Részletes keresés

Klinikum

2023. DECEMBER 22.

hirdetés

Klinikum

2023. DECEMBER 20.

hirdetés

PharmaPraxis

2023. NOVEMBER 27.

A tartós metforminalkalmazás B12-vitamin-hiányt indukál

VARGA László

A 2-es típusú diabetes mellitus komplex, krónikus betegség, és ennek megfelelően a kezelése is szükségszerűen multifaktoriális. Jellemzően magában foglal életmódváltásra ösztönző (étkezés, fizikai aktivitás) és – ha ezek nem vezetnek eredményre, akkor – farmakológiai beavatkozást is.

HUN

Immunonkológia

2023. JÚNIUS 01.

A CheckMate-649 vizsgálat hároméves utánkövetési eredményei alátámasztják az első vonalbeli nivolumabbal kombinált kemoterápia eredményességét előrehaladott nyelőcső-, gastrooesophagealis junctio és gyomor-adenocarcinoma esetén

LAKATOS Gábor

A gastrooesophagealis daganatok továbbra is jelentős egészségügyi problémát jelentenek. Az előrehaladott stádiumú rák prognózisa kedvezőtlen, a hagyományos első vonalú kemoterápia alkalmazásával a várható életkilátás HER2-negatív betegség esetén nem éri el az egy évet (1). Az immunterápia megjelenése fontos mérföldkövet jelentett számos rosszindulatú kórkép gyógyszeres kezelésében. A legjelentősebb előrelépést az immunogén tulajdonságú tumortípusok ellátásában sikerült elérni. A gastrooesophagealis daganatok ugyanakkor rendkívül heterogének, nem minden esetben várható az immunterápia hatékonysága. Az immunkezelés szempontjából prediktív értékű biomarkernek tekinthetők a mikroszatellita-instabilitás (MSI) és a programozott sejthalál ligandum 1 (PD-L1) expressziója (2).

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁJUS 30.

[A 39 tételes Parkinson-kór-kérdőív török nyelvű változatának megbízhatósága és validitása]

TUBA Kayapinar BILGE, ELIF Elcin DERELI, OZGUR Oztop-CAKMAK, FATOS Sibel ERTAN, EMINE Eda KAYAPINAR AYLAK, OZDEN Ozyemisci TASKIRAN

[A tanulmány célja a 39 tételes Parkinson-kór-kérdőív török nyelvű változata megbízhatóságának és validitásának elemzése volt. A tanulmány célja a 39 tételes Parkinson-kór-kérdőív török nyelvű változata megbízhatóságának és validitásának elemzése volt. – Összesen 100 Parkinson-kóros beteget vontunk be, akiket a Koc Egyetem és az Isztambuli Egyetem neurológiai ambulanciájára vettek fel. Minden résztvevő kitöltötte a 39 tételes Parkinson-kór kérdőívet, a Parkinson-kór életminőségi kérdőívet, az Egyesített Parkinson-kór pontozó skálát. ]

ENG 2023;76(5-6)

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁJUS 30.

A rumináció és a szkizotip személyiségvonások összefüggései pszichotikus zavarral élők és sine morbo személyek körében

FEJES Nikolett Éva, KOVÁCS Lilla Nóra, BITTERMANN Imréné, BLIND Eszter, SCHMELOWSZKY Ágoston

Noha a rumináció és a szkzotip vonások transzdiagnosztikus jelenségnek tekinthetőek, és egészséges populáción belül is előfordulhatnak, viszonylag kevés kutatás foglalkozott a téma vizsgálatával klinikai és mentális betegséggel nem rendelkező csoport együttes bevonásával. A vizsgálat célja, hogy mentális betegséggel élő és egészséges személyeket összehasonlítva, transzdiagnosztikus megközelítéssel világítsa meg a szkizotip vonások és a rumináció kapcsolatát.

HUN 2023;76(5-6)

Idegtudományok

2023. ÁPRILIS 21.

Neuroprotézis szagvakoknak

Az amerikai Virginia Commonwealth University (VCU) kutatói 2020 elején indítottak vizsgálatot annak felmérésére, hogy a COVID-19 diagnózist kapottak között milyen gyakoriak és milyen időtartamúak a szaglásproblémák. Az anosmia sokszor depresszióhoz vezető, az életminőséget súlyosan rontó állapot, a nem túl távoli jövőben azonban neuroprotézis segíti majd a hypo- és anosmiások életét.

HUN

Fókuszban

2022. DECEMBER 12.

A két éven át teriflunomiddal kezelt, relapszáló-remittáló sclerosis multiplexes betegek életminősége való életbeli adatok alapján: a görögországi AURELIO vizsgálat eredményei

Az AURELIO beavatkozás nélküli, megfigyeléses, multicentrikus, prospektív vizsgálatba 22 görögországi kórházból választottak be relapszáló-remittáló sclerosis multiplexes betegeket. Olyanokat vontak be 2016-tól kezdve, akiknek kezelőorvosa (az alkalmazási előiratnak és a helyi felírási szabályoknak megfelelve) teriflunomidkezelést indított, majd két éven át követték őket. A vizsgálat 2020-ban fejeződött be. Az elsődleges végpont a résztvevők életminőségének változása a kiindulás és 24. hónap között, a Multiple Sclerosis Impact Scale (MSIS-29) alapján. Másodlagos végpontokat is vizsgáltak: az MSIS-29 teszt fizikális és pszichológiai alskáláin mért értékek változása, a Treatment Satisfaction Questionnaire for Medication (TSQM) kérdőív négy komponensének (hatékonyság, mellékhatás, kényelem, globális elégedettség) értékei közti különbség a kiinduláskor és a második év végén, továbbá az EDSS, a Patient Determined Disease Steps (PDDS), és a Performance Scale (PS) értékeinek változása az első és a második év végén.

HUN

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az internetfüggőség hátterének vizsgálata középiskolások körében

FEHÉR Gergely

A széles körű internet-hozzáférés következtében kialakult problémás internethasználat (más néven internetfüggőség) egyre gyakoribb. Az internetfüggők egész életmódja átalakul, saját elhatározásukból képtelenek csökkenteni az internethasználatot, és ha megfosztják őket az internettől, szinte elvonási tüneteik lesznek: idegessé, nyugtalanná, ingerlékennyé válnak. A jelenség akár a fiatalkorúak 5%-át is érintheti.

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle

2022. MÁRCIUS 31.

[Befolyásolható-e a negatív gyógyszerszedési attitűd? A Covid-19-vakcinát elutasító magatartás interpretációja egy előkészítő vizsgálat eredményeinek tükrében]

POGÁNY László , HORVÁTH A. András, LAZÁRY Judit

[A vakcina elutasítása komoly kihívást jelent a pandémia elleni harcban. Ugyanakkor a vakcinaelutasítás negatív gyógyszerszedési attitűdként is értelmezhető, amit korábbi eredményeink szerint az affektív tünetek is jelentősen befolyásolhatnak. Tekintettel arra, hogy az affektív zavarok száma világszerte drámaian megemelkedett a pandémia következtében, a depressziós és szorongásos tünetek hatása a vakcinával szembeni negatív attitűdre meghatározó lehet. Vizsgálatunk célja az volt, hogy meghatározzuk az affektív tünetek és a neurokognitív funkció javulása és a gyógyszerszedési attitűd, valamint az egészségkontrollhit változása közötti össze­függéseket pszichiátriai betegek csoportjában.

A vizsgálatban 85 pszichiátriai beteg adatait dolgoztuk fel, akik az Egészségkontrollhit Kérdőív (Patient’s Health Belief Questionnaire on Psychiatric Treatment, PHBQPT) 5 alskáláját (a gyógyszerek negatív aspektusa, NA; a gyógyszerek pozitív aspektusa, PA; Orvos-egészségkontrollhely, Doctor HLOC; Belső egészség­kontrollhely, Internal HLOC; Pszichológai reaktancia, PR) és a Kórházi Szorongás és Depresszió Skálát (Hospital Anxiety Depression Scale: HADS-Anx, HADS-Dep) töltötték ki, valamint neurokognitív teszteket végeztek (Stroop teszt és Trail Making teszt). A kérdőíveket és tesz­teket a kezelés első napján és az adott kórképnek meg­felelő 14 napos kezelést követően vettük fel a betegekkel. Páros t-teszttel és generalizált lineáris modellel elemeztük a változók közötti összefüggéseket.

A kiindulási NA- és HADS-Anx-értékek szignifikánsan korreláltak (p=0,001), és 14 napos kezelés után az NA-pontszám csökkent (p = 0,001), míg a Doc­tor HLOC- és az Internal HLOC-pontszám emel­kedett (p = 0,001 és p = 0,006). A neurokognitív teljesítmény szignifikánsan javult a kezelés 2. hetének végére (p < 0,005). A HADS-Anx- és HADS-Dep-pontszám csökkenése és az NA alskála pontszámának csökkenése szingifikáns összefüggést mutatott (p = 0,002 és p = 0,006). A PA emelkedése a HADS-Dep-pontszám csökkenésével korrelált (p = 0,028). A neurokognitív funkció javulása nem volt hatással a PHBQPT alskála pontszámainak változására.

A gyógyszeres kezeléssel szembeni attitűd és az affektív tünetek összefüggései alapján fontos következtetéseket vonhatunk le a vakcinát elutasító magatartással kapcsolatban is. Eredményeink arra utalnak, hogy az affektív tünetek negatív hatással bírnak a kezeléssel szembeni attitűdre, és a tünetek javulása a terápia elfogadását is segíti, függetlenül a kezelést indokló diagnózistól. A neurokognitív funkciók ilyen irányú hatását nem tudtuk kimutatni, ami arra utalhat, hogy ezeknél a pácienseknél a vakcinával kapcsolatos edukációs programok hatástalanok lehetnek. Tekintettel arra, hogy az affektív zavarok előfordulása a pandémia során jelentősen megnőtt, a negatív érzelmi állapotok kiszűrése és kezelése kulcslépés lehet a vakcina elfogadásának javításában. Annak ellenére, hogy a pszichiátriát a Covid-ellátás frontvonalán kívüli ellátásként tartják számon, nagyobb figyelmet kellene fordítani a mentálhigiénés szolgálatok elérhetőségére a pandémia idején is, mivel a vakcinát elutasító magatartás mögött pszichés zavarok is húzódhatnak.]

ENG 2022;75(03-04)