ és az SQ egyaránt normál eloszlást követ, varianciájuk mögött biológiai faktorok is állnak (prenatális tesztoszteron, gyakori genetikai variánsok). Mint bebizonyosodott, az E típusú agyműködés inkább a nőkre, míg az S típusú a férfiakra jellemző, ami arra utal, hogy az evolúció során szelekciós nyomás helyeződött az agyra annak érdekében, hogy egy-egy doménben a nemmel összefüggő módon jobban specializálódjon, mint más doménekben, valószínűleg azért, mert az empátia és a rendszerezés különböző környezetekben (szociális versus technikai) jelentősen adaptív viselkedésmód. Az eredmény szerint az autisták agyműködése inkább rendszerező, S típusú, ami megmagyarázhatja, hogy miért van 2-3-szor több férfi, mint nő a diagnosztizált autisták között. Az is kiderült továbbá, hogy azok a személyek, akik a STEM-szektorban dolgoznak (STEM: Science, Technology, Engineering and Mathematics) átlagosan magasabb pontszámokat értek el az SQ és az AQ doménekben, míg a nem-STEM szektorban dolgozók körében átlagosan az EQ pontszámok magasabbak.

A félreértések elkerülése érdekében a vizsgálat szerzői felhívják a figyelmet három fontos szempontra: 1. az eredmények csak csoportok átlagában igazak, egyes személyekkel kapcsolatban ennek alapján nem lehet következtetéseket levonni (sem a nem, sem az autizmus diagnózis, sem a foglalkozás kapcsán). 2. a két vizsgált teória a tipikus nemi eltéréseknek csak két dimenziójára fókuszál, az empátiára és a rendszerezésre, így nem alkalmazható egyéb nemi különbségekre, így pl. az agresszióra. 3. az autisták átlagosan a kognitív empátia területén küzdenek nehézségekkel (azaz más emberek érzelmeinek és gondolatainak azonosításával), míg affektív empátiájuk intakt, azaz ugyanúgy képesek gondoskodni másokról, mint az átlagemberek. Az antiszociális személyiségzavaros személyek/pszichopaták ezzel ellentétes disszociációt mutatnak: kognitív empátiájuk intakt, affektív empátiájuk károsodott.

Az agyműködési típusok agyi alapját – neuroanatómiáját - is elkezdte már néhány vizsgálat különböző agyi képalkotó módszerekkel feltérképezni, ezek közül kiemelhető a Neuroimage című szaklapban megjelent vizsgálat (Neuroimage. 2012 Jul 16;61(4):1347-54), ami szerint az S típus (S>E profil) esetén megnövekedett a cingulum és a kognitív kontrollban, monitorozásban, hiba-detektálásban közreműködő dorzális mediális prefrontális területek vastagsága, míg a növekvő E>S profil a neuroendokrin szabályozásban, motivációban és jutalmazásban közreműködő agyterületek (hipotalamusz, vantrális bazális ganglionok) növekvő vastagodásával jár együtt. Egy másik, fMRI vizsgálat eredménye szerint az E típusúak agyában arcfotók alapján történő érzelemfelismerés során nagyobb a tükörneuronok aktivációja a bal alsó frontális gyrusban és az alsó parietális lebenyben, továbbá a perspektíva és az autobiografikus memória kialakításában közreműködő temporális lebenyterületek is aktívabbak (Brain Res Bull. 2010 Oct 30;83(5):214-22.). Más vizsgálatok azt mutatták ki, hogy az autista nők esetében mind az agy struktúrája, mind funkciója maszkulinizált; az idegrendszer szexuális dimorfizmusában a társadalmi-környezeti hatásokon kívül biológiai mechanizmusok is közreműködnek. A társadalmi-környezeti és a biológiai hatások arányát és összefüggéseit további vizsgálatoknak kell tisztázniuk.

Eredeti közlemény
Greenberg, David M., Varun Warrier, Carrie Allison, and Simon Baron-Cohen. "Testing the empathizing–systemizing theory of sex differences and the extreme male brain theory of autism in half a million people." Proceedings of the National Academy of Sciences 115, no. 48 (2018): 12152-12157.

Szemlézte: Kazai Anita dr.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Egy nemzetközi kutatócsapat, a Yale Egyetem idegtudósai vezetésével, négy órával a halál beállta után képes volt helyreállítani és fenntartani a teljes emlősagy (sus scrofa) keringését, valamint sejtjeinek molekuláris és celluláris funkcióit. Az eredmény szerint az emlősagy regenerációs képessége jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.

Agykutatás

Omega-3-zsírsavak a depresszió ellen

Az étrend-kiegészítőként forgalmazott omega-3-zsírsavak hatásosak a major depresszió kezelésében.

Agykutatás

Az idegrendszer működésének új dimenziója

A központi idegrendszer különböző sejttípusaiban, sőt a sejtek különböző részeiben is eltérő az alapvető mitokondriális funkciók szabályozása, állapította meg a Nature Neuroscience közleménye.

Agykutatás

Ki kapjon jogosítványt stroke után?

A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Az MMR-autizmus botrány áldozatai

Dr. Andrew Wakefieldet, a közelmúlt nyugati orvosi irodalmának valószínűleg legbutább és legszükségtelenebb egészségügyi botrányának vezető szerzőjét, a General Medical Council kizárta soraiból.

Agykutatás

A cannabidiol hatása a Lennox–Gastaut szindrómával járó epilepsziás rohamokra

A CBD-kezelésben részesülők szignifikánsan nagyobb száma érte el az astatikus rohamfrekvencia 25, 50 és 75%-os csökkenését, továbbá a CBD-kezelés szignifikánsan csökkentette az összrohamszámot és a nem astatikus rohamfrekvenciát is, ami arra utal, hogy a szernek széles spektrumú rohamcsökkentő hatása van.

Klinikum

Az apixaban és a rivaroxaban összehasonlítása a rekurráló vénás tromboembolizáció és a vérzéses események vonatkozásában VTE-ben szenvedő betegeknél

Jelenleg nem ismert, hogy az apixaban és a rivaroxaban között van-e különbség a vénás tromboembolizáció (VTE) ismétlődésének és a súlyos vérzések kialakulásának kockázatát illetően. A szemlézett vizsgálatban az apixaban és a rivaroxaban hatékonyságát és biztonságosságát a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események szempontjából hasonlították össze VTE-ben szenvedő betegek körében. Az eredmények arra utalnak, hogy a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események kialakulásának megelőzésében az apixaban a hatékonyabb szer.

Klinikum

Az orális antikoagulánsok hosszú távú alkalmazhatósága idős korban PF esetén nemzetközi konszenzusdokumentum eredményei alapján (OAC-FORTA 2016)

Az oralis antikoagulánsokat gyakran alkalmazzuk az idős betegeknél is, hiszen előnyük bizonyított a stroke-prevencióban. A hatékonyság, a tolerálhatóság és a biztonságosság alapján létrehozott FORTA (Fit fOR The Age) klasszifikáció során 4 alkalmazhatósági kategóriába sorolták a jelenleg széles körben használt antikoagulánsokat. A szavazás alapjául szolgáló bizonyítékokat nagy klinikai RC-tanulmányokból választották ki. 10 nyugat-európai szakértő egymástól függetlenül értékelte használhatóságukat az idős populációban.

Klinikum

NOAC kezeléssel együtt járó major vérzéses események rizikója: a „real-world” vizsgálatok szisztematikus áttekintése

Jelen tanulmány az első szisztematikus áttekintése a real-world vizsgálatoknak, melyek non-valvuláris pitvarfibrilláló betegeknél alkalmazott új típusú antikoagulánsok és a warfarin által okozott major vérzéses szövődmények gyakoriságát vizsgálta. Több mint 4000 vizsgálatból 26 került kiválasztásra. Az apixaban terápia szignifikánsan alacsonyabb major vérzéses rizikóval járt, mint a warfarin. A dabigatran 9 vizsgálatban szignifikánsan kevesebb, 7 vizsgálatban hasonló vérzéses szövődmény rátát mutatott a warfarinnal összevetve. A rivaroxaban és warfarin vérzéses szövődmény rátája hasonló volt.