Agykutatás

A neurodegeneráció terápiáinak jövője

2021. JANUÁR 30.

Bár a neurodegeneratív betegségek kezelése még mindig a tünetek megszüntetését vagy csökkentését szolgálja, klinikai fázisba léphetnek az RNS-csendesítő, illetve a génterápiával átalakított őssejteket beültető, fokozott idegnövesztőfaktor-termelést lehetővé tevő terápiák.

Az ausztrál ideg- és gyógyszerkutatók a Cell Stem Cell című szaklapban megjelent tanulmányuk szerint preklinikai bizonyítékkal szolgáltak azzal kapcsolatban, hogy az idegnövesztő faktorok közül elsőként felfedezett gliasejt-eredetű idegnövesztő faktor (GDNF) génsebészeti eszközökkel (rekombináns adenovírus-vektor) időfüggő módon túlexpresszáltatható a dopamin-függő agyterületeken, így a Parkinsonos modellállat kezelhető.

Korábbi klinikai vizsgálatok már bizonyították, hogy a humán ventrális középagy dopaminprogenitor-sejtjei, ha Parkinson-beteg denervált striátumába transzplantálják őket, képesek strukturálisan integrálódni, helyreállítják a dopamin-ingerületátvitelt, és enyhítik a beteg motoros tüneteit. Ez a kezeléstípus azonban nehézségekbe ütközött a humán magzati szövetekhez való hozzájutás szűkössége és etikai korlátai miatt. Ezért a terápiás fókusz a humán pluripotens őssejtekre (hESC), illetve ezek indukálási technológiái felé terelődött. Különösen megszaporodtak a dopamin(DA)progenitor-sejtek előállítási techológiáját fejlesztő vizsgálatok. A DA-progenitorsejtek transzplantációt követően képesek DA-neuronokká érni, axonjaikkal a megfelelő célponthoz csatlakozni és a beteg motoros tüneteit megszűntetni. Mindazonáltal, a transzplantált szövetben a DA-neuronok aránya alacsony, részben talán azért, mert kevés DA-progenitorsejt éli túl a beavatkozást, részben, mert a humán pluripotens őssejtekből nyert DA-neuronok rosszabb axonális fejlődést mutatnak a humán magzati donorszövetből nyert DA-progenitorsejtekhez képest. Ezen az akadályon lépett most túl az ausztrál szerzők munkája, ami génmódosítással aktiválta a humán pluripotens őssejtekben a magzati lét során aktív gliasejt-eredetű idegnövesztő faktort (GDNF), és tízszeresre növelte a transzplantátumban a DA-neuronok számát.

A GDNF-termelés révén a középagyba ültetett humán pluripotens őssejtek túlélése, plaszticitása és metabolizmusa egyaránt megnövekedett. A kutatók a GDNF-túltermelés hosszú távú hatását is vizsgálni tudták, így derült ki, hogy milyen fontos tényező, hogy a beültetett hESC DA-progenitorsejtek mikor kezdik expresszálni az idegnövesztő faktort. Ha a hESC DA-progenitorsejtek rögtön GDNF-gazdag környezetben kezdik meg működésüket, a sejtek sikeresen életben maradnak, de kisebb hatékonysággal innerválják a beteg striátumát, míg ha a progenitorsejtek csak a beültetés után néhány hét elteltével kezdenek GDNF-et expresszálni, az a sejtek túlélésére nincs hatással, de sikeresebben lezajlik a sejtek axonelágazása, axonális érése, sikeresebb a célpontok beidegzése, és jobb a funkcionális kimenetel.

A késleltetett GDNF-termelés techológiájával a striátumban fiziológiás DA-szinteket lehetett elérni. A kutatók a továbbiakban azt vizsgálják, hogy a bekapcsolt GDNF-termelés bizonyos időn túli leállítása (a fiziológiás történés utánzása, hiszen a fejlődő agyban is abbamarad a megfelelő innerváció kialakulása után a GDNF-termelés) sikeresebb terápiát eredményez-e.


Szemlézte:
Kovács Anita dr.

Eredeti közlemény:
Gantner, Carlos W., Isabelle R. de Luzy, Jessica A. Kauhausen, Niamh Moriarty, Jonathan C. Niclis, Christopher R. Bye, Vanessa Penna et al. "Viral delivery of GDNF promotes functional integration of human stem cell grafts in Parkinson’s disease." Cell Stem Cell 26, no. 4 (2020): 511-526.


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

A krónikus neurológiai covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitis-t. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Agykutatás

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

A Parkinson – betegek világnapjára

TAKÁTS Annamária

A Parkinon - kór az Alzheimer - kór után a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség. Hosszú ideig mozgászavarnak tartották mozgáslassulással, izommerevséggel, remegéssel, testtartás zavarral és esésekkel, a beszéd és az arckifejezés megváltozásával. Az utóbbi 10 - 15 évben ismert lett, hogy a tüneti kép sokkal gazdagabb, a betegség érinti a fizikai, szellemi és lelki működéseket is.

Hírvilág

Megmentik a betegeket a bénulástól

Magyarországon az emberek 60 százaléka keringési zavarokban hal meg, leggyakrabban a szív-koszorúér és az agyi erek megbetegedésben. A stroke-helyzetről kérdeztük dr. Csiba Lászlót, a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Neurológiai Klinikájának igazgatóját

PharmaPraxis

Gyógyszerészi gondozás: pilot tapasztalatok

Tizenkét budapesti és 38 vidéki gyógyszertár vesz részt abban a pilot programban, amely az uniós forrásból megvalósuló „Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban” című, uniós forrásból finanszírozott projekthez kapcsolódik

Gondolat

Összefogás az ország járványügyi biztonsága érdekében - Interjú dr. Visontai Ildikóval

Mind a gyógyító-megelőző ellátásban mind az ország járványügyi helyzetének megítéléséhez elengedhetetlen a jó minőségű és világos szabályokon alapuló mikrobiológiai laboratóriumi tevékenység – mondta dr. Visontai Ildikó a szakmai kollégium orvosi mikrobiológia tagozatának vezetője.