Agykutatás

A kéz "látja" a gépelési hibát

2011. AUGUSZTUS 15.

„Mind tisztában vagyunk azzal, hogy bizonyos dolgokat automatikusan végzünk a sétálástól kezdve a kávéfőzésen át akár a gépelésig is. Azt nem tudjuk azonban, hogy az emberek miként kontrollálják ezeket az automatizmusokat.” – mondta Gordon Logan pszichológus professzor, az új kutatás vezetője. „A kéz tudja, mikor hibázik, még akkor is, ha az agy ezzel nincs tisztában.” – magyarázta

Logan, és szerzőtársa, Matthew Crump gyakorlott gépírókat kért meg arra, hogy gépeljenek be szavakat egy számítógépbe, melyek megjelentek annak képernyőjén. A feladat elvégzése után kikérdezték őket arról, hogy vétettek-e hibát. Egy számítógépes program segítségével a kutatók vagy olyan hibákat illesztettek a szövegbe, amit a gépíró nem követett el, vagy a véletlenül becsúszottak közül néhányat kijavítottak. Lemérték a gépíró gépelési sebességét, és azokat a helyeket keresték, amikor lassított, ez ugyanis jelentkezik abban az esetben, ha elvétette a billentyűt. Majd megkérték a gépírót, hogy értékelje a saját teljesítményét.

A kutatók felfedezték, hogy a gépírók általában magukra vállalták a program által generált hibákat, és nem vették magukra azokat, amelyeket a gép kijavított. Az automata "üzemmódban" dolgozó ujjaikat azonban nem lehetett becsapni: a gépíró lelassított, amikor valóban hibát ejtett, akkor azonban nem, amikor egy generált hiba jelent meg a képernyőn. "Ez arra utal, hogy a hiba észrevétele történhet önkéntelenül és akarattal is." - mondta el Crump. "A kutatásunk egy fontos mozzanata volt megmutatni, hogy az emberek miként képesek kompenzálni a hibáikat, még akkor is, ha nem tudatosul bennük, hogy hibáztak. Az eszköz segítségével jobban megérthetjük azt is, hogy ezek a különböző folyamatok miként működnek együtt."

Forrás: medipress

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Agykutatás

Omega-3-zsírsavak a depresszió ellen

Az étrend-kiegészítőként forgalmazott omega-3-zsírsavak hatásosak a major depresszió kezelésében.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Klinikum

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

KOVÁCS LÁSZLÓ

A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.

Gondolat

Egy halálra ítélt szakma végváraiban – Interjú dr. Prinz Gyulával

Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van, ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is – mondta dr. Prinz Gyula a szakmai kollégium infektológia tagozatvezetője.

Gondolat

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.