Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 9

Hypertonia és Nephrologia

2023. SZEPTEMBER 13.

A krónikus vesebetegség mint cardiovascularis kockázati tényező

SIMONYI Gábor

A krónikus vesebetegség és a cardiovascularis betegségek közötti kapcsolatot több mechanizmus magyarázza, többek között az érfalmerevség, a gyulladás, az oxidatív stressz, az anaemia, a kalcium-foszfát anyagcsere zavara és a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer aktivációja. A jelen összefoglaló célja, hogy áttekintse a krónikus vesebetegség és a cardiovascularis betegségek közötti összefüggéseket.

Klinikum

2023. MÁJUS 21.

Intravénás magnézium mint kiegészítő terápia a magas kamrafrekvenciájú pitvarfibrilláció kezelésében

A pitvarfibrilláció kezelésében két alapvető stratégia különíthető el: a ritmuskontroll, illetve a frekvenciakontroll. Az intravénás magnézium alkalmazása a feltételezések szerint mindkettő eredményességét javíthatja. A magnézium fenti indikációval történő használatával kapcsolatban több rendszerező áttekintés is született, az alábbiakban ezeket foglaljuk össze.

Klinikum

2023. FEBRUÁR 18.

A szív új tudománya

Semmi nem mutatja meg olyan szemléletesen, hogy milyen tökéletes konstrukció a szív, mint az, hogy még mindig messze vagyunk a kifogástalanul működő mesterséges szív megalkotásától. De történnek reményre okot adó próbálkozások, írja Sian E. Harding, a londoni Imperial College cardiovascularis tudománnyal és cardialis regenerációval foglalkozó központjának vezetője.

Hypertonia és Nephrologia

2020. FEBRUÁR 20.

A balkamra-hypertrophia megítélése

HATI Krisztina

A bal kamrai izomtömeg (left ventricular mass - LVM) egy jól meghatározott vizsgálati módszer, amely független rizikófaktorként képes előre jelezni a major cardiovascularis eseményeket és a korai szívhalált.

Klinikum

2012. NOVEMBER 28.

A carvedilol terápiás szerepe napjainkban

LIPTÁK Judit

A carvedilol előnyös lehet hypertoniában, de szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében is sikerrrel alkalmazható.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Arrhythmogen jobb kamrai cardiomyopathia – végre egy megbízható diagnosztikai próba!

A hírhedten nehezen diagnosztizálható betegség sokkal pontosabb kórismézését ígéri egy új – sajnos invazív – vizsgálómódszer.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Parkinson - Világnap

A Parkinson-kór, hasonlóan több más, korábban gyógyíthatatlannak és néha kezelhetetlennek hitt betegséghez, napjainkban szerencsére már mást jelent, mint néhány évtizeddel korábban.

Lege Artis Medicinae

1993. SZEPTEMBER 29.

Adalékok a mellűri drainage történetéhez

MOLNÁR Tamás, ALFÖLDI Ferenc, BENKŐ István

A mellür megnyitása és a tüdőn végzett műtét a sebészek számára a XIX. század végéig tabu volt (1). Bár elszórtan ismertettek sikeres eseteket (2, 3), a szerencsés kimenetel mégis kuriózum maradt, és az általános tapasztalat (4) alapján joggal tartottak attól, hogy a mellhártyaür egybenyitása a kör levegővel végzetes következményekkel jár. Mint a sebészet történetében oly sokszor, ebben a kérdésben is a katonai orvoslás – nevezetesen az 1861–65 ös amerikai polgárháború tapasztalatai alapján sikerült megoldást találni (5).

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁRCIUS 20.

Liquor-drainage hatása az arteria cerebri mediában mérhető véráramlási sebessége koponyaűri nyomásfokozódásban

BARZÓ Pál, DÓCZI Tamás, KOPNICZKY Zsolt, ROTYIS Mária, BODOSI Mihály

A szerzők különböző eredetű, koponyaűri nyomásfokozódással járó állapotokban vizsgálták az arteria cerebri mediában mért áramlási sebességet 42 betegnél. A kifejezett (25 Hgmm) vagy mérsékelt (25 Hgmm-15 Hgmm) fokú intracranialis nyomást folyamatos vagy szakaszos liquor-drainage segítségével csökkentették. A transcranialis Dopplerrel mért áramlási sebességváltozás alapján háromféle reakciótípust különítettek el: 1. tartós véráramlási sebesség (feltehetően vérátfolyás) növekedés; 2. átmeneti sebesség (feltehetően vérátfolyás) emelkedés; 3. változatlan áramlási sebesség, azaz feltehetően konstans vérátfolyás. A vascularis rezisztenciára utaló pulzatilitási index értéke a legmagasabb az 1. csoportban volt és változása az áramlási sebességgel ellentétes irányú volt az 1. és 2. csoportban. Véleményük szerint az 1. csoportban a teljes tágult állapotban lévő véredények a perfúziós nyomás fokozatos emelése ellenére változatlan állapotban maradtak, ami az agyi autoreguláció zavarára utal, s kedvezőtlen prognózist sejtet. A 2. jelenség alapján átmeneti, vagy nem súlyosan károsodott, míg a 3. jelenség alapján ép agyi autoregulációt tételeznek fel. A vizsgálatot rutin klinikai használatra javasolják, hiszen a prognózison túl a koponyaűri nyomást csökkentő kezelés hatékonyságának ellenőrzésére is alkalmazható.