Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2023. OKTÓBER 26.

A Magyar Neuroimmunológiai Társaság X. Kongresszusa Absztraktfüzet 4.

A Magyar Neuroimmunológiai Társaság X. Kongresszusa Absztraktfüzet Siófok, Magyarország 2023. október 26–28.

HUN 2023;8(5)

Ideggyógyászati Szemle

1956. FEBRUÁR 01.

Periodikusan jelentkező hemianopsiás optikai hallucináció

DR. SZÁK János

1. A közölt esetben átmeneti baloldali homonym hemianopsia és átmenetileg jelentkező hemianopsiás elemi és összetett hallucinációk voltak megfigyelhetők. 2. Az elemi és összetett fényjelenségek 3-7 perces periódicitással jelentkeztek. 15-20 napig folyamatosan, hónapokra terjedő szünetek után azonos módon. A látótér kiesés is változott a hemianopsia és a látótér beszűkülés közötti fokozatban. 3. Metamorphopsiák, optikai figyelem, tájékozódási zavarok jelentkeztek. 4. A j. parieto-occipitális területről feltételezhető kiindulási jelenségek mellett, adversiv, forgásos és generalisált görcsrohamok is megfigyelhetők voltak, melyeket ugyancsak az említett mezőre vezetünk vissza.

HUN 1956;9(1)

Ideggyógyászati Szemle

2017. MÁJUS 30.

[Az insula szerepe a parietofrontomedialis epilepsziás hálózatban. Egy sikeres műtéti beavatkozás hálózati magyarázata]

BALOGH Attila, AIMEN Anwar, KELEMEN Anna, ERÕSS Loránd, FABÓ Dániel

[Beszámolónkban ismertetett parietalis epilepsziás beteg rohamindító zónáját az ismételt MR-vizsgálatok sem derítették ki és azt csak komplex elektroklinikai és neuroradiológiai vizsgálatokkal sikerült a Penfield által leírt másodlagos érző láb área területén lokalizálni. A 34 éves nőbeteg gyógyszerrezisztens epilepsziája 14 éves korában kezdődött. ]

ENG 2017;70(05-06)

Klinikum

2014. JÚNIUS 27.

Dr. Gonda Xénia, Prof. Dr. Rihmer Zoltán: A kognitív zavarok szerepe a depresszió tüneteiben és a gyógyulásban

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2009. JANUÁR 20.

A mentális fáradékonyság vizsgálata feladatfüggõ spektrális EEG-módszerrel. Elõzetes közlemény (angol nyelven)

RAJNA Péter, HIDASI Zoltán, PÁL Iván, CSIBRI Éva, VERES Judit, SZUROMI Bálint

A feladatfüggő spektrális EEG-változások alkalmasak a mentális aktivitás regisztrálására. A betegek együttműködésének akadályozottsága miatt azonban a módszer neuropszichiátriai alkalmazása korlátozott.

HUN 2009;62(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1986. OKTÓBER 01.

Az EEG és a számítógépes rétegvizsgálat leleteinek összefüggése cerebrovascularis betegségekben

SZIRMAI Imre, MÓRÓ Zsuzsa, KOSARAS Béla, FODOR László

A CT- és EEG-felvételek kódjait statisztikailag összehasonlították 55 monohemiszferikus agyi infarktus miatt kezelt beteg és 36 további agyvérzéses beteg esetében. Az EEG-leletek kódolásához a laterizáció megítélésére szolgáló képletet használtuk. A kóros hullámok aszimmetriája vérzés esetén lényegesen nagyobb volt, mint infarktus után. Az agyvérzéseknél a kóros hullámok többnyire a rostrális részre vetültek, míg agyi infarktusnál többnyire a temporo-parietális régióra. Az EEG laterizációjának mértékét a diagnosztikai stratégia tervezése során figyelembe lehet venni. A periodikus lassú hullámok monolaterális jelenléte CT-vel könnyen kimutatható monolaterális szubkortikális vérzésekre utal. A szomszédos agykéreg károsodását követően gyakran előfordul a parieto-occipitalis-centrális ritmuskomponensek aszimmetriája; ezért a felületes agyi erek elzáródását angiográfiával kell keresni.

HUN 1986;39(10)

Ideggyógyászati Szemle

1982. JÚLIUS 01.

Multiplex intracranialis meszesedés

DR ZOLTÁN Gábor, DR CZOPF József

A szerzők agyi keringészavarra utaló tünetek miatt felvett 54 éves férfi esetét ismertetik, akinél „mellékletként" 12 intracranialis, túlnyomórészt a parieto-occipitalis régióban elhelyezkedő, kétoldali meszes gócárnyékot találtak a koponya rtg. felvételeken. Vizsgálataik eredményeként arra a megállapításra jutottak, hogy a beteg korábban nagy valószínűséggel citomegália vírus fertőzésen eshetett át, s ennek következménveként értékelték a mészárnyékokat.

HUN 1982;35(07)

Ideggyógyászati Szemle

1959. NOVEMBER 01.

Újabb adatok az epilepsziás rohamok éjszakai és nappali jelentkezésének klinikai és élettani jelentőségéhez

KAJTOR Ferenc, NAGY A. Tibor

Háromszáz epilepsziás tanulmányozása során szerzők azt találták, hogy a rohamok alvás alatti (éjjeli) vagy ébrenlét közbeni (nappali) jelentkezése és az epileptogen góc anatomo-functionalis szervezettsége között határozott összefüggés van. A halántéklebeny mediobasalis állományának, az elülső frontális és a temporo-parieto-occipitalis convexitasnak gócai számára a praeconvulsiv feltételek legkedvezőbb társulását az alvás biztosítja. A hátsó frontális, centrális, parietalis és külső temporalis kérgi gócokra elsősorban az ébrenlét convulsiv befolyása érvényesül; a focalis motoros vagy sensori motoros rohamok éjjel ébresztenek. A roham bekövetkezésének napi időpontja s az általa okozott ébresztés maga is a góc egyik klinikai manifestatiója, amely szintén a focus élettani működéseinek valamelyikét, valószínűen az ébrenléti, figyelmi és magatartást alakító folyamatok gátlásában vagy facilitálásában betöltött szerepét tükrözi.

HUN 1959;12(11)