Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 16

Klinikai Onkológia

2023. JÚNIUS 28.

A csont és lágyrészek differenciálatlan, kis kereksejtes sarcomáinak patológiája

NAGY Ágnes, DEZSŐ Katalin, SÁPI Zoltán

Az utóbbi években a molekuláris vizsgálatok előtérbe kerülése miatt nagy változások történtek a csont és lágy részek differenciálatlan, kiskerek sejtes sarcomáinak klasszifikációjában.

Hypertonia és Nephrologia

2023. OKTÓBER 30.

Colorectalis adenocarcinomás beteg B-RAF-inhibitorral történő kezelése során fellépő akut tubulointerstitialis nephritis

PAKSICZA Lilla, DOBI Deján, TAKÁCS Veronika, MÉSZÁROS Edina, TOKODI Zsófia, DEÁK György

Az onkológiai célzott biológiai kezelések bővülésével, az életkilátások javulásával egyre gyakrabban kell számolni a tumorellenes szerek vesére gyakorolt hosszú és rövid távú hatásaival, amelyek nagyban befolyásolják a betegek mortalitását, valamint a későbbiekben alkalmazható onkológiai kezelési lehetőségeket is. A B-RAF-inhibitorokat széles körben alkalmazzák, elsősorban a melanoma malignum, valamint colorectalis eredetű daganatos betegségek esetében. Colorectalis adenocarcinoma miatt másodvonalban B-RAF- (v-Raf murine sarcoma viral oncogene homolog B) és EGFR- (epidermal growth factor) inhibitorral kezelt fiatal beteg esetét ismertetjük, akinél a kezelés során heveny veseelégtelenség lépett fel, hemodialízis-kezelés vált szükségessé. Vesebiopszia során akut tubulointerstitialis nephritis igazolódott, amelynek hátterében a B-RAF-inhibitor nephrotoxicus hatását feltételeztük, szteroidkezelést kezdtünk. A beteget a malignus betegség gyors progressziója miatt elvesztettük.

Lege Artis Medicinae

2021. JÚNIUS 07.

Negatívnyomás-terápia Covid-19-pandémia idején: fasciitis necrotisans és retroperitonealis tályog kezelése

ZÁDORI Gergely, SUSÁN Zsolt, TÓTH Csaba Zsigmond, TÓTH Dezső, SZENTKERESZTY Zsolt

A fasciitis necrotisans ritka, nagy mortalitású betegség. Leggyakrabban a végtagokon, hasfali lágyrészekben és a perinealis régióban alakul ki, de ritkán a retroperitoneumot is érintheti. A kezelés alapja a korai necrectomia és antibiotikum-kezelés, melyet negatívnyomás-terápiával érdemes kiegészíteni. Közleményünkben egy kiterjedt, csípőtájékról kiinduló fasciitis necrotisans és a retroperitoneumba terjedő tályog sikeres kezelését ismertetjük. A beteg jobb csípő­tájéka fölött fokozatosan növekvő, fájdalmas duzzanat alakult ki, amely kifekélyesedett. Első vizsgálatakor jelentősen emelkedett laboratóriumi gyulladásos markerek igazolódtak, emellett a necroticus elváltozás hátterében felmerült a sarcoma lehetősége. Kezdetben antibiotikum-ke­ze­lés és mintavétel történt. A CT-vizsgálat nagy méretű, a retroperitoneumba is terjedő tályogrendszert igazolt. A műtét során fasciitis necrotisansra jellemző kép volt látható, necrectomia, sebtisztítás történt, melyet negatívnyomás-terápiával egészítettünk ki. A beteg 14 napi kezelést követően gyógyult. A fasciitis necrotisans kezelésében alapvető fontosságú a ne­ga­tívnyomás-terápia. A kezeléssel je­len­tősen csökkenthető a sebkötözések, va­la­mint az egészségügyi személyzet és betegek közötti kontaktusok száma. A Co­vid-19-járvány miatt ennek különös a jelentősége, hiszen a vírus terjedésének féken tartásában kiemelt szerepe van az emberek közötti szoros kontaktus minimalizálásának.

Ideggyógyászati Szemle

2020. JÚLIUS 30.

[Extraskeletalis, intraduralis, nem metasztatikus Ewing-sarcoma]

OTTÓFFY Gábor, KOMÁROMY Hedvig

[Intracranialis lokalizációjú Ewing-sarcoma nagyon ritkán fordul elő. Egy négyéves fiúgyermek klinikai és képalkotó vizsgálatainak jellegzetességeit ismertetjük. Koraszülött volt, intraventricularis vérzés szövődményeként kialakult posthaemorrhagiás hydrocephalus miatt ventriculoperitonealis sönt beültetésen esett át újszülöttkorában. Rendszeres gondozás során nem észleltük söntvezetési zavar vagy emelkedett intracranialis nyomás tüneteit. Nyolc hónapos korában készült utolsó képalkotó vizsgálata. Négyéves korában ismétlődő hányás, fokális epilepsziás rohamok kezdődtek. Koponya-MR-vizsgálata bal oldali frontoparietalis, a sinus sagittalis superiorba betörő térfoglaló folyamatot mutatott. Cranio­tomia során a tumor teljes eltávolításra került. A tumor­szövet hisztológiai vizsgálata igazolta a kis, kék, kerek sejtes daganatot. A Ewing-sarcoma diagnózisát az EWSR1-gén­­transzlokáció kimutatása FISH-módszerrel megerősítette. A staging vizsgálatokkal metasztázis nem volt kimutatható. A beteg az EuroEwing99 protokoll szerint kapta meg kezelését. 10 év telt el a diagnózis és a műtét óta, jelenleg is tumor- és rohammentes, életminősége jó.]

Klinikai Onkológia

2019. AUGUSZTUS 30.

Elektrokemoterápia

KIS Erika Gabriella

A felületesen elhelyezkedő daganatok standard elektrokemoterápiával (ECT) történő kezelésének gyakorisága az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedett, és indikációja a bőrdaganatoktól a lokálisan előrehaladott, vagy metasztatikus tumorokig terjed. Az eljárás kevés mellékhatása, különféle szövettani típusokban igazolódott hatásossága és ismételhetősége miatt az egyéb lokális tumorablatiós módszerek megbízható alternatívájává tette. Az ECT a reverzibilis elektroporáció fi zikai jelenségén alapul, amelynek során nagy energiájú elektromos impulzusok hatására a sejtek membránja átmenetileg áteresztővé válik olyan kemoterapeutikumok számára, amelyek egyébként csak kismértékben jutnának a sejtbe, és így megnövekszik a citotoxikus hatásuk. A beavatkozás jelenleg elfogadott indikációit képezik a superfi cialis melanoma és emlőrák-metasztázisok, bőrfelszíni fej-nyak táji tumorok, primer és recidív nem melanoma bőrrákok, Kaposi-sarcoma, és jól megválasztott esetekben nyálkahártyán lévő orr-garat tumorok. Az újabb kezelési területek a visceralis és hematológiai tumorok bőrmetasztázisai, vulvacarcinoma, bizonyos jóindulatú bőr elváltozások és az ECT immunterápiákkal való kombinációja. A technikai fejlesztéseknek köszönhetően a változtatható geometriájú hosszú elektródákkal az ECT új indikációi a mélyen ülő daganatok, beleértve a máj-, pancreas-, prostatatumorokat és csontmetasztázisokat. Ebben az összefoglalóban áttekintjük az eljárás jelenlegi helyzetét az alapelvektől a közelmúltban frissített kezelési protokollon át a kutatási fázisban lévő vizsgálatokig, és szövettani típusonként beszámolunk az ECT hatásosságáról.

Klinikai Onkológia

2017. DECEMBER 05.

Haemopoeticus őssejt-transzplantáció gyermekkori nem hematológiai szolid tumorokban

HAUSER Péter, KRIVÁN Gergely

A nagy dózisú kemoterápiát követő autológ őssejt-átültetést és az allogén őssejttranszplantációt mintegy három évtizede alkalmazzák a gyermekkori nem hematológiai szolid tumorok kezelésében. Az autológ őssejt-transzplantáció számos rossz prognózisú kemoszenzitív daganattípus esetében a standard primer kezelés részévé vált (neuroblastoma, Ewing-sarcoma, medulloblastoma), számos betegségben recidiváló és refrakter esetek egy részében hatékonyan alkalmazhatóak (csírasejtes daganatok, Wilms-tumor). A csökkentett intenzitású kondicionálással végzett allogén őssejt-transzplantációk nem váltották be a hozzájuk fűződő reményeket a nem hematológiai szolid tumorok esetében. Jelen tanulmányban részletesen elemezzük az autológ és allogén transzplantáció helyét a különböző szolid tumorok kezelésében.

Klinikai Onkológia

2016. MÁJUS 20.

Gyermekkori mesenchymalis daganatok kezelése

CSÓKA Monika

A mesenchymalis sejtek normális elérésük során vázizom, simaizom, zsír, kötőszövet, csont és porc irányába differenciálódhatnak. A mesenchymalis eredetű benignus tumorok csoportjába tartoznak; fibroma, lipoma, osteoma, chondroma, haemangioma, myoma stb. A rosszindulatú daganatok közül gyermekkorban lágyrész- és csontsarcomák fordulnak elő; rhabdomyosarcoma, osteosarcoma, Ewing-sarcoma, ritkábban fibrosarcoma, liposarcoma stb. A terápiás lehetőségek (sebészi, sugár-, kemoterápia/célzott terápia) kombinált alkalmazásának eredményeképpen a gyermekek gyógyulási esélyei lényegesen javultak az elmúlt évtizedekben. Ennek azonban előfeltétele a daganatok korai felismerése és gyermekonkológiai központokban nemzetközi protokollok alapján történő kezelése.

Ideggyógyászati Szemle

2012. MÁJUS 30.

Primer gerincdaganatok prognosztikai faktorai

LAZÁRY Áron, BORS István Béla, SZÖVÉRFI Zsolt, RÓNAI Márton, VARGA Péter Pál

Az elsődleges gerincdaganatok ritka betegségnek számítanak, a témakört átfogóan elemző közlemények száma a nemzetközi irodalomban is csekély. Az Országos Gerincgyógyászati Központ több mint egy évtizedes klinikai tapasztalatára támaszkodva elemeztük a primer gerinctumorok epidemiológiai jellemzőit és klinikai konzekvenciáit.

Lege Artis Medicinae

2008. NOVEMBER 10.

Alacsony malignitású fibromyxoid sarcoma a temporalis izomban

KOVÁCS S. Krisztián, FAN Rong, MICHALS Edward A., DÓSA Sándor, VILLANO John L., VÁLYI-NAGY Tibor

Az alacsony malignitású (low grade) fibromyxoid sarcoma (LGFMS) leginkább a vázizomból indul ki, fiatal-középkorú felnőtteknél; férfiak körében gyakoribb, mint nők között. Elsősorban az alsó végtagok érintettek, főleg a comb területe. Az LGFMS egyik variánsa a hialinos orsósejtes tumor óriásrozettákkal. A tumor klasszikus és orsósejtes variánsa között számos átfedés van elsősorban az életkort, a lokalizációt, a szövettani képet és az áttétképzést figyelembe véve.

Lege Artis Medicinae

2007. NOVEMBER 20.

Intraabdominalis follicularis dendritikus sejtes sarcoma Esetleírás képekben

OROSZ Zsolt, HOLLÓSI Melinda, FORRAI Gábor, RAHÓTY Pál

A dendritikus sejtes tumorok (FDCS) rendkívül ritka, nem tisztázott etiológiájú elváltozások; a nyirokcsomók különböző típusú dendritikus sejtjeihez hasonló differenciációt mutatnak. Elsősorban nyirokcsomókban alakulnak ki; három formájuk: follicularis dendritikus sejtes sarcoma, interdigitáló reticulumsejtes sarcoma és nem osztályozható dendritikus sejtes sarcoma. A follicularis dendritikus sejtes sarcomák jellegzetesen a C3b- és C3dreceptorok elleni CD21- és CD35-ellenes antitestekkel adnak pozitivitást, és ez a szövettani diagnózis alapja.