Agykutatás

A Homo sapiens és a pszichoaktív növények közötti kapcsolat

2020. JÚLIUS 29.

A pszichoaktív növények fogyasztásának az emberré válásban, az emberi kultúra kialakulásában játszott alapvető szerepét mutatják be az Akadémiai Kiadó gondozásában kiadott angol nyelvű folyóirat, a Journal of Psychedelic Studies 2019 végén megjelent különszámának tanulmányai. Ahogy a legfrissebb archeológiai, archeogenetikai és neuropszichológiai, neurofenomenológiai eredményeket tárgyaló cikkeket felvezető, összefoglaló írásában (Evidence for entheogen use in prehistory and world religions) a lap egyik szerkesztője, Michael Winkelman írja: a humán szerotonerg rendszer jóval érzékenyebb a pszichoaktív/pszichedelikus/enteogén szerekre (pl. erősebb receptorkötés, nagyobb válasz), mint a nem-humán főemlősöké, pl. a csimpánzoké, ami azt bizonyítja, hogy ezek a szerek az ember evolúciója során jelentős környezeti tényezőként hatottak az agyunkra. A humán szerotonerg rendszer nagyobb érzékenysége arra utal, hogy a történelem előtti időkben kezdődő pszichedelikum-használat túlélési előnyt jelentett az ember számára, hiszen azok az őseink szelektálódtak és szaporodtak tovább, akik megnövekedett kapacitással tudták hasznosítani a neurotranszmitterek exogén analógjait.

A sokezeréves pszichoaktív növény- és gombafogyasztás révén kialakuló fizikális, kognitív és emocionális hatások továbbformálták az emberi agy speciális jellegzetességeit, neurotranszmitter rendszerét és az emberi faj pszichológiáját. A pszichoaktív növények és gombák (egyes helyeken állati eredetű pszichoaktív anyagok) fogyasztása a vadászó-gyűjtögető ősökre általánosan jellemző sámánisztikus rendszerekben központi jelentőségre tett szert, és az ezzel járó rituális aktivitás az emberi adaptáció és evolúció számos aspektusára (pl. létfenntartás, társadalmi szerveződés, gyógyítás/gyógyulás, kozmológia, szimbolikus gondolkodás) döntő hatást gyakorolt. Víziókat és entheogén élményt számos különböző osztályba tartozó növény képes kiváltani, az idegrendszerre ható növényi molekulák nemcsak a szerotoninrendszerre, de a többi neurotranszmitter rendszerre is hatnak (dopamin, endokannabinoid, GABA, muszkarin): a víziók és entheogén élmények az emberi idegrendszer veleszületett tulajdonságain alapulnak.

A pszichoaktív növények széles körű prehistorikus használatát végeredményben nem is számos különféle pszichofiziológiai hatásuk indokolja, inkább az a közös hatásuk, hogy tudatállapot-változást eredményeznek. A pszichoaktív növények rituális környezetben történő fogyasztása hatására a tudat integratív állapotba kerül (ennek fiziológiai jelei többek között a paraszimpatikus dominanciára váltás, a jobb agyfélteke-domináns működésre váltás, a frontális agyi aktivitásról az ősibb agyterületek felé történő eltolódás), írja Winkelman, és mint a különszám tanulmányai bemutatják, legalább 50.000 évre visszakövethető, világszerte elterjedt használatukat is ez az integratív, entheogén funkció indokolta. A pszichoaktív növények entheogén célú használata nemcsak a sámáni tradícióban, de a későbbiekben a nagy világvallások (hinduizmus, buddhizmus, júdaizmus, kereszténység, iszlám, mormon vallás) kialakulásában, rituáléiban is központi szerepet játszott-játszik (ezt a különszám több tanulmánya tárgyalja), vagyis a pszichoaktív növények a kulturális evolúcióra is óriási hatással bírnak. E növények és gombák azonnali, valamint megfelelő körülmények közötti jelentős és tartós pozitív hatása pedig a mai terápiás pszichedelikus forradalmat indokolja (többek között antidepresszáns, addikcióellenes és gyulladásgátló hatás).

A különszám egyik tanulmánya, Giorgio Samorini írása (A Homo sapiens és a pszichoaktív növények közötti kapcsolat) a pszichoaktív növények fogyasztásával kapcsolatos legrégebbi archeológiai adatokat, illetőleg az ezekkel kapcsolatos legújabb tudásunkat foglalja össze. Mint Samorini kifejti: a növények gyors lebomlása miatt igen ritka paleobotanikai leleteknél először azt kell tisztázni, hogy a pszichoaktív növényi maradvány emberi használatban volt-e, majd azt, hogy valóban pszichoaktív céllal alkalmazták. Ennek során a növényi maradványok kémiai elemzésén túl direkt és indirekt bizonyítékokat használnak (pl. metabolitok kimutatása hajból és csontból, specifikus markeranyagok kimutatása kerámiafelszíneken, növénygenetikai vizsgálatok az ember általi terjesztés kimutatására; a növényi drogok feldolgozását és szervezetbe juttatását lehetővé tevő eszközmaradványok vizsgálata, ceremoniális és temetkezési helyszínek indirekt adatai, illetve ikonográfiai és irodalmi bizonyítékok). A tanulmány bemutatja a legrégebbi tárgyi bizonyítékokat, de hangsúlyozza, hogy az emberi pszichoaktív szerhasználat természetesen ezeknél a dátumoknál jóval régebbi.

13 ezer évvel ezelőtt, a neolitikus korban már bizonyosan általánosan elterjedt volt a pszichoaktív szerhasználat. A legelső, minden bizonyítási kívánalmat kielégítő lelet a mai Izrael területéről származik (Mount Carmel), ahol i.e. 11.000 körül sört állítottak elő. A legújabb tudományos ismeretek szerint egyébként az alkoholos ital előállítása és annak rituális felhasználása volt az a hajtóerő, ami miatt beindult a vad gabonák betakarítása majd a gabonatermesztés, a gabona étkezési célú felhasználására csak többezer évvel ezután került sor.

A sör után időben az Óvilágban a kender pszichoaktív célú felhasználása következett (a cikk az Újvilágra nézvést egy külön listát közöl), erre nézve i.e. 8200-ból, a mai Japán területéről vannak az első minden igényt kielégítő bizonyítékok, míg Európából Romániából, az i.e. 6-7. évezredből (Cucuteni B neolitikus kultúra).

A sorban a harmadik a bétel: az i.e. 8. évezredből származó leletek szerint ekkor Thaiföldön már fogyasztották a stimuláns hatású növényt.

A hioszciamint, szkopolamint és atropint tartalmazó bolondító beléndek a negyedik: az i.e. 6-7. évezredben Egyiptomban már bizonyítottan használták, és mint Samorini megjegyzi: az ősi időktől fogva elterjedt volt Európában a beléndek-alkaloidákkal felturbósított sör használata.

Az ötödik a vizililiom: a Nymphaea-fajok pszichoaktív hatását a későbbiekben két ősi magaskultúra is hasznosította (maják és egyiptomiak), azonban a neolitikus Egyiptom vizililiom-használatára már i.e. 6.000-ből van bizonyíték.

A hatodik a pszilocobin tartalmú gombák: a Szahara-sivatagban található festmények szerint i.e. 6.000 és 4.500 között e ma száraz területen már rituális célra használták e pszichedelikus hatású gombákat.

A tanulmány részletesen tárgyalja az Óvilág első 20, az Újvilág első 15 pszichoaktív felhasználást igazoló növényi leletét.


Eredeti közlemények:

Winkelman M. Introduction: Evidence for entheogen use in prehistory and world religions. Journal of Psychedelic Studies. 2019 Jun;3(2):43-62.

Samorini G. The oldest archeological data evidencing the relationship of Homo sapiens with psychoactive plants: A worldwide overview. Journal of Psychedelic Studies. 2019 Jun;3(2):63-80.

Szemlézte:
Kazai Anita dr.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Agykutatás

Omega-3-zsírsavak a depresszió ellen

Az étrend-kiegészítőként forgalmazott omega-3-zsírsavak hatásosak a major depresszió kezelésében.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Vajon megváltozik-e az agyunk különböző behatásokra?

HALÁSZ Péter

Ma már nincsenek egyértelmű határok a korábban „funkcionális”-ként és „organikus”(strukturális) -ként elkülönített jelenségek között, és egyre inkább el kell fogadnunk a test és lélek oda-vissza kölcsönhatását az „interakcionalizmus”-t, ahogy Karl Popper nevezte...

Hírvilág

Tények és értelmezések az agykutatás terén

A „neurománia” gondját lassan mind többen érzik a humán tudományok terén.

Agykutatás

Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Hírvilág

Neurománia - videoelőadás

Raymond Tallis az idegtudományok, különösen az agyi képalkotó eljárások segítségével végzett kutatások helyes értelmezéséről és a "biológizálás" veszélyeiről beszél előadásában. Habár az ideggyógyászati felfedezések segítségével sokat megértettünk az agyműködésről, a kutató szerint még mindig nagyon keveset tudunk az agyról. Tallis kiemelte, hogy az idegtudományok fejlődése ígéretes, de a korunkra jellemző "neurománia", illetve a hozzá kapcsolódó túlzott "biológizálás" tévút...

Hírvilág

Bezárkózott a biológiai szemlélet - Buda Béla reflexiója Halász Péter írására

Az agykutatókat is köti, terheli az agypatológia, a neurohisztológia, a strukturális szemlélet néhány hagyománya. Félrevezethető lehet, hogy egy kiemelt funkcióhoz valamely agyi szerkezet markáns, kimutatható elváltozását kötjük...