Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2023. AUGUSZTUS 31.

A Magyar Stroke Társaság XVII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XIV. Konferenciája Absztraktfüzet 3

HUN 2023;8(3)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2023. AUGUSZTUS 31.

Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről 2

HUN 2023;8(4)

Immunonkológia

2023. AUGUSZTUS 07.

EADO 2023

KUZMANOVSZKI Daniella

Az EADO (European Association of Dermato-Oncology – Európai Dermatoonkológiai Társaság) 19. kongresszusa 2023. április 20–22. között az olaszországi Rómában, az Örök Városban került megrendezésre. A személyes jelenléten túl a szervezők virtuálisan, online is hozzáférést biztosítottak a rendezvényhez.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2023. JÚLIUS 30.

Az MR-képalkotás jelentősége az akut stroke diagnosztikájában és ellátásában – Az MRI FIRST! Projekt

MAGYAR Máté , TÓTH Adrienn, NYILAS Nóra Luca, BIRÓ István, KOZÁK Lajos Rudolf, GYEBNÁR Gyula, RUDAS Gábor, MAUROVICH HORVAT Pál, BERECZKI Dániel, BARSI Péter

Az MRI First! projekt keretén belül 2020. január 1-jétől ictalis neurológiai góctünettel jelentkező betegek esetében elsődleges modalitásként MRI-vizsgálatot végzünk. Célunk a klinikai tüneteket magyarázó eltérések kimutatása, a további potenciális kezeléshez minél pontosabb adatok közlése a parenchyma állapotáról, a perfúziós és vascularis viszonyokról. A vizsgálatokat 1,5 Tesla Philips Ingenia MR-készüléken végeztük.

HUN 2023;76(7-8)

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 25.

Koponya CT-vizsgálat eredményei rendellenes viselkedés miatt vizsgált idős betegekben

Liu és munkatársai az Academic Emergency Medicine-ben megjelent cikkükben az idős, sürgősségi osztályon delíriummal diagnosztizált betegek koponya-CT-vizsgálatai eredményének rendszerező áttekintését és metaanalízisét mutatják be. Vizsgálatuk célja annak megállapítása volt, hogy akutan jelentkező delírium, zavartság vagy tudatzavar miatt vizsgált, 65 évnél idősebb betegek koponya-CT-vizsgálata milyen arányban mutatott kórjelző eltérést, és mennyiben jelzi előre az ilyen vizsgálatokat a betegek fejfájásos panasza, (fej)sérüléses előzménye, antikoagulált állapota és fokális neurológiai tünetek jelenléte.

HUN

Idegtudományok

2022. MÁRCIUS 08.

Mi történik az agyunkban, amikor meghalunk?

Először rögzítették EEG-vel egy haldokló ember agyhullámait. Az agy az átmenet során és 30 másodpercig a halál után is aktív és koordinált maradt. Az átmenet során az álmodásra, a memória-előhívásra és a meditálásra jellemző EEG-hullámok jelentek meg.

HUN

Klinikum

2021. SZEPTEMBER 09.

Klinikai vizsgálatokról

A klinikai vizsgálatok célja megtalálni a betegségek megelőzésének, diagnosztikájának vagy kezelésének megfelelő módját. A kezelést tekintve a klinikai vizsgálatok célja gyakran annak megállapítása, hogy az új kezelés hatásosabb és kevesebb mellékhatással jár, mint más, már a gyakorlatban használt eljárás. A klinikai vizsgálatokat a félig-kísérletek közé sorolják és akár több vizsgálat együttes kiértékelésére is szükség lehet az eredmények általánosításához (metaanalízis, evidence synthesis).

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2017. MÁJUS 30.

EEG-alapú agyi hálózatok 14 neurológiai betegségben

DÖMÖTÖR Johanna, CLEMENS Béla, CSÉPÁNY Tünde, EMRI Miklós, FOGARASI András, HOLLÓDY Katalin, PUSKÁS Szilvia, FEKETE Klára, KOVÁCS Attila, FEKETE István

Az agyi betegségek nagy részében eddig nem kutatták módszeresen az agyi hálózati működést. EEG funkcionális konnektivitás (EEGfC) -vizsgálata 14 neurológiai betegségben.

HUN 2017;70(05-06)

Klinikum

2016. OKTÓBER 11.

A dohányzás szerepe a rheumatoid arthritis patogenezisében - A Figyelő 2016;1

KISS Emese

A rheumatoid arthritis (RA) az ízületek destrukciójához vezető krónikus autoimmun betegség. Kialakulásában genetikai és környezeti faktorok együttesen vesznek részt. A genetikai meghatározottság körülbelül 50%-áért bizonyos HLA-DRB1 szekvenciák, az úgynevezett shared epitópok (SE) felelősek.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2016. MÁRCIUS 30.

Egyedi loreta-abnormalitások vizsgálata idiopathiás generalizált epilepsziákban

CLEMENS Béla, PUSKÁS Szilvia, BESENYEI Mónika, KONKÁDOR István, HOLLÓDY Katalin, FOGARASI András, BENSE Katalin, EMRI Miklós, OPPOSITS Gábor, KOVÁCS Noémi Zsuzsanna, FEKETE István

Idiopathiás generalizált epilepsziában (IGE) gyűlnek az agykérgi ictogen állapotra vonatkozó strukturális és funkcionális képalkotó vizsgálatok eredményei, de a kvantitatív EEG (qEEG) -jellemzőket csak csoportszinten vizsgálták. Munkánkban az EEG-háttértevékenység egyedi vonásait vizsgáltuk IGE-betegekben, gyógyszermentes és antiepileptikummal kezelt állapotban. Prospektív vizsgálatban IGE-betegek nyugalmi- ébrenléti EEG-aktivitását elemeztük gyógyszermentes állapotban és a gyógyszeres kezelés 3–6. hónapja között. Emellett retrospektíve gyűjtött IGE-betegekben a qEEG-lelet állandóságát is vizsgáltuk. Tizenkilenc csatornás EEGfelvételekből betegenként összesen kétpercnyi háttértevékenységet elemeztük LORETA (Low Resolution Electromagnetic Tomography) módszerrel. A LORETA-aktivitás abszolút értékeit Z-transzformációnak vetettük alá, majd színkódoltan, MRI-templáton jelenítettük meg. A [+3Z] és [–3Z] közti intervallumon kívül eső értékeket kórosnak minősítettük. 1. Gyógyszermentes állapotban a LORETAlelet kóros volt a betegek 41–50%-ában. 2. A kóros esetekben nagy interindividuális változatosság jelentkezett. 3. IGEbetegek többségében a kóros aktivitást mutató agykérgi terület kétoldali és szimmetrikus volt. 4. A maximális eltérés a legtöbb IGE-betegben a frontális vagy temporalis kéregben jelentkezett. 5. A rohammentesség többnyire LORETAnormalizációval járt, a perzisztáló rohamok perzisztáló LORETA-abnormalitással. 1. A gyógyszermentes állapotban talált kóros LORETA-leletek a tartósan fennálló agykérgi ictogen állapotot jelzik. 2. A maximális individuális LORETA-abnormalitás lokalizációja megegyezik az irodalomból ismert strukturális agyi eltérések lokalizációjával és a rohamok kiindulásának helyével. 3. A gyógyszerhatás elemzése segíthet a gyógyszerre reagáló és nem reagáló betegek közti különbség vizsgálatában.

HUN 2016;69(03-04)