2011. AUGUSZTUS 15.
Az agyhalál akkor következik be, ha az agy a szervezet más szerveit intenzív életfenntartó kezelés nélkül nem képes irányítani. Ennek oka súlyos, traumatikus agykárosodás, stroke vagy elhúzódó cardiopulmonaris újraélesztés lehet a szív leállását követően.
Az új irányelvek szerint az agyműködés tartós leállásának három kritériuma a következő. Először is az illető kómában van, és a kóma oka ismert. Másodszor, valamennyi agytörzsi reflex tartósan megszűnt. Harmadszor, a légzés tartósan leállt, a test életben tartásához lélegeztetőgépet kell használni.
Az agyhalál megállapítását a szerzők négy lépésre bontották:
I. Klinikai vizsgálat, amely magában foglalja
a kóma visszafordíthatatlan és közvetlen okának megállapítását;
a normál maghőmérséklet biztosítását;
a normál szisztolés vérnyomás biztosítását;
egy neurológiai vizsgálat elvégzését (egyes országokban 2 vizsgálat elvégzése szükséges).
II. Klinikai értékelés (neurológiai vizsgálat), amely magában foglalja a következők megállapítását:
kóma;
az agytörzsi reflexek hiánya;
apnoea.
III. Segédvizsgálatok: pl. EEG, agyi angiográfia, nukleáris vizsgálat, transcranialis Doppler-vizsgálat, CT-angiográfia és MRI vagy MRA.
IV. Dokumentáció, amelynek legfontosabb része rögzíteni az agyhalál bekövetkezésének időpontját.
Az irányelvekben lépésről lépésre ismertetik a követendő protokollt. A szerzők a rendelkezésre álló szakirodalmat áttekintve javaslatot tesznek a légzésleállás kimutatásának legmegfelelőbb módjára. Konklúziójuk szerint a laboratóriumi vizsgálatok, például az EEG vagy az agyi vérkeringés vizsgálata nem minden esetben szükségesek a diagnózis felállításához. Az irányelvekben azt is hangsúlyozták, hogy a bonyolult folyamatot olyan orvosnak kell végeznie, aki számottevő tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezik az agyhalál megállapítását illetően.
Panayiotis N. Varelas, a cikk egyik szerzője szerint az agyhalál megállapítására alkalmazott klinikai neurológiai vizsgálatok számos részletét nem lehet bizonyítékalapú módszerekkel megvalósítani; az irányelvek a szerzők állásfoglalását tükrözik, és nem zárják ki más irányelvek használhatóságát.
Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna
Forrás: Determining brain death in adults
Kapcsolódó anyagok: Az éberségi állapot zavarainak vizsgálata
Agykutatás
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
Agykutatás
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Agykutatás
A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.
Agykutatás
Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.
Agykutatás
Az étrend-kiegészítőként forgalmazott omega-3-zsírsavak hatásosak a major depresszió kezelésében.
Újfajta eljárást dolgoztak ki az igen nagy differenciáldiagnosztikai problémát jelentő, éberségi állapot zavaraiban megnyilvánuló kórképek vizsgálatára.
Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány által készített videó.
Hírvilág
Jelentősen javíthatja a prognózist, ha szteroidot adunk. A vazopresszin szerepe kérdéses.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Novartis Szimpózium: megfontolások az SPSM kezelése kapcsán5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás