Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁJUS 30.

[A kombinált kétoldali subthalamicusmag-stimuláció és levodopakezelés hatása az egyensúlyra és a mobilitásra Parkinson-kórban]

NAZAN ŞIMŞEK ERDEM, GÖKÇE Yağmur GÜNEŞ GENCER, TANJU UÇAR, SEHUR Sibel ÖZKAYNAK

[A kétoldali subthalamicus mag mély agyi stimulációja (STN-DBS) és a dopaminerg gyógyszeres kezelés együttes hatékonyságának értékelése az egyensúlyra és a mobilitásra Parkinson-kórban (PD) szenvedő betegeknél. A vizsgálatba 18, kétoldali STNDBS stimulációs terápia alatt álló PD-beteget vontak be. A betegek klinikai jellemzőinek értékelésére az egységes Parkinson-kór értékelő skálát (UPDRS) alkalmazták.]

ENG 2023;76(5-6)

Ideggyógyászati Szemle

2021. MÁJUS 30.

Transcranialis egyenáram-stimuláció a kognitív idegtudományban – buktatók és megoldások

PESTHY Orsolya, JANACSEK Karolina, NÉMETH Dezső

A transcranialis egyenáram-stimuláció (transcranial direct current stimulation, tDCS) ígéretes agystimulációs eszköz, melynek használata egyszerű, nem invazív és viszonylag olcsó. Mivel képes átmenetileg megváltoztatni az agy­működést, hozzájárulhat mind a klinikum, mind az ideg­tudományi kutatások fejlődéséhez. Ugyanakkor a tDCS hatékonyságát némi szkepticizmus övezi. Ennek oka részben a hatásmechanizmusról való hiányos tudásunk, másrészt a látszólag ellentmondó kutatási eredmények. A jelen cikkben összefoglalót kívánunk nyújtani a tDCS-kutatásokban felmerülő problémákról és azok lehetséges megoldásairól. Különös figyelmet szentelünk a tDCS hatásában megjelenő interindividuális különbségek forrá­sára, ami magyarázatot adhat a zajos adatokra, így kiküszöbölésükkel megbízhatóbb eredmények születhetnek. Reményeink szerint ez az összefoglaló hozzájárul, hogy a jövőbeli tDCS-kutatások megismételhetők legyenek, maximalizálva az eszközben rejlő potenciált.

HUN 2021;74(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2020. JÚLIUS 30.

DBS-műtéttel kezelt Parkinson-kóros betegek kézügyesség-javulásának objektív mérése

SZÁNTÓ Ildikó, SÁNDOR Balázs, KATONA Krisztián, NAGY Máté, JUHÁSZ Annamária, BALÁS István

A DBS- (deep brain stimulation, mély agyi stimuláció) műtéttel kezelt Parkinson-kóros betegek kézügyességének mérésével adatokat nyerhetünk a műtét sikerességéről, amely a beteg várhatóan javuló életminőségét is előre­vetíti. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy az általunk fogászati vizsgálat során alkalmazott optikai és plakkfestési technika alkalmas-e a rutinszerű, egyszerű használatra, a műtét sikerességének megítélésére. Tíz Parkinson-kóros beteget vontunk be a vizsgálatba. Fogorvostan-hallgatók által felügyelt fogmosás után több alkalommal standard körülmények között a fogakon kép­ző­dő bakteriális depozitum (dentális plakk) megfestését követően lefényképeztük a frontfogakat. A digitális fény­kép­felvételeken mértük a fogak plakkal való fedettségét. Eredményeink szerint a fogmosási hatékonyság a DBS-műtétet követően szignifikánsan javult, aminek hátterében a betegek kézügyességének javulása állhat. Távolabbi célunk az, hogy a fenti módszert nagyobb esetszámon is alkalmazzuk a betegek tüneti javulásának megítélésére.

HUN 2020;73(07-08)

Nővér

2019. AUGUSZTUS 30.

Teljes testes elektro­stimulációs tréning indirekt hatása a gátizmokra

ARANYNÉ Molnár Tímea, NAGY Edit, DOMJÁN Andrea, FEKETE Zoltán, SURÁNYI Andrea, BÓDIS József

A vizsgálat célja: Számos tanulmány vizsgálja a törzsstabilizátorok erősítésének hatékonyságát a medencefenéki diszfunkciók esetében. Esettanulmányunkban egy új core izomzaterősítő módszer gátizomzatra mért hatását vizsgáltuk.

HUN 2019;32(04)

Ideggyógyászati Szemle

2018. JANUÁR 30.

Klinikai neurofiziológiai módszerek a cerebrovascularis betegségek diagnózisában és kezelésében

NAGY Ildikó, FABÓ Dániel

A neurofiziológiai módszerek új teret hódítanak a cereb-rovascularis betegségek diagnosztikájában és terápiájában. Míg az EEG vezető szerepe a post-stroke epilepszia diagnózisában változatlan, a thrombolysis eredményességének korai megítélésére, illetve a beteg állapotának prognosztizálásában a qEEG-paraméterek több vizsgálatban is bizonyították hatékonyságukat.

HUN 2018;71(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2015. NOVEMBER 20.

Korábban és hatékonyabban: a mély agyi stimuláció szerepe a munkaképesség megőrzésében

DELI Gabriella, BALÁS István, KOMOLY Sámuel, DÓCZI Tamás, JANSZKY József, ASCHERMANN Zsuzsanna, NAGY Ferenc, BOSNYÁK Edit, KOVÁCS Norbert

A közelmúltban publikált „EarlyStim” vizsgálat igazolta, hogy a Parkinson-kórban jelentkező korai fluktuáció miatt elvégzett mély agyi stimuláció (deep brain stimulation, DBS) jelentősebb mértékben javítja az életminőséget és csökkenti a motoros tünetek súlyosságát, illetve hatékonyabban szolgálja a szociális helyzet megőrzését is, mint az optimális gyógyszeres kezelés önmagában.

HUN 2015;68(11-12)

Idegtudományok

2014. MÁRCIUS 28.

A Parkinson – betegek világnapjára

TAKÁTS Annamária

A Parkinon - kór az Alzheimer - kór után a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség. Hosszú ideig mozgászavarnak tartották mozgáslassulással, izommerevséggel, remegéssel, testtartás zavarral és esésekkel, a beszéd és az arckifejezés megváltozásával. Az utóbbi 10 - 15 évben ismert lett, hogy a tüneti kép sokkal gazdagabb, a betegség érinti a fizikai, szellemi és lelki működéseket is.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2012. JÚLIUS 30.

Dystonia kezelése mély agyi stimulációval: 40 eset tapasztalatainak összefoglalása

DELI Gabriella, BALÁS István, KOMOLY Sámuel, DÓCZI Tamás, JANSZKY József, ILLÉS Zsolt, ASCHERMANN Zsuzsanna, TASNÁDI Emese, NAGY Ferenc, PFUND Zoltán, BÓNÉ Beáta, BOSNYÁK Edit, KULIFFAY Zsolt, SZIJJÁRTÓ Gábo

Számos metaanalízis és kontrollcsoportos, többcentrumos vizsgálat eredménye igazolta a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation, DBS) hatékonyságát a generalizált és szegmentális primer dystonia kezelésében. Vizsgálatunk célkitűzése a dystonia DBS-kezelésével kapcsolatos eredményeink összefoglalása volt.

HUN 2012;65(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2012. MÁRCIUS 30.

PhD tézis Új noninvazív transcranialis stimulációs technikák a neuroplaszticitás kutatásában

DANIELLA Terney

For more than 20 years, non-invasive transcranial stimulation techniques like repetitive transcranial magnetic stimulation (rTMS) and transcranial direct current stimulation (tDCS) have been used to induce and potentiate neuroplastic-like effects in the human cortex, leading to synaptic alterations, namely the experience- and activity-dependent modification of synaptic transmission.

HUN 2012;65(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

A mély agyi stimuláció szerepe az epilepszia kezelésében

JANSZKY József, BALÁS István, KOVÁCS Norbert

A mély agyi stimuláció (deep brain stimulation, DBS) egyre nagyobb teret hódít az idegrendszeri betegségek kezelésében. Indikációs területe folyamatosan bővül, egyre több a széles körben elfogadott és „törzskönyvezett” eljárás, ahol véletlen besorolásos, többcentrumos, nemzetközi vizsgálat is alátámasztotta a DBS hatékonyságát egyes betegségekben.

HUN 2011;64(09-10)