Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 79

Különlenyomatok

2024. FEBRUÁR 28.

Ábrahám György: A diabeteses, a veseelégtelen és a perimenopausás hypertoniás betegek

ÁBRAHÁM György

A cardiovascularis (CV) morbiditás és mortalitás meghatározó kóroki tényezője a szimpatikus túlsúly, amely a fő kockázati tényezők – magas vérnyomás (HT), cukorbetegség (T2DM), vesefunkció-beszűkülés (CKD), dyslipidaemia és nőkben a perimenopausalis státusz – káros hatásait szignifikánsan potenciálja.

Hypertonia és Nephrologia

2024. FEBRUÁR 28.

A lipidanyagcsere eltéréseinek vizsgálata felnőtt hypertoniás betegek esetén adatbányászati módszerrel

KOVÁCS Beáta, NÉMETH Ákos, DARÓCZY Bálint, KARÁNYI Zsolt, MARODA László, DIÓSZEGI Ágnes, PÁLL Dénes, HARANGI Mariann

A hypertonia és a hyperlipidaemia együttes előfordulása gyakori, és közös jelenlétük fokozza a cardiovascularis megbetegedések kialakulásának kockázatát. Célul tűztük ki a lipidanyagcsere eltéréseinek vizsgálatát és annak összefüggését a testtömegindexszel egy nagyméretű, felnőtt hypertoniás betegpopuláción adatbányászati módszerek alkalmazásával. A Debreceni Egyetem Klinikai Központjában kezelt 18 év feletti betegek adatait értékeltük egy 20 éves vizsgálati időszakban.

Hypertonia és Nephrologia

2024. FEBRUÁR 28.

A diabeteses, a veseelégtelen és a perimenopausás hypertoniás betegek

ÁBRAHÁM György

A cardiovascularis morbiditás és mortalitás meghatározó kóroki tényezője a szimpatikus túlsúly, amely a fő kockázati tényezők káros hatásait szignifikánsan potenciálja. A központi idegrendszerben a rostralis, a caudalis, a spinalis, a rostro-ventrolateralis és a caudalis ventrolateralis medulla, valamint a nucleus tractus solitarii és a locus coeruleus azok a predilekcionált területek, amelyek a szimpatikus túlsúly meghatározásában központi szerepet játszanak.

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Diabeteses nők cardiovascularis kockázata

ÁBEL Tatjána

A közlemény az 1-es típusú, a gestatiós, és a 2-es típusú diabeteses nők cardiovascularis kockázatát foglalja össze. A témában eddig megjelent vizsgálati eredmények számos cardiovascularis kockázati tényezőt igazoltak, amelyek a diabeteses nők és férfiak közti cardiovascularis kockázati különbséget okozhatják. Már a diabetes diagnózisának felállításakor figyelni kell e betegek kardioprotektív étrendjére.

Hypertonia és Nephrologia

2023. DECEMBER 18.

Cardiorenalis-metabolikus szemlélet az orvoslásban – gondolatok, tudnivalók az új ajánlások nyomán az SGLT-2-gátlókkal és GLP-1-receptor-agonistákkal kapcsolatban

WAGNER László

A 2-es típusú cukorbetegség gyakori szövődményei a krónikus veseelégtelenség és a krónikus szívelégtelenség. A krónikus veseelégtelenség és a krónikus szívelégtelenség azonban egymás kialakulását és romlását is segíthetik, illetve korábban és súlyosabban jelentkezhetnek cukorbetegség esetén. Továbbá, a krónikus vese-, illetve szívelégtelenség esetén a 2-es típusú cukorbetegség is gyakrabban fordulhat elő.

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Az ischaemiás stroke és az agyi vénás thrombosis női nemre jellemző sajátosságai

VASTAGH Ildikó, BERECZKI Dániel

Az agyérbetegségek epidemiológiájában, a rizikófaktorok előfordulásában, az akut szakasz reperfúziós kezelésében, de a betegség kimenetelében is találunk a női nemre jellemző sajátosságokat. A klasszikus rizikófaktorok közül a hypertonia, a pitvarfibrilláció, a cukorbetegség és az obesitas nagyobb stroke-rizikót jelentenek nőkben a férfiakhoz viszonyítva. A női nemre specifikus rizikófaktorok ismerete nem csak a terápia szempontjából, hanem a sikeres prevencióhoz is nélkülözhetetlen.

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

A nők és a cardiovascularis betegségek

BENCZÚR Béla

A nők és férfiak kockázati tényezői, társadalmi és környezeti faktorai, szív-ér rendszeri betegségeik megjelenési formája, felismerése és kezelése között jelentősek a különbségek. A legfrissebb statisztikák szerint több nő, veszíti életét cardiovascularis betegségekben. A jelen összefoglaló áttekintést kíván adni a cardiovascularis betegségek, nemhez kötött jellemzőiről.

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

A lipidanyagcsere zavarai endokrin betegségekben

HARANGI Mariann, ZSÍROS Noémi, TÓTH Nóra

A dyslipidaemia kulcsszerepet játszik számos cardiovascularis megbetegedés patomechanizmusában. Számos betegnél nem a lipoprotein-anyagcsere primer zavaráról van szó, a dyslipidaemiát valamely „nem lipid” ok magyarázza. Ezen szekunder dyslipidaemiák meglepően gyakoriak, a hátterükben álló eltérések gyakran nem kerülnek felismerésre, hacsak nem keressük őket. Az endokrin megbetegedések gyakran társulnak dyslipidaemiával.

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

Statin-monoterápia vagy azonnali statin + ezetimib kombináció? – a lengyel ACS-regiszter adatainak elemzése

VARJAS Norbert

Az atheroscleroticus szívés érrendszeri betegségek továbbra is a cardiovascularis halálozások legfőbb okai. Az akut coronaria szindrómák (ACS) kötelező gyógyszeres kezelései között szerepel az intenzív lipidcsökkentő terápia. A dyslipidaemia kezelése továbbra is kulcsfontosságú a morbiditás és mortalitás javítása érdekében. A terápiás célt azonban nehéz elérni.

Hypertonia és Nephrologia

2023. OKTÓBER 30.

Különbözik-e a nők és férfiak hypertoniája?

MASSZI Gabriella

A hypertonia a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikófaktora nőkben és férfiakban is. Az élethosszvizsgálatok igazolták, hogy a nők időskorban gyakrabban szenvednek magas vérnyomás betegségben, mint a férfiak, és ez igen gyakran társul obesitassal, dyslipidaemiával, cukorbetegséggel. Mindez nagy valószínűséggel összefüggésben lehet a menopauzával, amikor az egyik legfontosabb női nemi hormon, az ösztrogén érvédő és gyulladáscsökkentő hatása megszűnik. Az is bebizonyosodott, hogy a várandósság is próbatételt jelent az érrendszer számára. A terhespatológiai eltérések a későbbiekben növelik a cardiovascularis rizikót. Különbségek mutathatók ki a vérnyomás szabályozásában, a vegetatív idegrendszer és a hormonális hatások következtében. Különbségek fedezhetők fel a gyakori szív- és érrendszeri megbetegedések vonatkozásában is. Bár az ajánlások jelenleg nem tesznek különbséget, eltérő lehet a terápiák hatékonysága és a mellékhatások gyakorisága is. A legutóbbi kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy a nők szív- és érrendszeri veszélyeztetettsége alacsonyabb vérnyomásértéknél nyilvánul meg, mint a férfiaké. Lehetséges, hogy a nők vérnyomásának küszöb- és célul kitűzött értékeit is módosítanunk kellene ahhoz, hogy a jól tervezett terápia révén a magas vérnyomás nőkben igazolt szív- és érrendszeri rizikóját mérsékeljük.