Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 37

Klinikum

2023. DECEMBER 21.

hirdetés

Komplex állapotfelmérés idős betegeknél

BESENYEI Attila, GADÓ Klára

Magyarországon a lakosság tartós és folyamatos fogyása tapasztalható az 1980-as évek óta, aminek demográfiai jelentőségét a népesség öregedése, a korösszetételének torzulása csak tovább súlyosbít. 1990 óta folyamatosan nő társadalmunkban az időskorúak számaránya, ami 2023-ban 20,54%-ot ért el. Hazánkban a szív- és érrendszeri halálozások mellett továbbra is kiemelt jelentőségű a daganatos betegségekhez társuló halálozás.

Ökológia

2023. SZEPTEMBER 13.

Ökológiai gyász: kockázat a mentális egészségre vagy egy funkcionális válasz?

Az éghajlatváltozás egyre több ember számára válik a hétköznapok megkerülhetetlen valóságává. A már megtörtént vagy várható környezeti változások hosszú távú érzelmi következményekkel járnak – például ökológiai gyásszal, szolasztalgiával, ökoszorongással.

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁJUS 30.

[A kombinált kétoldali subthalamicusmag-stimuláció és levodopakezelés hatása az egyensúlyra és a mobilitásra Parkinson-kórban]

NAZAN ŞIMŞEK ERDEM, GÖKÇE Yağmur GÜNEŞ GENCER, TANJU UÇAR, SEHUR Sibel ÖZKAYNAK

[A kétoldali subthalamicus mag mély agyi stimulációja (STN-DBS) és a dopaminerg gyógyszeres kezelés együttes hatékonyságának értékelése az egyensúlyra és a mobilitásra Parkinson-kórban (PD) szenvedő betegeknél. A vizsgálatba 18, kétoldali STNDBS stimulációs terápia alatt álló PD-beteget vontak be. A betegek klinikai jellemzőinek értékelésére az egységes Parkinson-kór értékelő skálát (UPDRS) alkalmazták.]

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁRCIUS 30.

Stroke-ot követő rehabilitáció eredménye rehabilitációs intézetben

DÉNES Zoltán, BOROSNYAY Kata, MASÁT Orsolya

Stroke-ot elszenvedett, majd kórházi fekvőbeteg-ellátásban, elsőbbségi rehabilitációban részesült betegek rehabilitációs eredményének vizsgálata, különös tekintettel a funkcionális állapotban bekövetkező változásokra.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

A haematopoeticus őssejt-transzplantáció hatása az életminőségre és a pszichés tünetekre

JANICSÁK Henrietta , MASSZI Tamás , REMÉNYI Péter , UNGVARI S. Gabor , GAZDAG Gábor

Az őssejt-transzplantációval összefüggő mortalitás folyamatos csökkenése ellenére a rövid és hosszú távú komorbiditás aránya továbbra is magas, ami jelentős negatív hatást gyakorol a betegek életminőségére, és növeli a pszichés tünetek kialakulásának kockázatát. Számos, ellentmondó eredményeket tartalmazó kutatás irányult az allogén és autológ őssejt-átültetésen átesett betegek életminőségének és affektív tüneteinek kapcsolatára.

Idegtudományok

2022. SZEPTEMBER 20.

Agyi képalkotás diagnosztikus pontossága hirtelen kezdetű szédüléssel jelentkező betegek esetében

A vizsgálat eredményei közül a következők emelendőek ki: a natív koponya-CT szenzitivitása a centrális és a perifériás kórokok megkülönböztetésében nagyon alacsony (28,5%, negatív LR 0,72). A koponya-nyaki CTA, az MR-angiográfia (MRA) és a carotisultrahang szenzitivitása szintén alacsony, de ez utóbbiakról kevés bizonyíték áll rendelkezésre. A legmagasabb szenzitivitása a diffúziósúlyozott MR-vizsgálatnak volt (79,8%, negatív LR 0,2), viszont még ez is alkalmatlannak bizonyult a centrális okok kizárására, ugyanis amennyiben a tünetek kezdetéhez képest korán kerül alkalmazásra (48 órán belül), körülbelül ötből egy beteg esetében elvéti a centrális ok felfedezését. Ugyanakkor a képalkotó vizsgálatok specificitása egyaránt magas, azaz ha egy centrális ok felfedezésre kerül CT-vel vagy MR-rel, az valószínűleg egy valós pozitív eredményt jelent. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a vizsgált betegpopulációban kizárólag akut vestibularis szindrómával jelentkező betegek szerepeltek, tehát köztük nem szerepelnek sem a spontán, sem pedig a kiváltható epizodikus szédüléssel jelentkező betegek. A vizsgált betegpopulációban 5% volt a súlyos neurológiai diagnózisok (köztük a stroke) aránya. A 60 év feletti életkor, az egyensúly-bizonytalanság és a fokális neurológiai eltérések mutattak magasabb asszociációt a súlyos neurológiai diagnózisokkal. Az agyi képalkotás diagnosztikus pontossága az akut szédülés differenciáldiagnosztikájában alacsony, ezért kizárólagos használata nem javasolt a stroke és egyéb centrális okok kizárására az akut szédüléssel jelentkező betegek körében.

Idegtudományok

2021. AUGUSZTUS 24.

Funkcionális neurológiai rendellenességek sürgősségi osztályos diagnosztikája

A funkcionális neurológiai rendellenesség (functional neurological disorder, FND) vagy konverziós zavar egy olyan, motoros vagy szenzoros funkciókban fellépő akaratlan változás, mely a klinikai jellemzők alapján nem felel meg más neurológiai vagy egyéb kórképnek.

Idegtudományok

2021. JANUÁR 30.

A neurodegeneráció terápiáinak jövője

Bár a neurodegeneratív betegségek kezelése még mindig a tünetek megszüntetését vagy csökkentését szolgálja, klinikai fázisba léphetnek az RNS-csendesítő, illetve a génterápiával átalakított őssejteket beültető, fokozott idegnövesztőfaktor-termelést lehetővé tevő terápiák.

Hypertonia és Nephrologia

2020. ÁPRILIS 24.

Arterial hypertension and atrial fibrillation - the most important risk factors for stroke in clinical practice

LUDOVIT Gaspar, VESTENICKA Veronika, CAPRNDA Martin

Vascular stroke is a very frequent cause of morbidity and mortality, and in patients who suffered stroke subsequent long-term neurological deficit of greater or lesser extent is an important factor. Numerous clinical and epidemiological studies confirmed that elevated systemic blood pressure is among the main risk factors of both ischemic and hemorrhagic vascular stroke, the effects of arterial hypertension being very complex including morphological and functional changes in vessels and vascular circulation. In our retrospective analysis of 218 patients hospitalized for stroke we found arterial hypertension in 91.2% of subjects and atrial fibrillation in 32.1% of subjects. 182 patients (83.5%) have been diagnosed with ischemic stroke and 36 patients (16.5%) with hemorrhagic stroke. In the group of patients with atrial fibrillation, only 33 patients (47.1%) were treated by anticoagulants, what points out an inadequate indication of anticoagulant treatment when considering the stroke risk calculation for atrial fibrillation (CHA2DS2- VASc Score) and bleeding risk (HAS-BLED Calculator for Atrial Fibrillation). It is also noteworthy that in the group of patients with anticoagulant therapy who have developed ischemic stroke in spite of this treatment, we found that in 48.5% the treatment was underdosed and therefore ineffective. Our work points to the need to improve the effective management of arterial hypertension and atrial fibrillation, the most common modifiable factors of vascular strokes.