Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 9

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

Vakcinából szabadult poliovírus

Súlyos járványokat okozhatnak a vakcinából származó poliovírus-törzsek, ezek azonban kivédhetők a jelenlegi oltóanyagokkal.

Lege Artis Medicinae

2006. SZEPTEMBER 15.

Új módszer a szén-dioxid parciális nyomásának vizsgálatára a gastrointestinalis rendszerben

BODA Domokos, TÁLOSI Gyula, KASZAKI József

A gasztrotonometria az évtizedekkel korábbi poliomyelitises járványok időszakára vezethető vissza. Ekkor még ismeretlen volt a ma már mindennapos vér-gáz vizsgálat.

Lege Artis Medicinae

2005. JÚNIUS 20.

Poliomyelitis Az eradikáció sikerei és gondjai

BUDAI József

A poliomyelitis (polio) modern korunk egyik rettegett fertőző betegsége. Bár a halálozás nem nagy arányú, de a vírus a gerincvelői motoros sejtek elektív pusztításával a vázizomzat petyhüdt bénulását okozza, és ez egész életre szóló elnyomorodáshoz vezet. Hazánkban az utolsó két nagy járvány 1957-ben, illetve 1959-ben zajlott le, mindegyikben körülbelül kétezren betegedtek meg - egy életre.

Lege Artis Medicinae

2004. OKTÓBER 20.

A vakcinológia aktuális kérdései

JELENIK Zsuzsanna

A közlemény a vakcinológia jelenlegi állásával, fejlődésének irányával foglalkozik; elsősorban azokat az elemeket veszi sorba, amelyek a gyakorló orvos számára fontosak és érdekesek lehetnek. A „klasszikus” oltóanyagok - pertussis, morbilli, poliomyelitis - antigénjeinek módosítása növeli a hatékonyságot és csökkenti a mellékhatásokat.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

A nagy célkitűzés: a poliomyelitis eradikációja 2000-re

LELKES Miklós, VEDRES István

A poliomyelitis (járványos gyermekbénulás) elleni küzdelemben a döntő fordulatot a poliovírusok szövetkultúrán való tenyészthetőségének megoldása alapzota meg 1948-ban, ezt követően pedig a tömegoltásokra alkalmas inaktivált poliovírus-vakcina felfedezése hozta meg 1953-ban (Salk-vakcina). A továbbiakban az élő vakcina felfedezése és széleskörű használata jelentett nagy előrelépést (Sabin-vakcina: az USA-ban 1961-ben engedélyezték, de sok országban már 1960 ban felhasználták tömegoltásokra). A WHO 1974-ben kezdődött Kiterjesztett Immunizációs Programja a poliomyelitist is célbetegségei közé sorolta. Az 1977-ben közölt felmérések világossá tették, hogy a poliomyelitis a fejlődő országokban is nagy népegészségügyi probléma. A poliomyelitis elleni küzdelemnek is új lendületet adott a feketehimlő 1977 re befejeződött és 1980-ban ünnepélyesen deklarált eradikációja. A nagy célkitűzést, a poliomyelitis eradikációjának 2000-re történő végrehajtását 1988-ban fogadta el a WHO közgyűlése. Az eradikáció kulcsát az élő poliovirus-vakcina (Sabin-vakcina) jelen ti, mert ez a helyi immunitást is adó oltóanyag alkalmas a fertőzési lánc megszakítására, és így a vad vírusnak a populációból való kiszorítására. Magyarország - többek között a poliomyelitis elleni védőoltások magas, példamutató teljesítési százalékával - kiveszi részét a poliomyelitis eradikációjára irányuló nemzetközi küzdelemből.

Lege Artis Medicinae

1992. SZEPTEMBER 30.

Védőoltások a világban, a kiterjesztett immunizációs program

LELKES Miklós, VEDRES István

A szerzők összefoglalják a WHO 1974-ben kezdődött Kiterjesztett Immunizációs Programja (Expanded Programme on Immunization – EPI) néhány főbb eredményét. A program eredeti célbetegségei a tuberculosis, diphtheria, pertussis, tetanus és morbilli. A WHO a sárgaláz endémiás területeken az EPI oltások keretében a febris flava elleni rendszeres oltást is javasolja és a program napjainkban a hepatitis B vírusfertőzések, valamint a rubeola (ezáltal a congenitalis rubeola syndroma) megelőzésének problémakörével is foglalkozik. 1991-re világviszonylatban sikerült elérni az eredeti EPI célbetegségekkel kapcsolatban az 1 éves korúak 80%-os átoltottságát. A program 2000-re Földünkön a poliomyelitis teljes eradikálását tűzte ki célul (amint az a himlő esetében már megtörtént). A morbilli eradikációja még csak egy távolabbi cél, de az EPI program résztvevői szeretnék elérni, hogy 1995-re a program előtti időszakhoz képest a morbilli esetek 90%-kal, a halálesetek 95%-kal csökkenjenek globálisan, a morbilli letalitása pedig minden országban 1% alatt legyen. Európa (és benne Magyarország) járványügyi helyzete az EPI célbetegségeire vonatkozóan alapjában kedvező. Az EPI egyik célkitűzése, hogy Európában 2000-re már csak behurcolt morbilli esetek forduljanak elő.

Ideggyógyászati Szemle

1963. JÚLIUS 01.

A sclerosis multiplex „benignus” alakja

LEHOCZKY Tibor, HALASY Margit

62 sclerosis multiplex betegről számolnak be, akiket a betegség „benignus" csoportjába soroznak. A három alcsoport mindegyikére jellemző kór eseteket ismertetnek. Tárgyalják azokat a módszereket (kímélet, rehabilitátiós terv stb.), amelyekkel a kedvező fordulat: a betegség stabilisatiója, stationärré válása remélhető. Hangsúlyozzák a reconvalescens üdülők és rehabilitatiós intézmények létesítésének szükségességét. Előbbiekre például szolgálhatnak a tbc.-szanatóriumok, utóbbira a poliomyelitis-utókezelő kórházak.

Ideggyógyászati Szemle

1962. NOVEMBER 01.

Perifériás vegetatív zavarok poliomyelitis anterior acuta után

DR. KERÉNYI Károly, DR. NAGYENYEDI Zsuzsanna

A Heine—-Módin betegség (H.—M.) tünetei és maradandó következményei közül a legismertebb és a leglényegesebb a vázizomzat változó kiterjedésű és mértékű bénulása. Gyakran tapasztalható emellett, hogy a H.—M.-es beteg bénult végtagjának bőre hűvösebb, olykor halványabb, vagy kékes. Súlyosabb esetekben trophikus bőrjelenségek, különösen télen fagyás lép fel (1). Ismert az is, hogy az alsó végtagok vérkeringési zavarából származó trophikus bőrelváltozásoknál a lumbális sympathektomia olyankor jó eredménnyel járhat (2).

Ideggyógyászati Szemle

1958. FEBRUÁR 01.

Jelenlegi agyvelőgyulladás Belgiumban

LUDO van Bogaert

Az akut poliomyelitis ritkán atípusos atipikus jellegzetességek, amelyek összetéveszthetők az agyvelőgyulladással agyvelőgyulladással összetéveszthetőek.