2011. AUGUSZTUS 15.
Az agyhalál akkor következik be, ha az agy a szervezet más szerveit intenzív életfenntartó kezelés nélkül nem képes irányítani. Ennek oka súlyos, traumatikus agykárosodás, stroke vagy elhúzódó cardiopulmonaris újraélesztés lehet a szív leállását követően.
Az új irányelvek szerint az agyműködés tartós leállásának három kritériuma a következő. Először is az illető kómában van, és a kóma oka ismert. Másodszor, valamennyi agytörzsi reflex tartósan megszűnt. Harmadszor, a légzés tartósan leállt, a test életben tartásához lélegeztetőgépet kell használni.
Az agyhalál megállapítását a szerzők négy lépésre bontották:
I. Klinikai vizsgálat, amely magában foglalja
a kóma visszafordíthatatlan és közvetlen okának megállapítását;
a normál maghőmérséklet biztosítását;
a normál szisztolés vérnyomás biztosítását;
egy neurológiai vizsgálat elvégzését (egyes országokban 2 vizsgálat elvégzése szükséges).
II. Klinikai értékelés (neurológiai vizsgálat), amely magában foglalja a következők megállapítását:
kóma;
az agytörzsi reflexek hiánya;
apnoea.
III. Segédvizsgálatok: pl. EEG, agyi angiográfia, nukleáris vizsgálat, transcranialis Doppler-vizsgálat, CT-angiográfia és MRI vagy MRA.
IV. Dokumentáció, amelynek legfontosabb része rögzíteni az agyhalál bekövetkezésének időpontját.
Az irányelvekben lépésről lépésre ismertetik a követendő protokollt. A szerzők a rendelkezésre álló szakirodalmat áttekintve javaslatot tesznek a légzésleállás kimutatásának legmegfelelőbb módjára. Konklúziójuk szerint a laboratóriumi vizsgálatok, például az EEG vagy az agyi vérkeringés vizsgálata nem minden esetben szükségesek a diagnózis felállításához. Az irányelvekben azt is hangsúlyozták, hogy a bonyolult folyamatot olyan orvosnak kell végeznie, aki számottevő tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezik az agyhalál megállapítását illetően.
Panayiotis N. Varelas, a cikk egyik szerzője szerint az agyhalál megállapítására alkalmazott klinikai neurológiai vizsgálatok számos részletét nem lehet bizonyítékalapú módszerekkel megvalósítani; az irányelvek a szerzők állásfoglalását tükrözik, és nem zárják ki más irányelvek használhatóságát.
Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna
Forrás: Determining brain death in adults
Kapcsolódó anyagok: Az éberségi állapot zavarainak vizsgálata
Agykutatás
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Agykutatás
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
Agykutatás
A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.
Agykutatás
Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.
Agykutatás
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány által készített videó.
Újfajta eljárást dolgoztak ki az igen nagy differenciáldiagnosztikai problémát jelentő, éberségi állapot zavaraiban megnyilvánuló kórképek vizsgálatára.
Hírvilág
Jelentősen javíthatja a prognózist, ha szteroidot adunk. A vazopresszin szerepe kérdéses.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás