Agykutatás

Hogyan emlékezünk a tapintásra?

2011. AUGUSZTUS 15.


Az emberi agy képes a tapintott ingerek munkamemóriában történő elraktározására – igazolták az elsők között a Charité - Universitätsmedizin Berlin kutatói. Agyunk egyszerre több tapintási ingerre is képes emlékezni és koncentrált figyelemmel tudatosan képesek lehetünk felidézni egyes tapintási formákat.

„Az új tapintási emlékek nem írják felül a korábbiakat, sőt, a taktilis emlékek egymástól függetlenül akár hosszú távon is megmaradhatnak, ha egyszer már átéltük őket" - nyilatkozta a kutatás vezetője a PNAS című szaklapban.

A Charité Neurológiai Tanszékének és a Bernstein Komputeres Idegtudományi Központjának szakértői elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan tárolódnak a különböző tapintott ingerek a munkamemóriában. A munkamemória a felelős az információ rövid távú tárolásáért, ami rendkívül fontos környezetünk észlelésében és megértésében. A mostani kísérletek során a kísérleti alanyokat taktilis ingerekkel stimulálták, vagyis két külön frekvenciájú rezgéssel ingerelték a mutatóujjukat. A stimuláció után újabb rezgéseket kaptak, amelyeket össze kellett hasonlítaniuk az előzőekkel.

Az agy úgynevezett érzületközpontjában, ahol a taktilis ingerek információi először tárolódnak, jelentős kéregaktivitási változások jelentkeztek, amikor az alanyok egy adott tapintási formára emlékeztek. Ezek az alfa ritmusban látható változások azonban még nem segítettek elkülöníteni a különböző ingereket.

A különböző tapintási formákra, a két külön frekvenciára csak az elülső lebenyben beállt változások után emlékszik az agy. Ekkor egy specifikus hullámhossz, a béta ritmus megjelenésekor az agy már képes hosszú távon is különbséget tenni a két inger között. Ekkor már a konkrét inger sem szükséges az emlékezéshez, elég csak erősen az egyik ingerre gondolni és máris visszatérnek az emlékek. A kutatók szerint ezek alapján feltételezhető, hogy az elülső lebenyben egy mennyiségi taktilis memória működik, amelynek aktív tartalmát akár tudatosan is képesek lehetünk irányítani.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: Ideggyógyászati Szemle - 2011;64(1-2) Öregedés és számolási teljesítmény: Az EEG spektrális, komplexitás- és hálózatjellemzői




Ideggyógyászati Szemle - 2004;57(9-10) Az egzekutív zavarok




A csecsemők agyi fejlődése az evolúció lenyomatát mutatja






HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

Új dimenzió a gyógyszerkutatásban: sejten belüli receptorok

Az idegsejteken belüli receptorok is felelősek a szinaptikus plaszticitásért, memóriáért, tanulásért, illetve számos idegrendszeri pathológiáért. A sejtszervecskéken, a citoplazmában és a sejtmag membránján, valamint plazmájában elhelyezkedő intracelluláris, G-fehérjéhez kötött receptorok leírása a depresszió, a szkizofrénia, a fájdalom, az autizmus, a metabolikus reguláció vagy az ischaemiás stroke kezelésének újabb szintje előtt nyit teret.

Agykutatás

Omega-3-zsírsavak a depresszió ellen

Az étrend-kiegészítőként forgalmazott omega-3-zsírsavak hatásosak a major depresszió kezelésében.

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Agykutatás

Új dimenzió a gyógyszerkutatásban: sejten belüli receptorok

Az idegsejteken belüli receptorok is felelősek a szinaptikus plaszticitásért, memóriáért, tanulásért, illetve számos idegrendszeri pathológiáért. A sejtszervecskéken, a citoplazmában és a sejtmag membránján, valamint plazmájában elhelyezkedő intracelluláris, G-fehérjéhez kötött receptorok leírása a depresszió, a szkizofrénia, a fájdalom, az autizmus, a metabolikus reguláció vagy az ischaemiás stroke kezelésének újabb szintje előtt nyit teret.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.