Agykutatás

Kolbászfüggő patkányok

2011. AUGUSZTUS 15.

A kényszeres, elhízáshoz vezető evés ugyanazon a biológiai mechanizmuson alapul, mint a kokain- és heroinfüggés - derült ki amerikai kutatók patkányokon végzett kísérleteiből.

Paul J Kenny és Paul M Johnson, a floridai Scripp Research Institute kutatói a Nature Neuroscience-ben közzétett cikkükben levezetik, hogy mindkét jelenség bizonyos agyi jutalmazó mechanizmusok hiányos működésével függ össze.

A kutatók a kísérleti patkányokat három csoportra osztották. Az első csoport kizárólag egészséges tápot kapott, a második csoport emellett naponta egy órán keresztül hozzáfért kalóriadús, magas zsírtartalmú táphoz is, míg a harmadik csoport az egészséges táp mellett korlátlanul hozzáfért az egészségtelen táphoz. Az egészségtelen táp az emberek körében is igen népszerű ételekből: túrótortából, szalonnából, kolbászból és csokis kekszből állt.

A harmadik csoportban néhány hét alatt jellegzetes viselkedési változást figyeltek meg: az állatok szinte kizárólag az egészségtelen tápból ettek, a nap folyamán jóval többször, mint a másik két csoport tagjai, és napi kalóriabevitelük kb. a duplája volt a kontroll állatokénak. Több megfigyelés is igazolta, hogy a zsíros, kalóriadús táplálék erős függést alakított ki az állatokban. Egyrészt, amikor elvették tőlük az egészségtelen ételeket, és csak az egészséges tápból kaptak, két héten keresztül nem voltak hajlandók enni. Másrészt nem tántorította el őket az evéstől egy előzetesen megtanult averzív inger sem (egy fényinger, amely áramütés bekövetkezését jelezte előre).

A függővé vált állatok agyának vizsgálata azt mutatta, hogy ezekben az állatokban szignifikánsan csökken a D2-dopaminreceptorok száma, amelyekről már korábban leírták, hogy szerepük van a drogfüggőség és az elhízás kialakulásában. Amikor a kutatók vírusvektorok segítségével kiütötték a D2-receptorokat, a függőség sokkal gyorsabban, szinte közvetlenül a beavatkozást követően kialakult.

Az eredmények alapján a kényszeres habzsolás valószínűleg azért alakul ki, mert az egészségtelen táppal az állatok túlingerlik agyuk jutalmazó központjait, amelynek következtében azok ingerküszöbe nő. Ezt követően az állatoknak folyamatos megerősítő ingerre van szükségük, hogy elkerüljék a jutalomhiányos állapotot - éppúgy, ahogy a kokain- vagy heroinfüggő embereknek.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Nat Neurosci 2010; doi:10.1038/nn.2519

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

Új dimenzió a gyógyszerkutatásban: sejten belüli receptorok

Az idegsejteken belüli receptorok is felelősek a szinaptikus plaszticitásért, memóriáért, tanulásért, illetve számos idegrendszeri pathológiáért. A sejtszervecskéken, a citoplazmában és a sejtmag membránján, valamint plazmájában elhelyezkedő intracelluláris, G-fehérjéhez kötött receptorok leírása a depresszió, a szkizofrénia, a fájdalom, az autizmus, a metabolikus reguláció vagy az ischaemiás stroke kezelésének újabb szintje előtt nyit teret.

Agykutatás

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Egy nemzetközi kutatócsapat, a Yale Egyetem idegtudósai vezetésével, négy órával a halál beállta után képes volt helyreállítani és fenntartani a teljes emlősagy (sus scrofa) keringését, valamint sejtjeinek molekuláris és celluláris funkcióit. Az eredmény szerint az emlősagy regenerációs képessége jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.

Agykutatás

Az idegrendszer működésének új dimenziója

A központi idegrendszer különböző sejttípusaiban, sőt a sejtek különböző részeiben is eltérő az alapvető mitokondriális funkciók szabályozása, állapította meg a Nature Neuroscience közleménye.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Képzelt diéta, valós fogyás – a placebo hatása a testsúlycsökkentésben

A fejlett országok statisztikái alapján az elmúlt években folyamatosan nő a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya. Az “elhízásjárvány” kezelésére az eddig ismert leghatékonyabb testsúlycsökkentő terápiaként az energiafogyasztás korlátozása (diéta) és az energiafelhasználás növelésére szolgáló protokollok (elsősorban alacsony és közepes intenzitású aerob edzés) bizonyultak. Elméletben egyszerű és betartható a képlet: ha a páciens kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, fogyni fog.

Hírvilág

Kokain és hirtelen halál

A szív eredetű hirtelen halálozás és a kokainfogyasztás között talált összefüggést egy új spanyol tanulmány.

Klinikum

A korunk népbetegsége: az elhízás

A túlsúly problémája mára népbetegséggé nőtt ki magát: akár orvosként, akár betegként (vagy esetleg mindkét oldalról) szembesülünk az elhízás egészségromboló hatásaival, a kérdéskör nem hagyhat közömbösen bennünket.

Agykutatás

A Parkinson-kór korai tünete

Amerikai neurológusok szerint a Parkinson-kór korai tünete lehet az aszimmetrikus karmozgás járás közben.

Klinikum

A cukoripar érdekei

Összesen 60 tanulmányt elemzése alapján (28 vizsgálat és 32 áttekintő közlemény) a kutatók azt állapították meg, hogy a független vizsgálatokhoz képest azok a tanulmányok, amelyeket az üdítőital-gyártók finanszíroztak, szignifikánsan nagyobb arányban jutottak arra a következtetésre, hogy nincs összefüggés az üdítőital-fogyasztás, valamint az elhízás és a diabetes között.