Agykutatás

Az aktív memorizálás sikeresebb a passzívnál

2011. AUGUSZTUS 15.


A tanulmány, amelyet Neal Cohen, az Illinois Egyetem és a Beckman Institute professzora Joel Voss kutatóval együtt készített el, az agy különböző területeinek szerepére fókuszált, beleértve a hippokampuszt, amely az agy mediális temporális lebenyében található, közel a fülekhez. Hogy jobban megértsük, ezek az agyterületek hogyan hatnak az aktív és passzív tanulási folyamatokra, Voss összeállított egy kísérletet, amelyben a résztvevőknek egy számítógép monitorán egyenként felvillanó tárgyakat és azok pontos elhelyezkedését kellett memorizálniuk.

Az egyik csoport résztvevői egy egér segítségével irányíthatták, hogy milyen sorrendben és hányszor nézik meg a tárgyakat. Ugyanakkor a másik csoport tagjai számára az ablak olyan sorrendben és annyiszor mutatta be a tárgyakat, ahogyan azt korábban valaki az előző csoportból végignézte, mivel az ő tanulási folyamatukat rögzítették. Később a két csoport szerepet cserélt, és úgy is elvégezték a feladatot újabb tárgyakkal.

A csoportok eredményei között jelentős különbséget tapasztaltak a kutatók. Akik aktív módon maguk irányíthatták a tanulási folyamatukat, sokkal jobban teljesítettek azoknál, akiknek meg volt szabva, milyen módon jegyezzék meg a tárgyakat, vagyis passzív módon tanultak.

Hogy rájöjjenek, milyen agymechanizmus okozza mindezt, a kutatók megismételték a kísérletet olyanokkal, akiknek a hippokampuszuk sérülése következtében amnéziájuk volt. Meglepetésükre ezek az alanyok nem értek el jobb eredményt akkor sem, ha saját maguk irányíthatták a tanulási folyamatukat. „A vizsgálat eredményei azt sugallják, hogy a hippokampusz nem csak az új emlékek formálásában tölt be fontos szerepet, hanem a memória feletti tudatos kontroll területén is” – állapították meg.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: Az információ feldolgozása nem függ a látástól

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

A krónikus neurológiai covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitis-t. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Agykutatás

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Klinikum

A poszt-akut Covid-19-beteg ellátása a háziorvosi praxisban

A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, kardiális vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Agykutatás

Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.