[news of the hungarian osteoporosis patients society 2005;8(02)]

[INTRODUCTION -The pathomechanism of hepatic osteopathy is not fully understood.We investigated how bone parameters change in growing rats with experimentally induced fatty liver, liver cirrhosis and hepatocellular carcinoma. METHODS - Liver disease was induced by administration of CCl4 and phenobarbital (PB) following a single injection of diethylnitrosamine (DEN) in 55 Fischer 344 rats.Animals were sacrificed and their femur removed at week 8 or 16. Bone mineral content (BMC), femoral length, cortical index (ratio of cortical thickness and total diameter at the diaphysis) and ultimate bending load (Fmax) of femora were determined. Results of animals treated with DEN+PB+CCl4 (group DPC, n=21) were compared to untreated animals (n=14) and to a second control group treated only with DEN+PB (group DP, n=20). RESULTS - Fatty liver and cirrhosis developed in each animal in the DPC group (n=21) at week 8 and in a subgroup of these animals (n=11) hepatocellular carcinoma also appeared by week 16. No changes in bone parameters were observed in this group at week 8, but lower BMD, femoral length, cortical index and Fmax values were found at week 16 compared to the untreated controls or to the DP group (p<0.05 for both). In the DP group no fatty liver or cirrhosis was observed at any time. Femoral length and Fmax values were higher in the DP group at week 8 compared to the untreated controls (p<0.05 for both).At week 16, however, no difference could be detected. CONCLUSION - Experimentally induced liver cirrhosis and hepatocellular carcinoma are associated with growth inhibition and reduced bone mineral content, cortical index and mechanical resistance in growing rats.]

[Ca&Csont 2005;8;02]

[BEVEZETÉS - A magyar nők egész test ásványianyagtartalmának populációs normálértékeit kívántuk meghatározni. VIZSGÁLT SZEMÉLYEK ÉS MÓDSZEREK - Hétszáz egészséges, különböző életkorú nőt vizsgáltunk kettős energiájú röntgenfoton-abszorpciometriával. A vizsgálat során meghatároztuk az egész test tömegét (TBM), ásványianyag-tartalmát (TBMC), lágyrész-tartalmát (TSTM), zsírtartalmát (fat), az ásványi anyag és a zsírmentes szövet hányadosát (TBMC/LBM), valamint a különböző testtájak (fej, törzs, jobb és bal kar, lábak) ásványianyag- és lágyrész-tartalmát, továbbá a testsúlyból és a testmagasságból számolt testtömegindexet (BMI). EREDMÉNYEK - A magyar nők egész test ásványianyagtartalma a 20-30 év közötti korcsoportban a legmagasabb. Ez nem változik lényegesen a 46-50 éves korcsoportig, ahol jelentősebb csökkenés következik be. Az ásványianyagtartalom további nagyobb mérséklődése az 56-60 éves korcsoportban észlelhető, majd 60 éves kortól a csökkenés fokozatosan, nagyobb lépcsők nélkül következik be. Az egész test lágyrész-tartalma ellentétes változást mutat, mint az egész test ásványianyag-tartalma. A lágyrész-tartalom az életkorral párhuzamosan egyre nő, de ez a növekedés az egész test zsírtartalmának emelkedéséből származik. A testtájak ásványianyag-tartalmát összehasonlítva a végtagok ásványianyag-tartalmának fokozatos csökkenése észlelhető. Megfigyelhető a két kar közötti különbség, ez a domináns jobbkezességből adódik. A törzs ásványianyag-tartalma az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken. KÖVETKEZTETÉSEK - Az egész test ásványianyagtartalmának vizsgálata egyre jelentősebb szerephez jut a szekunder osteoporosisok vizsgálatánál, így a populációs normálértékek meghatározásának különösen nagy a jelentősége.]