Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 70

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia

BÁLINT Olga Hajnalka, ANDRÉKA Péter

A krónikus thromboemboliás pulmonalis egy, a pulmonalis artériás thrombosishoz társuló vascularis betegség, amely az áramlási viszonyok megváltozásához és a pulmonalis erek másodlagos remodellingjéhez vezet. A CTEPH ritka hosszú távú szövődménye a pulmonalis emboliának, melynek kumulatív incidenciája 0,1–9,1 között van tünetes betegekben. Korai tünetek az effort dysp­noe, később a jobbszívfél-elégtelenség je­lei dominálnak, ritkábban a syncope.

Hypertonia és Nephrologia

2024. FEBRUÁR 28.

Kardiológiai újdonságok és szakmai irányelvek, amelyek a krónikus vesebetegeket is érinthetik

SCHNEIDER Károly

A kardiológiai útmutatásokban és szakmai irányelvekben a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére és kezelésére, a cardiovascularis érintettség típusától és súlyosságától, a szívbetegség társbetegségekkel történő változatos együttes előfordulásától függően számos stratégiai szer (ACE-gátló/ARB, ARNi, béta-blokkoló, MRA, SGLT-2-gátló) került 1A evidenciaszintű javaslattal az ajánlásokba.

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

A „Hol az egyensúly a betegek szűrése és a már felismert esetek életmódrendezése között?” című cikkre reflektálva [2023;33(12):610-4.]

MÁRK László, VITRAI József

Kósa István a LAM 2023. 12. számában közölt írását (1) „nem lehetett letenni”. Az egészet az aggódás, a tenni akarás hatja át, ahogy az ugyanitt megjelent Kapócs Gábor társfőszerkesztői Töprengőjét. Utóbbi ábrái maximálisan jelzik, hogy az eddiginél többet kell tennünk egészségünk megőrzéséért, a cardiovascularis prevencióért.

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Májbetegségek a háziorvosi gyakorlatban – mikor gondoljunk rá?

SCHULLER János

Az elmúlt évtizedekben robbanásszerűen fejlődött a hepatológia. Egyre több betegség etiológiája, patomechanizmusa vált ismertté és így a májbetegségek többségében már hatásos kezelésre van lehetőség. Ez a fejlődés óriási felelősséget ró a gyógyító orvosra, hiszen többé-kevésbé minden orvosnak tudnia kell, melyek a gyógyítás lehetőségei a nem a saját szakterületébe tartozó kórképekben. Más szóval: a pontos etiológiai diagnózis felállítása fontos.

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

A nátrium-glükóz kotranszporter-2-inhibitoroknak a diabetes mellitus kezelésén túlmutató reno- és kardioprotektív hatásai

AMBRUS Csaba, BENCZÚR Béla

Az eredetileg antidiabetikumként alkalmazott SGLT2-gátlók nem várt mértékben javították a szívbetegségek (elsősorban a szív­elégtelenség) kimenetelét és közel a felére csökkentették a renalis események kockázatát diabeteses betegekben. Később ezeknek a szereknek az adása a primer renalis végpontú vizsgálatokban és a szívelégtelenségben szenvedő betegekben is jelentősen csökkentették a morbiditást és mortalitást.

Immunonkológia

2023. DECEMBER 20.

Az immunterápiák pulmonológiai mellékhatásai

BITTNER Nóra

Az immuncheckpoint-gátlók megjelenése átírta az onkológiai kezeléseket a szolid tumorok és a hematológiai malignitások esetében is. Ez az áttörés megérkezett a tüdőtumorok kezelésében is.

Hypertonia és Nephrologia

2023. DECEMBER 18.

Cardiorenalis-metabolikus szemlélet az orvoslásban – gondolatok, tudnivalók az új ajánlások nyomán az SGLT-2-gátlókkal és GLP-1-receptor-agonistákkal kapcsolatban

WAGNER László

A 2-es típusú cukorbetegség gyakori szövődményei a krónikus veseelégtelenség és a krónikus szívelégtelenség. A krónikus veseelégtelenség és a krónikus szívelégtelenség azonban egymás kialakulását és romlását is segíthetik, illetve korábban és súlyosabban jelentkezhetnek cukorbetegség esetén. Továbbá, a krónikus vese-, illetve szívelégtelenség esetén a 2-es típusú cukorbetegség is gyakrabban fordulhat elő.

Ideggyógyászati Szemle

2023. NOVEMBER 30.

[A magas biokompatibilitású szerves  növényi olajok hatékonysága  az epiduralis fibrosis megelőzésében:  Kísérleti tanulmány]

MEHMET Huseyin AKGUL, MEHMET Yigit AKGUN, TUGCE ANTEPLIOGLU, OGUZ KUL

[Az epiduralis fibrosis minden gerincműtét után fontos sebészeti probléma. Különböző biológiai és nem biológiai anyagokkal próbálták gátolni az epiduralis fibrosist, amit a gerincműtétek utáni fájdalom legfontosabb okának tartanak. Az olívaolaj, a Nigella sativa (fekete kömény) olaj és a szójaolaj a klinikákon a táplálásban szájon át alkalmazott, palmatinsav-, linolsav-, sztearinsav- és palmitoleinsav-tartalmú folyékony zsírsavak. Az olívaolaj, a Nigella sativa-olaj és a szójaolaj hatékonyságát az epiduralis fibrosisra kutatócsoportunk vizsgálta először laminectomiás modellben.

Ötven felnőtt, 300–400 gramm közötti súlyú hím Wistar albínó patkányt hasz­náltunk a kutatásban. Összesen öt cso­portot alakítottunk ki: sham (I. csoport) (n = 10), nem volt kezelve; II. csoport (n = 10) 1 koncentrált sóoldat; III. csoport (n = 10) 1 koncentrált olí­vaolaj; IV. csoport (n = 10) 1 koncentrált Ni­gella sativa-olaj; V. csoport (n = 10); 1 kon­centrált szójaolajat helyileg alkalmaztunk az epiduralis régióra a laminectomia után. A pat­kányok teljes gerincét felboncoltuk, szövettani és immunkémiai méréseket végeztünk. A neu­rohisztopatológiai eredményeket fél­kvantitatív módon pontoztuk az érrendszeri elváltozás, a neuronok degenerációja, a gliosis és a vérzési kritériumok alapján.

A fibrosis és a kötőszöveti proliferáció legalacsonyabb szintje abban a csoportban volt megfigyelhető, ahol a műtét után Nigella sativa-olajat használtak, ezt követte az olívaolajjal kezelt csoport, végül pedig a szójaolajjal kezelt csoport.

A Nigella sativa-olaj és az olívaolaj nagyon hatékonyan csökkenti a laminectomiát követő epiduralis fibrosist és az összenövések mértékét, és egyszerű, olcsó és nagymértékben biokompatibilis anyagként alkalmazhatók a klinikai gyakorlatban.]