Agykutatás

Diszlexiások agyi képalkotó vizsgálata

2011. AUGUSZTUS 15.


Egy egyszerű agyi képalkotó vizsgálat segítségével megjósolható, mikor tanul meg olvasni a diszlexiában szenvedő gyermek.

Az agyi rendellenesség még a rendkívül okos gyerekek számára is megnehezíti az olvasni tanulást, ami élethosszig tartó frusztráció forrása lehet. A Proceedings of the National Academy of Science szaklapban közzétett tanulmány szerint azonban az agyi képalkotó vizsgálatok akár 90 százalékos pontossággal megjósolhatják a gyermek olvasáskészségének fejlődését.

„A tanulmány jelentős előrelépést jelent az idegtudomány és a pedagógiai kutatás kombinálásának előnyeinek felismerésében annak kimutatásával, hogy az agyi képalkotó vizsgálatok elég érzékenyek az egyéni eltérésekre, amelyek megjósolhatják az oktatási tekintetben releváns kimeneteleket” – nyilatkozta a tanulmány vezető szerzője, Bruce McCandliss, a Vanderbilt Egyetem professzora.

A vizsgálat azt mutatta, hogy a képalkotó agyi vizsgálatok eredményei jelentősen pontosabban jósolják meg a diszlexiás gyermekek végső olvasási képességét, mint a szabványos olvasási tesztek, vagy a gyermek viselkedésének elemzése. McCandliss úgy véli, a kutatás egy jövőbeni teszt kidolgozásának lehetőségét veti fel, melynek segítségével a diszlexiás gyermekeknek személyre szabottan a leghatékonyabb kezelést lehetne kijelölni. „Ezek az eredmények létfontosságúak lehetnek az olyan új pedagógiai kutatásokhoz, amelyek azt vizsgálják, hogyan lehet a legjobban kielégíteni az olvasási nehézségekkel küzdők egyéni szükségleteit” – tette hozzá a kutató.

A kutatást elsősorban a Stanford Egyetem kutatói végezték a Massachusetts Műszaki Egyetem, a finn Jyvaskyla Egyetem és a brit York Egyetem szakembereinek közreműködésével.


Forrás: Medipress




HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Egy nemzetközi kutatócsapat, a Yale Egyetem idegtudósai vezetésével, négy órával a halál beállta után képes volt helyreállítani és fenntartani a teljes emlősagy (sus scrofa) keringését, valamint sejtjeinek molekuláris és celluláris funkcióit. Az eredmény szerint az emlősagy regenerációs képessége jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.

Agykutatás

Omega-3-zsírsavak a depresszió ellen

Az étrend-kiegészítőként forgalmazott omega-3-zsírsavak hatásosak a major depresszió kezelésében.

Agykutatás

Az idegrendszer működésének új dimenziója

A központi idegrendszer különböző sejttípusaiban, sőt a sejtek különböző részeiben is eltérő az alapvető mitokondriális funkciók szabályozása, állapította meg a Nature Neuroscience közleménye.

Agykutatás

Ki kapjon jogosítványt stroke után?

A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Klinikum

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

KOVÁCS LÁSZLÓ

A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.

Agykutatás

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Egy nemzetközi kutatócsapat, a Yale Egyetem idegtudósai vezetésével, négy órával a halál beállta után képes volt helyreállítani és fenntartani a teljes emlősagy (sus scrofa) keringését, valamint sejtjeinek molekuláris és celluláris funkcióit. Az eredmény szerint az emlősagy regenerációs képessége jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.