Agykutatás

Biológiai dal életjelekből

2011. AUGUSZTUS 15.

Stefanie Blain Torontoban, Kanada legnagyobb gyermekrehabilitációs központjában öt éven keresztül tanulmányozta a súlyosan rokkant gyermekeket és szüleiket, illetve a köztük zajló kommunikációt. A szülők még azoknak a gyermekeknek az állapotát is képesek voltak felismerni, akik mindenféle beszédre vagy jelbeszédre képtelenek voltak súlyos rokkantságuk miatt. A szülők ugyanis a legapróbb változásokat is képesek voltak pontosan megfigyelni, így egy aprócska szájrezdülés vagy a légzésükben bekövetkező legkisebb változás sem maradt észrevétlenül esetükben.

Blain ezeket az aprócska, szinte észrevehetetlen jeleket rögzítette és dolgozta át egy új jelrendszerré. Munkája eredményeként képes volt azt is bizonyítani, hogy a látszólag vegetatív állapotban lévő gyermekek, pl. kedvenc játékuk megpillantásakor nem maradnak közömbösek, ahogy a felszínes szemlélő gondolná, hanem valóban - a saját korlátaik között - élénkebbekké, jobb kedvűekké válnak. Még a teljesen megbénult betegek is reagálnak mindenre, ha másképp nem, a testhőmérséklet és a verejtékezés, illetve a szívritmus vagy a légzésszám megváltozásával.

A kutató a rögzített változásokat rendszerezte, majd - mint zeneileg képzett muzsikus is egyben - az egyes változásokhoz különböző hangokat rendelt. Így egy általa biológiai dalnak nevezett dallam játszódik le, minden egyes esetben, amikor valamelyik, látszólag teljesen kommunikációképtelen beteg reagál valamire, pl. arra, ha mondjuk bohócdoktorok lépnek be a kórterembe. A dallamot egy speciálisan erre a célra fejlesztett szoftver generálja, amely a rögzített fiziológiai jeleket alakítja át hangokká, illetve dallamokká.

A kutatómunka eredményei annyira sikeresek voltak, hogy egy másik tudós csoport már azon fáradozik, hogy ennek alapjain olyan rendszert legyen képes kidolgozni, amivel a súlyosan sérült gyermekekkel legalább igen-nem válaszok útján lehessen kommunikálni.

Forrás: Medipress

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Agykutatás

Omega-3-zsírsavak a depresszió ellen

Az étrend-kiegészítőként forgalmazott omega-3-zsírsavak hatásosak a major depresszió kezelésében.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.