Agykutatás

Alvás közben is aktív az agyunk

2011. AUGUSZTUS 15.


Agyunk alvás közben feldolgozza a minket ért információkat, és azokat, amelyeket a jövőre nézve hasznosnak tart, elraktározza - a Journal of Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmány szerint. A kutatók arra is fényt derítettek, miként dönti el az agy, hogy mi fontos és mi nem.

Jan Born, a tanulmány szerzője, a németországi Lubeck Egyetem munkatársa így nyilatkozott: „Vizsgálatunk eredményei azt mutatják, hogy az alvás közbeni memóriarögzítésnek részét képezi egy alapszintű válogatási folyamat, amely során agyunk eldönti, hogy a számos információ közül melyek jutottak el hozzánk a nap során és melyeket szükséges átküldenie a hosszú távú memóriába. Az is kiderült, hogy elsődlegesen a jövőbeni igényekre, elvárásokra vonatkozó információk kerülnek elraktározásra."

A kutatók két kísérletet is végeztek összesen 191 önkéntes segítségével. Az első kísérlet során arra kérték meg a jelölteket, hogy jegyezzenek meg negyven szópárt. A második kísérlet résztvevőinek pedig egy kártyajátékot kellett játszaniuk, ahol állatok és tárgyak képeit párosították össze, valamint begyakoroltak néhány ütemsort, melyet az ujjukkal elkopogtak. Mindkét csoportban csupán az alanyok felének mondták meg, hogy tíz órán belül leellenőrzik, mire emlékeznek, de valójában később valamennyiüket leellenőrizték. Néhányuknak azt is megengedték, hogy a tanulás és az ellenőrzés között aludjanak.

Az ellenőrzés során egyértelműen kiderült, hogy azok, akik aludhattak, jobban teljesítettetek a többieknél, de ami ennél is érdekesebb, hogy kiemelkedően jó eredményt csak azok értek el, akik aludtak, és emellett előre tudták, hogy a tanultakat számon fogják tőlük kérni. A kutatók EEG-készülékkel is ellenőrizték alvás közben a kísérleti alanyokat, és azoknál, akik tudták, hogy később számon kérik őket, fokozott agyi aktivitást tapasztaltak mélyalvásuk során.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: Az éjszakai alvás a legfontosabb




Nyolc óra alvás a szellemi frissességért






HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

Új dimenzió a gyógyszerkutatásban: sejten belüli receptorok

Az idegsejteken belüli receptorok is felelősek a szinaptikus plaszticitásért, memóriáért, tanulásért, illetve számos idegrendszeri pathológiáért. A sejtszervecskéken, a citoplazmában és a sejtmag membránján, valamint plazmájában elhelyezkedő intracelluláris, G-fehérjéhez kötött receptorok leírása a depresszió, a szkizofrénia, a fájdalom, az autizmus, a metabolikus reguláció vagy az ischaemiás stroke kezelésének újabb szintje előtt nyit teret.

Agykutatás

Omega-3-zsírsavak a depresszió ellen

Az étrend-kiegészítőként forgalmazott omega-3-zsírsavak hatásosak a major depresszió kezelésében.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Agykutatás

Új dimenzió a gyógyszerkutatásban: sejten belüli receptorok

Az idegsejteken belüli receptorok is felelősek a szinaptikus plaszticitásért, memóriáért, tanulásért, illetve számos idegrendszeri pathológiáért. A sejtszervecskéken, a citoplazmában és a sejtmag membránján, valamint plazmájában elhelyezkedő intracelluláris, G-fehérjéhez kötött receptorok leírása a depresszió, a szkizofrénia, a fájdalom, az autizmus, a metabolikus reguláció vagy az ischaemiás stroke kezelésének újabb szintje előtt nyit teret.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.