Agykutatás

Anatómialecke a Sixtus-kápolnában

2011. AUGUSZTUS 15.

Az agytörzs anatómialiag korrekt ventralis nézete Michelangelo “A fény és a sötétség szétválasztása” című képén van elrejtve, amely egyike a Sixtus-kápolna 8 panelből álló, a Teremtés könyvének jeleneteit ábrázoló freskósorozatának - olvasható a Neurosurgery című idegsebészeti szaklapban megjelent közleményben.

A szerzők, Ian Suk orvosi illusztrátor és Rafael Tamargo idegsebész (Johns Hopkins School of Medicine, Baltimore) szerint Michelangelonak, aki mélyen vallásos és anatómiából igen képzett művész volt, az volt a szándéka, hogy gazdagítsa az ikonográfiailag kritikus panel jelentését - és talán anatómiai műveltségéről is szeretett volna számot adni azáltal, hogy elrejti ezt a szofisztikált neuroanatómiai ábrát az Isten képén.

A szerzők különböző adatokkal támasztják alá állításukat. Ismert, hogy Michelangelo tehetséges anatómus volt, és élete során számtalan boncolást végzett. Nagy valószínűséggel agyat és gerincvelőt is boncolt, és az évek alapos neuroanatómiai tudásra tett szert. További érvük, hogy a freskón látható Isten nyakának ábrázolása nem felel meg a nyak normális anatómiájának. Ezt a furcsaságot már korábban is észrevették - volt, aki szerint a képen valójában struma látható. Suk és Tamargo azt is kimutatták, hogy az Isten nyakát megvilágító fényforrás különbözik attól, ami a festmény többi részét megvilágítja. Tekintettel Michelangelo anatómiai és technikai tudására, valószínűtlen, hogy egyszerű hibákról van szó - vélik a szerzők, akik arra is felhívják a figyelmet, hogy a művész Isten szakállát, eltérően a többi paneltől, felcsavarodva ábrázolta, mintha direkt a nyakra szeretné irányítani a figyelmet.

Suk és Tamargo nem az elsők, akik szerint Michelangelo az agy ábráját rejtette el a Sixtus-kápolna freskóin: egy korábbi kutató az agy körvonalát vélte felfedezni az Ádám teremtése című híres panelen. Lehetséges, hogy miután sikeresen használta az agy-motívumot az “Ádám teremtése” című festményen, Michelangelo a Teremtés első, közvetlenül a kápolna oltára felett látható cselekedetének ábrázolásában is szerette volna összekapcsolni Isten képét az aggyal, ami a szerzők szerint “igen erős szimbólum”.

A szerzők elismerik, hogy interpretációjuk vitatható, és konklúzióikkal nem minden művészettörténész és műkedvelő fog egyetérteni. Ők azonban úgy gondolják: az agy rejtett képével gazdagított istenábrázolással a művész “nemcsak Isten dicsőségét, hanem annak legnagyszerűbb teremtményéét is ünnepelte”.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Neurosurgery 2010; 66(5):851-861.




HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Agykutatás

Omega-3-zsírsavak a depresszió ellen

Az étrend-kiegészítőként forgalmazott omega-3-zsírsavak hatásosak a major depresszió kezelésében.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Húshorizontok dicsfényben

Filp Csaba képzőművész alkotói és akadémiai pályája bővelkedik az elismerésekben: Munkácsy Mihály-díjas, DLA, egyetemi docens, tanszékvezető a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Amiről ebben az írásban szó lesz, mégsem a felsorolt kiválóságok valamelyike, hanem Filp szoros kötődése a gasztronómiához, melynek visszfénye – szerencsénkre – esik művészetére is.

Agykutatás

Szentágothai János

Az elektronmikroszkópos vizsgálatok kora előtt ezüst impregnációs módszerrel igazolni tudta a neurontan érvényességét. A későbbiekben kísérleti agykutatással foglalkozott, főleg a szemmozgások, egyensúlyi működések, gerincvelő- és agytörzsi reflexek idegmechanizmusának tanulmányozásával, az idegi gátlás szerkezeti alapjaival és a magasabb idegközpontok szerkezeti elemzésével. Legnagyobb eredményeit talán a kisagykéreg kutatásában érte el: felismerte a kéreg moduláris szerkezetét, azt, ahogyan 10-50 ezer idegsejt egységekbe kapcsolódik.

Hírvilág

A festék hússá lényegül

Szabó Beáta festőművész Életműszerészet című kiállítása október 4-ig a Liget Galériában tekinthető meg. (A kiállítás a megnyitót követően csak e-mailben történő előzetes időpont-egyeztetéssel látogatható : ligal@c3.hu )

Gondolat

Erőszak és alkotás

Artemisia Gentileschi: az első nő, aki festőként lett híres

Gondolat

Programajánló: Vivant - Finisszázs

Kőszeghy Flóra tárlatvezetéssel egybekötött finisszázst tart 2016. június 10-én, pénteken 19.00-tól a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) kiállítótermében. A festő tárgyrészleteket tartalmazó nagy méretű festményei mellett az eredeti tárgyak is megtekinthetőek.