Agykutatás

Konferencia az alvászavarokról

2011. AUGUSZTUS 15.


Az inszomniák, alvászavarok, az alvás és epilepszia kapcsolatát vizsgálta a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság Pécsett, éves szakmai konferenciáján. Arról is tárgyaltak, hogy mi lehet a fiatalok aluszékonyságának hátterében.

A legtöbbször előforduló alvászavar, az inszomnia kezelésében elért eredmények és az ajánlások is témái voltak a konferenciának. Az alvási rendellenességek ezen fajtájára jellemző, hogy a beteg nem képes elaludni, illetve elegendő ideig aludni, vagy többször ébredések szakítják meg az alvást. A kórral együtt élők képtelenek pihentetően átaludni az éjszakát és folyamatos fáradtságot érzenek.

Az alvásfüggő légzészavarokról, a zavarok és az altatás kapcsolatáról, valamint az epilepszia és alvás összefüggésiről is értekeztek a szakemberek. Szóltak az epilepszia kezelésében egyre fontosabbá váló alvásdiagnosztika szerepéről. Az epilepsziás betegek egy bizonyos részénél a rohamok kizárólag alvás közben jelentkeznek. Ugyanakkor az epilepsziások rohamait sok esetben az alvás elmaradása, vagy annak zavara is előidézheti.

Narkolepsziát átlagosan 2-3 ezer emberből egynél diagnosztizálnak. A kór az alvás és ébrenlét szabályozásának olyan rendellenessége, amely állandó fáradtság- és álmosság érzetet, aluszékonyságot kelt a betegben. A legjellemzőbb tünetek közé tartozik a hirtelen jelentkező és elfojthatatlan alváskényszer, amely alvásrohamokban mutatkozik. Az álom-fázis betör az éber állapotba és a beteg – anélkül, hogy bármit is tehetne ellene – váratlanul elalszik.

A Társaság véleménye szerint sok esetben a narkolepszia vonható felelősségre azért, hogy a fiatalok elalszanak az iskolapadban. A betegség könnyen vezethet közúti balesetekhez is, ezért élni kell a szakszerű kivizsgálás adta lehetőséggel. A betegségre rendszerint csak 10-15 év elteltével derül fény, így a kezelés is csak ez után kezdődhet el. Ezért lényeges az erre utaló jelek felfedezésekor mihamarabb szakemberhez fordulni.

Forrás: www.szote.u-szeged.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

A krónikus neurológiai covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitis-t. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Agykutatás

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Agykutatás

Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Klinikum

Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben műhelykonferencia

A Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum szervezésében 2018. szeptember 8-án került megrendezésre az Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben című műhelykonferencia a budapesti Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán.