Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 23
Lege Artis Medicinae
2023. SZEPTEMBER 30.
Hypertonia és nefroprotekció időskorban
Az idősebb korosztály aránya és életkilátása fokozatosan növekszik társadalmunkon belül, ráadásul ebben az életszakaszban a hypertonia és a csökkent veseműködés előfordulási gyakorisága már meghaladhatja a 60%-ot. Közleményünkben ismertetni szeretnénk a hypertonia és a krónikus vesebetegség kezelésének fontosságát, hangsúlyozva a CKD korai felismerésére és kezelésére vonatkozó szakmai megfontolásokat.
Hírvilág
2011. AUGUSZTUS 15.
Ideggyógyászati Szemle
1991. NOVEMBER 01.
Adatok a koraszülöttkori letalis központi idegrendszeri vérzésekhez
A koraszülöttek közel negyedének halálát okozó központi idegrendszeri vérzés pontos aetiopathogenesise nem ismert. Vascularis, intra- és extravascularis faktorokat különítenek el. Az irodalmi adatokkal összhangban úgy találtuk, hogy leginkább a subependymalis germinalis matrixot érinti (SEH). Gyakran társul hozzá HMD és/vagy HP - az egyes vérzés-typusokhoz eltérő arányban -, tovább rontva az egyébként is kedvezőtlen prognosist.
Ideggyógyászati Szemle
1980. SZEPTEMBER 01.
A pislogási reflex értéke comatosus betegek prognosisában
Comatosus betegek pislogási reflex vizsgálati leleteit és az elhalálozo-ttak boncleletét összevetve próbáltunk következtetéseket levonni a reflex diagnosztikus lokalizációs és prognosztikus értékére vonatkozóan. Úgy találtuk, hogy a pislogási reflex a pupilla- és a cornea reflex-szel, valamint a labyrinth ingerléssel egyenértékű, de jobban objektiválható következtetések levonását teszi lehetővé az alsó agytörzs károsodása, s így a prognózis megítélésében.
Ideggyógyászati Szemle
1974. AUGUSZTUS 01.
Az agy vérátáramlásának és szénhydrát-anyagcseréjenek kapcsolatáról
Szerző ismerteti az agy vérátáramlásának és szénhydrát-anyagcseréjének leglényegesebb jellegzetességeit. Vázolja a glukose-lebontás kémiai folyamatát. Áttekinti azokat az irodalmi adatokat, amelyek a központi idegrendszer szénhydrát-anyagcseréjének és a liquor cerebrospinalis összetételének kapcsolatával foglalkoznak. Felsorolja a vizsgáló módszereket, amelyek révén az idegrendszer energiaháztartásának megítélésére lényeges adatok nyerhetők. Foglalkozik az agy vérátáramlása szabályozásának kérdésével, a szabályozásban szerepet játszó idegi és anyagcsere folyamatokkal és a közöttük levő összefüggésekkel. Részletesen tárgyalja az idegrendszer energia háztartásának kóros változásait, felismerésükben és a prognosis megítélésében használható adatokat. Megállapítja — saját tapasztalatai alapján is —, hogy a liquorban található szénhydrát-anyagcsere termékek vizsgálata révén fontos felvilágosítást nyerhetünk a kórfolyamatok károsító hatásának fokáról, de nem a kórforma természetéről.
Ideggyógyászati Szemle
1974. JÚLIUS 01.
Adatok a lymphoid leukaemiák központi idegrendszeri szövődményeinek elemzéséhez
A szerzők három lymphoid leukaemiás esetük idegrendszeri szövődményeit ismertetik. Az első acut lefolyású esetben körülírt, atypusos óriássejtes gliomát észleltek a frontális lebeny fehér állományában az agy lymphoblastos infiltratioja nélkül, valamint egy néma angiomát a kisagy vermisében. 2. esetünk 11 hónapos lefolyású volt. A betegség 8. hónapjában meningealis szóródást észleltek, amely recidivált és subarachnoidális vérzéssel szövődött. A beteget acut koponyaűri nyomásfokozódás következtében vesztettek el. 3. esetünket 24 hónapja követik. Az észlelés 16. hónapjában jelentkezett az első meningealis szórás, amelyet a rendszeres intrathecalis kezelés ellenére 2 kisebb és egy erősebb recidiva követett. Második és harmadik esetünkben a liquor sejtkép alakulását rendszeres fény- és elektronmikroszkópos vizsgálattal követték. Hangsúlyozzák a korai diagnosis fontosságát, valamint a cytogramm készítésének jelentőségét a betegség prognosisának és a kezelés effectusának megítélésében. A szerzők a kombinált (craniális besugárzás és intrathecalis cytostaticus) kezelés mellett foglalnak állást. Második és harmadik esetünkben maglefűződéseket találtak, amelyeket az Arnold által leírt „indirect fragmentálódás”-sal azonosítanak és a tumorosán átalakult sejtek osztódási zavaraként értékelnek.
Ideggyógyászati Szemle
1973. JANUÁR 01.
A liquor összetételének változása halál után
A normális kontrollokhoz viszonyítva halál után a liquor glukose-, lactat- és pyruvat-tartalma, valamint a lactat : pyruvat hányados értéke szignifikánsan megnő, a pH értéke pedig szignifikánsan csökken. Szignifikáns a K mennyiségének növekedése is a liquorban halál után. Szerző a változások elemzése alapján arra a következtetésre jut, hogy a liquor összetételének vizsgálata támpontokat szolgáltat súlyos állapotban levő betegek prognosisának megítéléséhez és az ,,agy-halál” megállapításához. Kedvezőtlen prognostikai jel — a lactat és a pyruvat mennyiségének növekedése mellett — a liquor glukose-tartalmának fokozódása a kórlefolyás során; arra utal, hogy az idegsejtek nem képesek normális úton értékesíteni legfontosabb energia-forrásukat. Ilyen esetekben megalapozott a „luxus perfusio” analógiájára „luxus glukose-ellátás”-ról beszélni, mert feltehető, hogy az idegsejtek egy része már elpusztult, a még működőképesek számára pedig „feleslegesen sok” a rendelkezésükre bocsátott glukose-mennyiség.
Ideggyógyászati Szemle
1972. JÚNIUS 01.
Az agyi arteriovenosus angiomákról
A szerzők 34 eset alapján az agyi arteriovenosus angiomák tünettanát, kórlefolyását, kórismézését és therapiáját elemzik. A vérzést találták a leggyakoribb kezdeti tünetként. Kiemelik az epilepsiás rosszulléttel kezdődő esetek viszonylag kisebb vérzési hajlamát és általában a vérzésnek a saccularis aneurysmából származónál jobb prognosisát, az utóvérzés kisebb kockázatát. A műtéti következményként jelentkező neurológiai kieséseket jó prognosisuk miatt az indicatio szempontjából kisebb jelentőségűnek tartják. A totalexstirpatiót tartják a választandó megoldásnak.
Ideggyógyászati Szemle
1971. DECEMBER 01.
A subarachnoidalis vérzések klinikai képe, lefolyása és prognosisa catamnestikus vizsgálatok alapján
A klinika beteganyagában a vérzés oka az eseteknek csak kisebb részénél tisztázódott, mivel az esetek többsége a vérzés után már hosszabb idő elteltével került felvételre. Ez az anyag aetiologiai szempontból feltehetően heterogénebb és így értékelhető következtetések levonására kevésbé alkalmas. A túlélés ebben az anyagban (konzervative kezelt és legalább 1 évig követett esetek) 68% volt. A klinika beteganyagából vett esetekkel a subarachnoidalis vérzés néhány típusos esetét demonstráltuk.
Ideggyógyászati Szemle
1971. SZEPTEMBER 01.
A generalizált repetitiv tüskekisülés mint a generalizált tüske-hullám mechanizmus egyik jelentkezési formája
Ismertetjük a „generalizált repetitív tüskekisülés" EEG jelenség fogalmának történeti kialakulását. - Százkét, féltől tíz évig követett, generalizált tüske-hullám mechanizmussal rendelkező epilepsiás betegnél vizsgáltuk a repetitív tüskekisülések előfordulását és elektro-klinikai korrelációit. - A generalizált repetitív tüskekisülés betegeink egyharmadánál jelentkezett. Bár a jelenség több mint 20%-ban klasszikus 3 c/s tüske-hullám mintánál is mutatkozott, főleg többestüske-hullám és méginkább lassú tüske-hullám mechanizmusokban volt gyakori (40, ill. 50% felett). Két formát különítettünk el: a tüske-hullám paroxysmussal együtt és attól függetlenül, önállóan jelentkező generalizált repetitív tüskekisülést. Előbbi inkább a 3 c/s körüli, utóbbi inkább a lassú tüske-hullám mechanizmussal járt együtt. A spontán, ill. Hexobarbital alvás nagymértékben elősegítette a minta megjelenését. Az epilepsiás mechanizmus klinikai sajátságai közül a repetitív tüskekisülés a grand mal rohamokkal, ill. a rohamok tónusos motoros komponensével, rossz klinikai prognosissal, és gyógyszeres befolyásolhatósággal mutatott szignifikáns kapcsolatot. Az epilepsiás mechanizmus hosszmetszeti elektromos tünetei közül a tüskehullám mechanizmus és a háttértevékenység rosszabbodása azok, amelyek szignifikáns összefüggést mutattak a repetitív tüskekisüléssel. - A repetitív tüskekisülések idején polygraphiás regisztrálással részben tónusos motoros, részben csupán vegetatív ictalis tüneteket észleltünk.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.