Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

A lipidanyagcsere zavarai endokrin betegségekben

HARANGI Mariann, ZSÍROS Noémi, TÓTH Nóra

A dyslipidaemia kulcsszerepet játszik számos cardiovascularis megbetegedés patomechanizmusában. Számos betegnél nem a lipoprotein-anyagcsere primer zavaráról van szó, a dyslipidaemiát valamely „nem lipid” ok magyarázza. Ezen szekunder dyslipidaemiák meglepően gyakoriak, a hátterükben álló eltérések gyakran nem kerülnek felismerésre, hacsak nem keressük őket. Az endokrin megbetegedések gyakran társulnak dyslipidaemiával.

HUN 2023;33(10-11)

Hypertonia és Nephrologia

2016. ÁPRILIS 10.

Magyar víruskutatás és a NASA - nefrológiai vonatkozásokkal - Varicella zosterben szenvedő betegekben végzett klinikai megfigyeléseink és laboratóriumi (virológiai) vizsgálataink

RADÓ János

A gyermekkorban átvészelt bárányhimlő (varicella) után a vírusok látensen a ganglionokban maradnak, ahonnan újraéledve övsömört (herpes zostert) okozhatnak. Az 1960-as években egy herpes zoster „házi járványt” írtunk le, ahol csak a szteroidokkal kezeltekben lépett fel fertőzés. A varicella zoster (VZ) -vírust virológiai módszerekkel identifikáltuk. Szintén szteroiddal volt kezelve az a beteg, akiben a generalizált herpes zoster fatálissá váló meningoencephalitist okozott. A VZ-vírus-infekciót a szteroid nyilvánvalóan potenciálta. A szteroid és varicella zoster vírus interakció fenti két anyagát publikáltuk és ennek visszhangjából kiemelünk négy, világszerte olvasott vezető folyóiratot, amelyik szerkesztőségi vezércikket („editorial”-t) szentelt a témának. Egy NASA-munkacsoport kutatói, akik ugyancsak hivatkoznak a cikkeinkben szereplő előzményekre is, az űrrepülés mint stressz hatására fellépő tünetmentes VZ-vírus-, EBV- és CMV-reaktiválódásról számoltak be, amit a hypercortisolaemiának tulajdonítanak. Ma a herpes zoster egyes eseteiben a kórjóslatot és a kimenetelt jóval aggályosabbnak látjuk, mint régebben. Ennek csupán egyik oka, hogy rengeteg új komplikációt ismertünk meg; a másik ok, hogy olyan patomechanizmusok is feltárásra kerültek, amelyek nagyon veszélyeztetik a betegeket. Ráadásul kiderült, hogy olyan rendellenességekben (például temporalis arteritisben), ahol ma az első körben a vírusellenes antibiotikum a helyénvaló, régebben kizárólag szteroidot alkalmaztunk, ami elnyújtott kezelés során további romlást okozhat az alapbetegségben és végzetes komplikációkhoz vezethet. A vesebetegek kiemelten veszélyeztetettek, különösen időskorban és cukorbetegség társulása esetén. De még rosszabb lehet a helyzet az egyébként sikeres vesetranszplantáció után, ahol egyebek mellett, a szteroidok alkalmazásának kóroki szerepe ismét felmerül. Szerencsére időközben egy VZ-vírus-ellenes vakcinát sikerült kifejleszteni, amit már nagy populációkon is kipróbáltak és igen hatékonynak bizonyult. Minden bizonnyal óriási áldás lesz az idősek, a krónikus vesebetegek, a transzplantáltak és a sokféle egyéb veszélyeztetettek számára.

HUN 2016;20(02)

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Suprachiasmatikus nucleus ingerlése erős fénnyel

Idős depressziós betegeknél a suprachiasmatikus nucleus ingerlése erős fénnyel, javíthatja az alvást és hangulatot, valamint a hormonális ritmust is.

HUN

Lege Artis Medicinae

2008. JANUÁR 22.

Szöveti hormonsokk: az intrakrinológia

SPEER Gábor, LAKATOS Péter

Közleményünkben a 11- és 17-béta-hidroxiszteroid- dehidrogenáz enzimcsalád tagjainak, illetve az 1-alfa-hidroxiláz és aromatáz enzimek szövetspecifikus megoszlását és funkcióját mutatjuk be. Ezek a különböző enzimek meghatározzák az aktív szteroidoknak a perifériás szövetekben végbemenő, lokális képződését, amelynek alapvető szerepe lehet a hormonszenzitív tumorok (például az emlő- és prostatadaganatok) és a metabolikus betegségek (mint az elhízás, az osteoporosis, az inzulinrezisztencia) kialakulásában. Az utóbbiaknak közös jellemzője a szöveti hypercortisolismus, azaz így szemlélve számos „szövetspecifikus Cushing-szindróma” létezik. Másképp megfogalmazva: az elhízást úgy tekinthetjük, mint a hasi zsírszövet Cushingszindrómáját, de igaz lehet az is, hogy az osteoporosis a csont obesitasa. Az intrakrinológia a különféle - részben a fent említett - enzimek által katalizált szöveti hormonszintézis eltéréseivel foglalkozik, amelyeket nem lehet a keringésben cirkuláló hormonok szintjével detektálni. A lokális hormonképződés következményei különböznek a már ismert auto-, para- és endokrin hatásmechanizmusoktól. A különböző szöveteken belüli hormonális eltérések alapján számos betegség kóreredetét másképpen is meg lehetne fogalmazni.

HUN 2008;18(01)

Ideggyógyászati Szemle

1987. JÚNIUS 01.

Hormonális változások a nők climacteriumban és involutióban kezdődő endogen psychosisaiban

DR. MOLNÁR Gábor, DR. BAZSÁNÉ Karsai Zsuzsa, DR. TAKÁCS István, DR. SMID István

A szerzők a DSM-III szerint 30 maior depressio, 11 atypusos psychosis és 10 paranoid psychosis miatt kezelt 45-74 éves nő serum FSH-, LH-, prolactin-, ACTH-, oestradiol-, progesteron-, testosteron- és cortisol-koncentrációját vizsgálták RIA-módszerrel.

HUN 1987;11(06)

Ideggyógyászati Szemle

1968. DECEMBER 01.

További vizsgálatok az ember-agy corticosteroid fractióinak kimutatására

FAZEKAS I. Gyula, FAZEKAS Attila

1. Lobaris pneumonia, szívbénulás okozta hirtelenhalál, alkoholos állapotban bekövetkező szívbénulás okozta hirtelenhalál, önakasztás, villámcsapás, apoplexia cerebri, carcinosis peritonei, izonicid-mérgezés, cyan-mérgezés, barbiturát-mérgezés, CO-mérgezés, Wofatox-mérgezés, alkohol-mérgezés+fagyás következtében meghalt 26-92 éves 18 ember (11 férfi és 7 nő) 5 agyterületéből a halál után 1 1/2-10 óra múlva kivonatokat készítettünk, amelyeket Bush 5-ös rendszerben papír-chromatographáltunk, majd 2 n NaOH és 0,1%-os tetrasoliumkék 9:1 arányú keverékével előhívtunk. A kiértékelést a tetrasoliumkék reactió, az NaOH-fluorescentia, az Rf. értékek, a standardok és a nativan kék fluorescentia alapján végeztünk. 2. Az agykivonatokkal együtt standardként különböző mennyiségű tetrahydrocortisolt, tetrahydrocortisolt, cortisolt, cortisont, corticosteront és 11-dehydrocorticosteront is futtattunk. A vizsgált agyterületek : 1. Híd+nyúltagy, 2. kisagy, 3. agyalapi törzsdúcok, 4. nagyagykéreg, 5. nagyagy fehérállománya. 3. Összesen 10 corticosteroid-féleséget mutattunk ki, amelyek közül 6 fractio mindenben megegyezett a standardokkal, a többi nem identificált 4 steroidot X1, X2, X3, X4-el jelöltük. 4. Ezek a steroidok az egyes agyterületeken a haláloktól függően különböző minőségben és mennyiségben voltak kimutathatók. 5. Cortisolt (=hydrocortison) a 18 eset mindegyikében csaknem minden vizsgált agyterületen ki lehetett mutatni. Cortison a szívbénulás miatt, az önakasztás, a villámcsapás, az apoplexia cerebri és a különböző mérgezések legtöbb agyterületén megtalálható volt, de nem tudtuk azt kimutatni az alkoholos állapotban szívbénulás miatt és a cyan-mérgezés miatt meghaltak agyterületein. A többi fractio az egyes agyterületeken változó számban és mennyiségben volt jelen. 6. A legtöbb fractio és a legnagyobb mennyiségben a carcinosis peritonei, valamint a pneumonia miatt meghaltak agyterületein volt található. Legkevesebb fractio és legkisebb mennyiségben az alkoholos állapotban szívbénulás miatt és az alkoholos állapotban különböző mérgezés miatt, valamint az alkoholmérgezés + fagyás miatt meghaltak agyterületein mutatkozott. 7. Korábbi állatkísérleteinkkel és emberi anyagon történt vizsgálatainkkal egybehangzóan jelen vizsgálatainkban is azt észleltük, hogy alkohol hatására az emberi agy minden területén a corticosteroid fractiók száma és mennyisége lényegesen kevesebb az alkoholmentes állapotban meghaltakéhoz viszonyítva. 8. A vizsgált esetekben ay egyes agyterületek összsteroid tartalma nem mutat olyan következetesen fennálló mennyiségbeli sorrendet, amely jellemző volna az egyes halálesetekre. 9. Az életkor, a nem, a mellékvesék súlya, a testsúly, a testmagasság és az agy corticosteroid tartalmának mennyisége és minősége közt megállapítható törvényszerű összefüggést nem sikerült kimutatni. 10. A halál után 10 órán belül az agy corticosteroid tartalmának csökkenése az idő növekedése során nem volt észlelhető.

HUN 1968;21(12)

Ideggyógyászati Szemle

1966. ÁPRILIS 01.

Az emberi agy corticosteroid-fractiói

FAZEKAS I. Gyula, FAZEKAS Attila

1. Pneumonia, 2. szívbénulás okozta hirtelen halál, 3. alkoholos állapotban bekövetkező szívbénulás okozta hirtelen halál és 4. járműelgázolás okozta elvérzés, illetve nyúltvelő szakadás eseteiben, 21—72 év közötti 10 ember 5 agyterületéből a halál után 2—9 óra múlva kivonatokat készítettünk, amelyeket Bush 5-ös rendszerben papírchromatographálásnak vetettünk alá. A kivonatokkal együtt standardként a következő corticosteroidokat futtattuk : 1. tetra hydrocortisol, 2. tetrahydrocortison, 3. cortisol (hydrocortison), 4. cortison, 5. corticosteron, 6. 11-dehydrocorticosteron. — A vizsgált agyterűletek : 1. híd + nyúltagy, 2. kisagy, 3. agyalapi törzsdúcok, 4. nagyagykéreg, 5. nagyagy fehér állomány. 1. összesen 11 steroid-féleséget mutattunk ki, amelyek közül 6 megegyezett a standardokkal, a többi nem identifikált 5 steroidot X, (Rf. 0,03), X2 (Rf. 0,06), X3 (Rf. 0,19), X4 (Rf. 0,66), X5 (Rf. 0,70)-el jelöltük. 2. Ezek a steroidok a haláloktól függően az egyes agyterületeken különböző mennyiségben és minőségben voltak kimutathatók. 3. Legnagyobb mennyiségben a cortisolt (hydrocortison) és a corticosteront lehetett kimutatni. A többi fractiók az egyes agyterületeken változó számban és mennyiségben voltak jelen. 4. Legtöbb fractio és legnagyobb mennyiségben a pneumonia miatt meghaltak agyterületein voltak találhatók. Ezután következtek a szívbénulás miatt hirtelen meghaltak agyterületei. Harmadik helyen az alkoholos állapotban szívbénulás miatt meghaltak és negyedik helyen állottak, vagyis legkevesebb fractiót és legkisebb mennyiségben tartalmaztak az alkoholos állapotban baleset miatt meghaltak agyterületei. 5. Korábbi állatkísérleteink eredményeivel egybenhangzóan megállapítható volt, hogy alkohol hatására az emberagy minden területén a corticosteroid fractiók száma és mennyisége lényegesen kevesebb a más ok folytán elhaltakéhoz viszonyítva. 6. A pneumonia miatt meghaltak agyterületeinek össz-steroidjaiban törvényszerűnek látszó sorrend nem volt megállapítható. 7. A szívbénulás miatt hirtelen meghaltaknál és az elvérzéses esetben legtöbb steroid a híd + nyúltagy területén volt található, második helyen a kisagy steroid-tartalma állott, harmadik helyen a törzsdúcok következtek, negyedik helyen a nagyagykéreg és ötödik helyen a nagyagy fehér állománya állott. Csak a nyúltvelő-szakadás esetén volt legkisebb a nyúltagy + híd, valamint az agykéreg steroid-tartalma (feltehetőleg a sérülések miatt) a másik három agyterülethez viszonyítva. 8. Annak eldöntésére, hogy az életkor, a nem, továbbá a halál és a vizsgálat közt eltelt (10 óránál hosszabb) idő befolyásolja-e az egyes agyterületek corticosteroid fractióinak mennyiségét, számát és nagyságát, további vizsgálatok szükségesek.

HUN 1966;19(04)