2011. AUGUSZTUS 15.
Az emberi agy képes a tapintott ingerek munkamemóriában történő elraktározására – igazolták az elsők között a Charité - Universitätsmedizin Berlin kutatói. Agyunk egyszerre több tapintási ingerre is képes emlékezni és koncentrált figyelemmel tudatosan képesek lehetünk felidézni egyes tapintási formákat.
„Az új tapintási emlékek nem írják felül a korábbiakat, sőt, a taktilis emlékek egymástól függetlenül akár hosszú távon is megmaradhatnak, ha egyszer már átéltük őket" - nyilatkozta a kutatás vezetője a PNAS című szaklapban.
A Charité Neurológiai Tanszékének és a Bernstein Komputeres Idegtudományi Központjának szakértői elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan tárolódnak a különböző tapintott ingerek a munkamemóriában. A munkamemória a felelős az információ rövid távú tárolásáért, ami rendkívül fontos környezetünk észlelésében és megértésében. A mostani kísérletek során a kísérleti alanyokat taktilis ingerekkel stimulálták, vagyis két külön frekvenciájú rezgéssel ingerelték a mutatóujjukat. A stimuláció után újabb rezgéseket kaptak, amelyeket össze kellett hasonlítaniuk az előzőekkel.
Az agy úgynevezett érzületközpontjában, ahol a taktilis ingerek információi először tárolódnak, jelentős kéregaktivitási változások jelentkeztek, amikor az alanyok egy adott tapintási formára emlékeztek. Ezek az alfa ritmusban látható változások azonban még nem segítettek elkülöníteni a különböző ingereket.
A különböző tapintási formákra, a két külön frekvenciára csak az elülső lebenyben beállt változások után emlékszik az agy. Ekkor egy specifikus hullámhossz, a béta ritmus megjelenésekor az agy már képes hosszú távon is különbséget tenni a két inger között. Ekkor már a konkrét inger sem szükséges az emlékezéshez, elég csak erősen az egyik ingerre gondolni és máris visszatérnek az emlékek. A kutatók szerint ezek alapján feltételezhető, hogy az elülső lebenyben egy mennyiségi taktilis memória működik, amelynek aktív tartalmát akár tudatosan is képesek lehetünk irányítani.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Ideggyógyászati Szemle - 2011;64(1-2) Öregedés és számolási teljesítmény: Az EEG spektrális, komplexitás- és hálózatjellemzői
Ideggyógyászati Szemle - 2004;57(9-10) Az egzekutív zavarok
A csecsemők agyi fejlődése az evolúció lenyomatát mutatja
Agykutatás
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Agykutatás
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
Agykutatás
A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.
Bár a hosszú covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitis-t. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.
Agykutatás
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Agykutatás
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
Egészségpolitika
Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.
Az információ Nagy-Britanniában egy bizalmas levélben jutott el a vezető neurológusokhoz, akik értetlenkedve fogadták a hírt, hiszen már emberek millióinak, köztük gyermekeknek is megkezdődött az oltása.
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás