Agykutatás

A depresszió gyulladásos betegség?

2011. AUGUSZTUS 15.

Depressziós betegekben emelkedett az IL-6 és a TNF-alfa citokinek szintje, amelyek szerepet játszanak más gyulladásos betegségek, többek között az atherosclerosis és szövődményei patogenezisében is.

Egy metaanalízisben kimutatták, hogy a major depresszióban szenvedő betegek csoportjában emelkedett az interleukin-6 (IL-6) és a tumornekrózis-faktor alfa (TNF-alfa) koncentrációja, amelyek az agyban a stresszre adott választ, a szervezet többi részében pedig pl. a diabetes és az atherosclerosis alapjául szolgáló folyamatokat befolyásolják.

Első ránézésre nyilvánvaló a depresszió és a testi betegségek közötti összefüggés. A krónikus betegségekkel járó szenvedés ugyanis idővel gyakran okoz depressziót, a depressziós viselkedés pedig rontja az egészségi állapotot többféle módon, például az egészségtelen életvitel útján.

Hogy tényleg ennyiben merül-e ki a depresszió és számos krónikus betegség közötti összefüggés, azt most megkérdőjelezi egy metaanalízis, amelyben kanadai kutatók 24, különböző gyulladásos citokinek vérszintjére vonatkozó eset-kontroll vizsgálatot elemeztek.. Összesen 438, gyógyszerrel nem kezelt, major depressziós beteg és 350, pszichiátriai szempontból egészséges alany citokinszintjeit hasonlították össze. A csoportok tagjai más-más betegségben nem szenvedtek.

A depressziós betegek vérében szignifikánsan magasabbnak találták az IL-6 és a TNF-alfa koncentrációját. Más interleukinok (IL-1-béta, IL-4, IL-2, IL-8 és IL-10) és az interferon-gamma (IFN-gamma) vérszintje nem különbözött a két csoport között.

Az IL-6 serkenti az immunglobulinokat termelő B-sejtek szaporodását és differenciálódását, a TNF-alfa pedig más, gyulladáskeltő jelzőanyagok termelődését stimulálja. Ezek a molekulák gátolják a hippocampusban az új sejtek keletkezését, serkentik a hypothalamus-hypophysis-mellékvese tengely aktivitását, fokozva a kortizol termelődését, és közvetve növelik az N-metil-D-aszpartát (NMDA) -receptor aktivációját, ami bizonyos agysejtek apoptosisát serkenti. E fehérjék központi idegrendszeri hatásai felelősek a depresszióra jellemző fokozott stresszreakcióért, amelyet tovább fokoz a hippocampus sejtjeinek csökkent utánpótlása.

E fehérjék perifériás hatásai súlyosbíthatják a gyulladásos betegségeket, amelyek között ma már a diabetest és az ischaemiás szívbetegségeket is számon tartjuk. Hasonlóképp az ilyen belgyógyászati betegségekkel járó citokinek agyi hatásai depresszióhoz is vezethetnek. Lehetséges, hogy e betegségeken kívül a depresszió kezelésében is hatásosnak mutatkozhatnak a gyulladáscsökkentő gyógyszerek.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás: Biol Psychiatry 2010 Mar 1; 67:446.


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Agykutatás

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.