Agykutatás

Az Alzheimer kór és a memória változása

2011. AUGUSZTUS 15.


Azt a képességünket, hogy tudjuk, a zebra egy csíkos állat illetve azt, hogy a zsiráfnak négy lába van, szemantikus emlékezetnek (jelentéstani memóriának) nevezzük. Ez teszi lehetővé, hogy a szavaknak jelentést tulajdonítsunk, segít az általános ismeretek előhívásában és a fogalomtársításokban. Szemantikus elbutulás és az Alzheimer-kór esetén romlanak ezen képességeink.

Francia ideggyógyászok és neuropszihológusok egy csoportja azonosította a szemantikus emlékezet azon elemeit, melyek először károsodnak.

Dr. Mickaël Laisney és kollégái, akik a Caen és Rennes-i Egyetemi Kórházak kutatói 16 Alzheimeres és 8 szemantikus demenciában szenvedő beteg szófelismerő képességét tanulmányozta. A betegeknek egymás után szópárokat mutattak, majd megkérték őket, hogy ismerjék fel a párok második tagját.

A „szemantikus primingnak” nevezett jelenségnek köszönhetően általában gyorsabban felismerünk egy szót, ha korábban egy hasonló jelentésű szóval találkozunk (például a tigrist az oroszlán után). Korábbi kutatások szerint az Alzheimer-kór kezdeti szakában ez még az egészségeseknél is gyorsabb.

A jelenség meglepő, mert a betegség jelentős memóriavesztéssel jár, de a tudósoknak sikerült megmagyarázniuk ezt a furcsaságot. A szemantikus memória első károsodó elemei a különbségek felismerését, minthogy a zebra csíkos és a zsiráfnak hosszú a nyaka teszik lehetetlenné. A különbségek elhomályosulnak, a hasonlóságok ugyanakkor még hangsúlyosabbá válnak. Ezért könnyebb felismerni azt, hogy mindkét állat négylábú afrikai emlős. Ezen gondolattársítás az oka, hogy a betegség korai szakaszában a betegek könnyebben azonosítják a hasonló jelentésű szópárokat.

Sajnos a kór előrehaladtával ezen gyorsaság is a memóriavesztés áldozatává válik
.Az eredményekről a Cortex c. folyóirat 2011. januári számában számolnak be a kutatók.

Forrás: Medipress



Kapcsolódó anyagok: Új kezelés Alzheimer - kórra




HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Egy nemzetközi kutatócsapat, a Yale Egyetem idegtudósai vezetésével, négy órával a halál beállta után képes volt helyreállítani és fenntartani a teljes emlősagy (sus scrofa) keringését, valamint sejtjeinek molekuláris és celluláris funkcióit. Az eredmény szerint az emlősagy regenerációs képessége jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.

Agykutatás

Omega-3-zsírsavak a depresszió ellen

Az étrend-kiegészítőként forgalmazott omega-3-zsírsavak hatásosak a major depresszió kezelésében.

Agykutatás

Az idegrendszer működésének új dimenziója

A központi idegrendszer különböző sejttípusaiban, sőt a sejtek különböző részeiben is eltérő az alapvető mitokondriális funkciók szabályozása, állapította meg a Nature Neuroscience közleménye.

Agykutatás

Ki kapjon jogosítványt stroke után?

A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Az MMR-védőoltás és a lázas rohamok összefüggése

Az MMR (kanyaró-mumpsz-rubeola) védőoltást követően a lázas rohamok számának aránya növekszik, viszont nem világos, hogy ez az arány a rohamok egyéni vagy családi története, a születés körüli tényezők vagy a szociális-gazdasági helyzet alapján változik-e.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei