2011. AUGUSZTUS 15.
A milliókat érintő súlyos neurológiai zavar, az epilepszia nem kap elegendő figyelmet és kutatási támogatást - állítja egy tanulmány, mely a Neurology című folyóiratban jelenik meg 2011. január 4-én.
"Szinte semmilyen megfigyelés nem áll rendelkezésre az epilepsziáról, sem az újonnan diagnosztizált eseteket nem gyűjtik az Egyesült Államokban ” – mondta Edwin Trevathan, a St. Louis Egyetem Közegészségügyi Főiskolai karának dékánja, a Neurology című folyóirat szerkesztői biztosságának tagja. „Emiatt nincsenek megfelelő adataink egészségügyi vezetőink tájékoztatására. A legjobb kutatóink pedig 30-50 éves adatokkal dolgoznak.”
Trevathan rámutatott arra, hogy milyen kevés támogatás érkezik a kongresszustól a Betegségmegelőzési és Kezelési Központhoz. A pénzt általában figyelemfelkeltő kampányokra költik a létfontosságú közegészségügyi infrastruktúra helyett. A CDC-nél is más prioritások kapják a szűkre szabott, opcionális juttatásokat.
"Az epliepszia hatással van a közegészségügyre. Nagyon nagy szükség lenne a betegség trendjének megfigyelésére, hogy a kezelés fejlődését nyomon lehessen követni, az ezzel kapcsolatos problémákat beazonosítani, és hogy rendelkezésre álljon egy naprakész adatbázis a kutatásokhoz” – mondta Trevathan.
Egy hasonló tanulmányban a kutatók célja az volt, hogy felfedezzék az epilepszia kialakulásának kockázati tényezőit. 412 rochesteri epilepsziás beteg 1960 és 1979 között felvett adatait elemezték. Kiderült, hogy 26 emberből legalább 1 epilepsziás lesz. A kockázat magasabb az idősebbeknél. 50-80 év között 3 százalék az esély, míg 50 éves kor alatt 1,6.
"Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy több kutatásra van szükség, különösen azért, mert az amerikai társadalom egyre öregszik. A kutatások hasznos információkkal szolgálnának az egészségügyi szolgáltatások szervezői számára” – mondta el a tanulmány szerzője, Dale C. Hesdorffer, a Kolumbia Egyetem Sergievsky Központjának klinikai epidemiológus adjunktusa.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Epilepsza esetkönyv. Sikerek, kudarcok, tanulságok
Új nézőpontok a generalizált epilepsziák szemléletében
Agykutatás
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Agykutatás
Egy nemzetközi kutatócsapat, a Yale Egyetem idegtudósai vezetésével, négy órával a halál beállta után képes volt helyreállítani és fenntartani a teljes emlősagy (sus scrofa) keringését, valamint sejtjeinek molekuláris és celluláris funkcióit. Az eredmény szerint az emlősagy regenerációs képessége jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.
Agykutatás
A központi idegrendszer különböző sejttípusaiban, sőt a sejtek különböző részeiben is eltérő az alapvető mitokondriális funkciók szabályozása, állapította meg a Nature Neuroscience közleménye.
Agykutatás
Az étrend-kiegészítőként forgalmazott omega-3-zsírsavak hatásosak a major depresszió kezelésében.
Agykutatás
A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Az American Journal of Respiratory Critical Care Medicine április 24-i elektronikusan megjelent közleményében a szerzők tudományosan bizonyították, hogy a dohányzás fokozza a tüdőben a SARS-CoV-2 receptoraként működő ACE2 gén expresszióját.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
1.
2.
3.
4.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás