2011. AUGUSZTUS 15.
A megfigyelt gyermekek 1 hónapostól 16 évesig terjedő életkorúak voltak, s agysérülést szenvedtek például motorbalesetben, egyéb traumás esetben, elesés, tompa tárgy okozta ütés, vagy más esemény következtében. Megfigyelték epilepsziás rohamaikat, és cEEG-vel rögzítették a kisebb görcsös epizódokat a sérülést követő 7 napon át. A gyerekek több mint felénél (55,6 százalék) tapasztaltak EPTS-t. Ezekre a két év alatti gyerekek, és a nem baleseti sérüléssel küzdő gyerekek voltak a legfogékonyabbak.
Ez a roham azonban nem befolyásolta a kórházi tartózkodás idejét rövid távon, sem az intubáció szükségességének időtartamát. Nagyon magas százalékban jelentkezett epilepsziás státusz, hosszú és sérülésveszéllyel járó roham (a gyerekek 44,4 százalékánál). A rohamok lehetőségét jelző abnormális EEG aktivitás ötször gyakrabban fordult elő gyerekeknél, mint felnőtteknél.
"A cEEG nélkül nem kimutatható enyhe rohamok magas aránya, különösen a kisebb gyerekeknél és a nem baleseti eredetű sérüléseknél igen elgondolkodtató " - mondta el Daniel Arndt, a tanulmány fő szerzője. "A tanulmány rámutat a cEEG használatának előnyeire a gyermekkori közepesen súlyos és súlyos agysérüléseket követő időszakban.
További kutatások szükségesek, hogy igazolják az eredményeket, és hogy kiderüljön, az EPTS befolyásolja-e a későbbi gyógyulást, illetve, hogy ezek kezelése és megelőzése javít-e a sérülés kimenetelén.
A jelentést az Amerikai Epilepszia Társaság 64. éves ülésén terjesztették elő a kutatók.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: cikk címe
Agykutatás
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
Agykutatás
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Az idegsejteken belüli receptorok is felelősek a szinaptikus plaszticitásért, memóriáért, tanulásért, illetve számos idegrendszeri pathológiáért. A sejtszervecskéken, a citoplazmában és a sejtmag membránján, valamint plazmájában elhelyezkedő intracelluláris, G-fehérjéhez kötött receptorok leírása a depresszió, a szkizofrénia, a fájdalom, az autizmus, a metabolikus reguláció vagy az ischaemiás stroke kezelésének újabb szintje előtt nyit teret.
Agykutatás
Egy nemzetközi kutatócsapat, a Yale Egyetem idegtudósai vezetésével, négy órával a halál beállta után képes volt helyreállítani és fenntartani a teljes emlősagy (sus scrofa) keringését, valamint sejtjeinek molekuláris és celluláris funkcióit. Az eredmény szerint az emlősagy regenerációs képessége jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.
Agykutatás
A központi idegrendszer különböző sejttípusaiban, sőt a sejtek különböző részeiben is eltérő az alapvető mitokondriális funkciók szabályozása, állapította meg a Nature Neuroscience közleménye.
Az MMR (kanyaró-mumpsz-rubeola) védőoltást követően a lázas rohamok számának aránya növekszik, viszont nem világos, hogy ez az arány a rohamok egyéni vagy családi története, a születés körüli tényezők vagy a szociális-gazdasági helyzet alapján változik-e.
Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.
A betegelőjegyzést végző szakdolgozó felelőssége nagy, mivel a beteg, illetve a szülő elmondása alapján kell döntenie az ellátandó eset sürgősségéről. A bemutatott célzott kérdésekkel nagy biztonsággal eldönthető, hogy melyik beteg igényel soron kívüli ellátást és ki az, aki kivárhatja a szokásos előjegyzési időt.
A gyulladásos reumatológiai betegségek többnyire nőkben fordulnak elő, és gyakran a családtervezés időszakában. Míg a rheumatoid arthritis (RA), a juvenilis idiopathiás arthritis és a spondyloarthritis ízületi gyulladással és kevés szervi manifesztációval, addig a kevert, differenciálatlan kötőszöveti betegségek, a szisztémás lupus erythematosus (SLE), az antifoszfolipid szindróma (APS), a szisztémás sclerosis, a Sjögren-szindróma, a gyulladásos myopathiák és a vasculitisek különféle autoantitestek megjelenésével és különböző szervi érintettséggel járnak.
A karanténhoz társuló stressz alvászavarokat is okozhat, ami tovább fokozhatja a stresszt és ezáltal a táplálékbevitelt, ami egy ördögi kör kialakulásához vezethet. Fontos, hogy vacsorára olyan ételeket fogyasszunk, amelyek szerotonint vagy melatonint tartalmaznak vagy elősegítik ezeknek a szintézisét.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás