Agykutatás

A Covid-19 neurológiai manifesztációi

2020. DECEMBER 30.

A koronavírusokkal kapcsolatos eddigi ismereteink arra engednek következtetni, hogy a SARS-CoV-2 ritkán okoz központi és perifériás idegrendszeri problémát, a fertőzöttek nagy száma miatt mégis sok neurológiai betegre kell számítani; encephalitis és stoke következtében kialakuló krónikus állapotokra is fel kell készülni.

A Liverpooli Egyetem neurológus és infektológus szakemberei, valamint az amerikai Centers for Disease Control and Prevention patológusai által írt áttekintés szerzői hangsúlyozzák: bár a SARS-CoV-2 fertőzés leggyakrabban a légzőrendszert érinti, egyre több a neurológiai manifesztáció is. Mint a Lancet Neurology-ban megjelent tanulmány bemutatja, az idegrendszeri problémák lehetnek a szisztémás betegség nem specifikus komplikációi, a vírusfertőzés direkt következményei vagy az idegrendszer és ereinek gyulladása miatt kialakult tünetek, illetve ezek kombinációi, és megjelenhetnek a fertőzéssel egyidőben vagy azt követően is.

A SARS-CoV-2 azonosítása előtt ismert mind a hat másik koronavírussal történt fertőzés okozhat ritka esetben központi vagy/és perifériás idegrendszeri (CNS, PNS) problémát (encephalopathia görcsökkel, disszeminált encephalomyelitis, Bickerstaff-féle agytörzsi encephalitis, cerebrovascularis megbetegedés/CVD, motoros neuropathia, myopathia), és egyéb respiratorikus vírusok, így az influenza is eredményezhetnek neurológiai komplikációkat (akut nekrotizáló encephalopathia, akut haemorrhagiás leukoencephalopathia, myopathia). A 2009-es H1N1-infulenzajárvány alatt 1-2/100.000 volt a neurológiai megbetegedések incidenciája.

Bár a Covid-19 esetén is alacsony lehet a neurológiai manifesztációk aránya, a fertőzöttek nagy számát tekintve sok neurológiai betegre lehet számítani. Az eddigi tanulmányok szerint a neurológiai manifesztációk közül az encephalitis tünetei általában a légúti tünetek megjelenését követő 17 napon belül jelentkeztek a kórkép tipikus tünetei (irritábilitás, zavartság, csökkent tudatosság, esetenként görcsök) formájában. Mivel a SARS-CoV-2-encephalitis-nek nincs speciális terápiája, kezelése során a többi encephalitis-hez hasonlóan azt kell mérlegelni, hogy a tüneteket milyen arányban okozza a vírusnak tulajdonítható direkt ártalom és a szervezet gyulladásos válasza, azaz hasznos lehet-e a kortikoszteroid terápia.

Az encephalopathia a személyiség, a viselkedés, a kogníció vagy a tudatosság megváltozásával jelentkezik, azonban el kell különíteni az egyéb lehetséges okokat (hipoxia, drogok, toxinok). Egy francia vizsgálatban az intenzív osztályon ápolt covid-betegek 84%-ának volt neurológiai manifesztációja, ami 69%-uk esetében encephalopathia képében jelentkezett. Gyermekek esetében gyakoriak a görcsök. Az akut disszeminált encephalomyelitis (hátterében multifokális demyelinizáció) általában több héttel a fertőzés után következik be, és fokális neurológiai tünetekkel jár; intravénás immunglobulinnal és kortikoszteroiddal kezelik, ahogy a myelitis-t is.

A perifériás idegrendszer érintettsége akut polyradiculopathia – Guillain-Barré szindróma – képében jelentkezhet, szimmetrikus végtaggyengeséggel, areflexiával, szenzoros tünetekkel és arcideg-érintettséggel, általában 7 nappal a respiratorikus tünetek jelentkezését követően, és a SARS-CoV-2-fertőzésre tipikus lymphocytopeniával és thrombocytopeniával. A szaglás és az ízérzés elvesztése (anosmia és ageusia) a covid-betegség tipikus tünete, és szaglóideg-érintettségre utal (a sporadikus virális encephalitis hátterében leggyakoribb herpes simplex vírus is a bulbus olfactorius-t használja belépési útvonalként).

Egy olasz vizsgálat szerint a kórházban ápolt igazoltan covid-betegek 2%-a szenvedett el stroke-ot, egy holland tanulmány az intenzív osztályon ápolt betegek körében számolt be 2%-os ischaemiás stroke-előfordulásról (és a stroke-betegek 19%-os mortalitásáról). A cerebrovascularis tünetek átlagosan 10 nappal a légzőszervi tünetek után kezdődtek, zömmel komorbid betegeknél. A kezelésben kis molekulasúlyú heparint alkalmaztak, az antikoaguláció során ügyeltek az intracranialis vérzés elkerülésére.

A SARS-CoV-2 a szaglóidegen kívül viraemiát követően a vér-agy gáton keresztül vagy a fertőzött leokucytákkal is bejuthat a CNS-be és a PNS-be. A vírus sejtbe lépési kapuját jelentő angiotenzin konvertáló enzim 2 receptor az agyi erek endotheliumán és simaizomsejtjein is megtalálható, azonban a SARS-CoV-2 a herpes simplex vírussal ellentétben nem kifejezetten neurovirulens, a cerebrovaszkuláris betegségeken kívül inkább a már említett Guillain-Barré szindróma szerű immunmediált megbetegedéseket vált ki. A SARS-CoV-2 az endothelialis sejtek pusztításával aktiválhatja a thrombotikus útvonalakat, az általa kiváltott vasculitis a varicella zoster virus által okozott gyulladáshoz hasonlatos.

Végezetül a szerzők az olvasók figyelmébe ajánlják az egyetemük által irányított nemzetközi kollaborációt (COVID-19 Neuro Network), ami honlapján összegyűjti a COVID-19 neurológiai aspektusaival foglalkozó információforrásokat is.

Szemlézte:
Kazai Anita dr.

Eredeti közlemény:
Ellul, Mark A., Laura Benjamin, Bhagteshwar Singh, Suzannah Lant, Benedict Daniel Michael, Ava Easton, Rachel Kneen, Sylviane Defres, Jim Sejvar, and Tom Solomon. "Neurological associations of COVID-19." The Lancet Neurology (2020).

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Agykutatás

A krónikus neurológiai covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitis-t. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.