Agykutatás

Nehéz legyőzni a félelmeket

2011. AUGUSZTUS 15.


A félelem természetes része érzelmi életünknek és gyakran védekező mechanizmusként is működik. Időnként azonban félelmeink túlnőnek rajtunk és igen nehéz legyőzni őket. A freiburgi, baseli és bordeauxi tudósok számítógépes szimulációkat alkalmaztak, hogy megvizsgálhassák a félelmek kialakulása és megszűnése körüli agyi folyamatokat.

Ioannis Vlachos és kollegái (Bernstein Center, Freiburg) nemrég végzett kutatásuk során rájöttek, hogy legyőzött félelmeink a valóságban inkább csak elrejtőznek, és nem szűnnek meg teljesen.

Ennek oka egyszerűen az, hogy ezek a félelmek szó szerint zsigeriek: Az agykéreg alatt mélyen található az amygdala, ami rendkívül nagy szerepet játszik a félelmek kialakulásában. Egerek esetében a félelmet általában egy semleges inger - például egy bizonyos hang - és egy kellemetlen, félelmet keltő inger együttes alkalmazásával vizsgálják. Emiatt az állatokból később a semleges inger is félelmet vált ki. A körülmények ebben az esetben is nagy szerepet játszanak: ha az ijesztő hangot új, félelmet okozó inger nélküli környezetben megismételjük, az egerek legyőzik félelmeiket. Ha azonban ismét a régi, vagy teljesen új környezetben hallják a hangot, a félelem azonnal visszatér. Lehetséges, hogy a félelem egyáltalán nem is múlt el?

Régóta tudjuk, hogy félelmeinket képesek vagyunk ideig-óráig leplezni. Ezért a jelenségért az amygdalában található két idegsejt csoport a felelős. A kutatók számítógépes szimuláció segítségével modellezték az amygdala idegi hálózatát és így találtak magyarázatot a félelmek működésének agyi folyamataira: az egyik sejtcsoport felelős a félelem reakcióért, a másik pedig az első elnyomásáért. Az utóbbi aktivitása elnyomja az előbbit, így megakadályozza, hogy a félelem jelzések az agy távolabbi részébe is eljussanak. A kapcsolataikban fellépő változások, amelyek a félelmet kódoló neuronok fokozott aktivitása miatt jöttek létre azonban ennek ellenére is megmaradnak. Így amint a félelmet elnyomó neuronok hatása eltűnik, például a közeg megváltozása miatt, a kapcsolatok újra aktivizálódnak és a félelem visszatér.

A tudósok szerint ezek a folyamatok emberekben is hasonlóan működnek és megértésükkel a jövőben hatékonyabbá válhatnak a kóros félelmek kezelésével foglalkozó terápiás módszerek.

Forrás: Medipress

Kapcsolódó anyagok: A félelmetes emlékek megszelidítése




Érzelmek iskolája







HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

Új dimenzió a gyógyszerkutatásban: sejten belüli receptorok

Az idegsejteken belüli receptorok is felelősek a szinaptikus plaszticitásért, memóriáért, tanulásért, illetve számos idegrendszeri pathológiáért. A sejtszervecskéken, a citoplazmában és a sejtmag membránján, valamint plazmájában elhelyezkedő intracelluláris, G-fehérjéhez kötött receptorok leírása a depresszió, a szkizofrénia, a fájdalom, az autizmus, a metabolikus reguláció vagy az ischaemiás stroke kezelésének újabb szintje előtt nyit teret.

Agykutatás

Omega-3-zsírsavak a depresszió ellen

Az étrend-kiegészítőként forgalmazott omega-3-zsírsavak hatásosak a major depresszió kezelésében.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Gondolat

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt