Agykutatás

Az Alzheimer kór és a memória változása

2011. AUGUSZTUS 15.


Azt a képességünket, hogy tudjuk, a zebra egy csíkos állat illetve azt, hogy a zsiráfnak négy lába van, szemantikus emlékezetnek (jelentéstani memóriának) nevezzük. Ez teszi lehetővé, hogy a szavaknak jelentést tulajdonítsunk, segít az általános ismeretek előhívásában és a fogalomtársításokban. Szemantikus elbutulás és az Alzheimer-kór esetén romlanak ezen képességeink.

Francia ideggyógyászok és neuropszihológusok egy csoportja azonosította a szemantikus emlékezet azon elemeit, melyek először károsodnak.

Dr. Mickaël Laisney és kollégái, akik a Caen és Rennes-i Egyetemi Kórházak kutatói 16 Alzheimeres és 8 szemantikus demenciában szenvedő beteg szófelismerő képességét tanulmányozta. A betegeknek egymás után szópárokat mutattak, majd megkérték őket, hogy ismerjék fel a párok második tagját.

A „szemantikus primingnak” nevezett jelenségnek köszönhetően általában gyorsabban felismerünk egy szót, ha korábban egy hasonló jelentésű szóval találkozunk (például a tigrist az oroszlán után). Korábbi kutatások szerint az Alzheimer-kór kezdeti szakában ez még az egészségeseknél is gyorsabb.

A jelenség meglepő, mert a betegség jelentős memóriavesztéssel jár, de a tudósoknak sikerült megmagyarázniuk ezt a furcsaságot. A szemantikus memória első károsodó elemei a különbségek felismerését, minthogy a zebra csíkos és a zsiráfnak hosszú a nyaka teszik lehetetlenné. A különbségek elhomályosulnak, a hasonlóságok ugyanakkor még hangsúlyosabbá válnak. Ezért könnyebb felismerni azt, hogy mindkét állat négylábú afrikai emlős. Ezen gondolattársítás az oka, hogy a betegség korai szakaszában a betegek könnyebben azonosítják a hasonló jelentésű szópárokat.

Sajnos a kór előrehaladtával ezen gyorsaság is a memóriavesztés áldozatává válik
.Az eredményekről a Cortex c. folyóirat 2011. januári számában számolnak be a kutatók.

Forrás: Medipress



Kapcsolódó anyagok: Új kezelés Alzheimer - kórra




HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

A krónikus neurológiai covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitis-t. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Agykutatás

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Klinikum

Pszichózis mint az antibiotikumok mellékhatása

Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.