Agykutatás

A krónikus neurológiai covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

2021. MÁRCIUS 03.

Bár a hosszú covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitis-t. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

A Baltimore-i Johns Hopkins Medicine és a Boston-i Brigham and Women's Hospital patológusai a JAMA Neurology-ben megjelent írásukban kifejtik: az akut covid-betegekre gyakran jellemző konfúz, megváltozott tudatállapot, majd az akut fázis elmúltával sok beteg esetén fennmaradnak a neurológiai tünetek, és diszexekutív szindróma (ködös agyműködés) alakul ki.

Mindazonáltal, a neurológiai rendellenességekkel elhunyt covid-betegek agyában eddig a boncolások során nem sikerült sem krónikus gyulladást, sem a virális infekció tipikus neurológiai jeleit, sem virális genetikai anyagot kimutatni. Vagyis eddig nem lehetett szövettani vizsgálatokkal megmagyarázni a betegek és klinikusok tapasztalatát, miszerint a covid-betegség, főleg idősek esetén, gyakran jár együtt konfúz tudatállapottal. A tudat beszűkülése ellenére ilyen esetekben nem lehet kimutatni encephalitis jeleit a magasabb agyi központokban.

Az amerikai szakemberek hisztopatológiai módszerrel vizsgálták meg nukleinsav-vizsgálattal igazolt 2-es típusú koronavírusfertőzés által okozott súlyos akut respiratorikus szindrómában elhunytak infarktusmentes agyszöveteit. Véletlenszerűen vett metszetekkel az elhunytak egyharmadának kortikális kapillárisaiban azonosítottak morfológiailag megakariocitáknak megfelelő, nagy sejtmagvú sejteket. A sejtek karakterizálása érdekében végzett immunhisztokémiai módszerrel (CD61 és CD42b markerek kimutatása) igazolták, hogy a sejtek valóban a vérlemezkék termeléséért felelős megakariociták. A sejtek nem a postmortem kialakuló intravaszkuláris vérlemezke-precipitátumoknak feletek meg.

Mint a neuropatológus szerzők írják, a covid-járvány előtt sosem láttak agyi erekben megakariocitákat, és a szakirodalomban sem találtak erre utaló beszámolókat. Egyenlőre nem lehet tudni, hogy a nagy csontvelői sejtek milyen ingerre hagyják el a csontvelőt, és hogyan sikerül átjutniuk a tüdő erein (korábbi vizsgálatok covid-betegek tüdőereiben már kimutattak megakariocitákat), mindenesetre az bizonyosnak tűnik, hogy egyes agykérgi kapillárisokban csökkentik vagy teljesen megakadályozzák a véráramlást. Ez a cerebrális kapilláris-okklúzió vezethet aztán a neurológiai tünetekhez. A szerzők elképzelhetőnek tartják, hogy a súlyos covid-betegségre jellemző endotheliális diszfunkció eredményezi, hogy a megakariociták az erekbe vándorolnak, és az endotheliális diszfunkció állhat annak hátterében is, hogy a nagy sejtmagvú sejtek átjutnak a tüdő erein. A szerzők azt is hozzáteszik, hogy vizsgálatuk standard agyi autopszián alapul, amikor a mintavételeknek csak egy része történik a kortex-ből, és az is véletlenszerű helyeken, így elképzelhető, hogy célzott mintavétellel az esetek jóval több mint egyharmadában lehetne megakariociták által okozott agykérgi kapilláris-okklúziót találni.

Szemlézte:
Kovács Bence dr.


Eredeti közlemény:
Nauen, David W., Jody E. Hooper, C. Matthew Stewart, and Isaac H. Solomon. "Assessing Brain Capillaries in Coronavirus Disease 2019." JAMA neurology (2021).

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Agykutatás

Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

T2DM és a Covid-19